A fizetetlen szabadságról
„Tizennégy éve dolgozom már iskolában. Szeretnék kivenni egy év fizetetlen szabadságot, de úgy, hogy megőrizzem a munkahelyemet. Van erre lehetőség?”
– A szabadságokról szóló törvény 25. cikkelye értelmében a munkavállaló kérésére kötelező biztosítani számára a fizetetlen szabadságot a következő esetekben:
1. az anyának vagy az anya nélkül maradt gyermekeket nevelő apának (többek között, amikor az anya hosszabb időt tölt egészségügyi intézményben), akinek két vagy több 15 éven aluli gyermeke van, vagy rokkant gyermeket gondoz – évente legfeljebb 14 naptári nap;
2. a férjnek, kinek felesége szülési szabadságon van – legfeljebb 14 naptári nap évente;
3. az anyának vagy más, ezen törvény 18. cikkelyének 3. pontjában és a 19. cikkely 1. pontjában felsorolt személyeknek, amennyiben a gyermek otthoni ellátásra szorul – az ellátásnak az orvosi jelentésben feltüntetett időtartamára, de legfeljebb a gyermek 6 éves koráig; amennyiben a gyermek 1-es típusú diabéteszben szenved (inzulinfüggő), legfeljebb 16. életévéig; ha A alcsoportos rokkant gyermekről van szó, 18 éves koráig;
3.1. az anyának vagy a 18. cikkely 3. pontjában nevesített más személyeknek a 14 évesnél fiatalabb gyermek gondozása céljából – az adott területen kihirdetett karantén idejére;
4. a háborús cselekmények résztvevőinek, azon személyeknek, akikre kiterjed A háborús veteránok státuszáról, szociális védelmük garanciáiról szóló törvény – legfeljebb 14 naptári nap évente;
5. a Haza előtt különleges érdemeket szerzett személyeknek, kiknek helyzetéről A háborús veteránok státuszáról, szociális védelmük garanciáiról szóló törvény rendelkezik – legfeljebb 21 naptári nap évente;
6. a Haza előtt a munka terén különleges érdemeket szerző személyeknek – legfeljebb 21 naptári nap évente;
7. az életkoruk miatt nyugdíjazottaknak és a III. kategóriás rokkantaknak – legfeljebb 30 naptári nap évente;
8. az I. és II. kategóriás rokkantaknak – legfeljebb 60 naptári nap évente;
9. a házasulandó személyeknek – legfeljebb 10 naptári nap;
10. a dolgozóknak hozzátartozóik – házastársuk, szüleik (mostohaszüleik), gyermekeik (mostohagyermekeik), testvéreik – halála esetén – legfeljebb 7 naptári nap, nem számítva az utazási időt a temetés helyére és vissza;
11. az orvosi szakvélemény alapján állandó ellátásra szoruló vér szerinti hozzátartozót vagy házastársat gondozó dolgozóknak – legfeljebb 30 naptári nap;
12. a szanatóriumi-üdülői gyógykezelés befejezésére – az orvosi javallatnak megfelelő időtartamra;
13. felsőoktatási intézménybe felvételiző dolgozóknak –legfeljebb 15 naptári nap, nem számítva az utazás idejét oktatási intézményeikbe és vissza;
14. az aspirantúrára felvételizőknek vagy aspirantúrán tanulóknak – az utazás idejére oktatási intézményeikbe és vissza;
15. a másodállásban dolgozóknak – a főállás után járó szabadságuk befejezéséig;
16 a munka veteránjainak – legfeljebb 14 naptári nap évente;
17. azoknak a dolgozóknak, akik előző munkahelyükön nem használták fel az évi rendes és kiegészítő szabadságukat, ugyanakkor az erre az időre járó szabadságpénzt megkapták – legfeljebb 24 naptári nap;
18. azon dolgozóknak, akiknek 18 éven aluli gyermekük más településen található oktatási intézménybe felvételizik – legfeljebb 12 naptári nap, az utazás idejét nem számítva;
19. a terrorellenes művelet idejére az adott településen, a munkahelyre való visszatérés idejét is beleszámítva, de a terrorellenes művelet befejezéséről hozott határozattól számított legfeljebb hét naptári napra.
A fenti ismertető tájékoztató jellegű, a konkrét jogcímekről és feltételekről célszerű a törvény szövegéből tájékozódni. Ebből is látható azonban, hogy a jogalkotó kimerítő jegyzéket állított össze azokról az esetekről, amikor fizetetlen szabadságot köteles adni a munkáltató a munkavállalónak, feltüntetve az adott jogcímen igényelhető szabadnapok számát is. Minden egyéb esetben a munkáltató döntésétől, esetleg a munkáltató és a munkavállaló, illetve a munkavállaló nevében eljáró érdekképviseleti szervezet között létrejött szerződéstől függ a fizetetlen szabadság megadása.
hk
