Vastaps-díjat kapott Tarpai Viktória

2020. szeptember 1., 13:45

A salgótarjáni Zenthe Ferenc Színház évadnyitó ünnepi rendezvénye keretében vehette át Tarpai Viktória a rangos elismerést augusztus 28-án.

A Színház újratöltve elnevezésű eseményen számos programmal várták a kultúrakedvelő közönséget, a többi közt átadták a színház elismeréseit az arra legérdemesebbeknek. A díjak odaítéléséhez egy évadon át kitartóan szavazott a közönség, hogy kifejezzék, mely mese-, gyermek-, ifjúsági, vendég- és saját előadás, valamint női és férfi alakítás aratta a legnagyobb sikert a nézők körében.

Gazdára talált így az évad legjobb színészének járó Zenthe Ferenc Emlékplakett és a T. Pataki Emlékgyűrű, melyet a színház egyik szülőatyjának, T. Pataki Lászlónak az emlékére alapított az író, rendező özvegye, P. Kerner Edit. Számunkra, kárpátaljai magyar közönség számára kiemelten kedves döntés született Salgótarjánban a XIII. Vastaps-díj odaítélésekor, hiszen a beregszászi társulat tagjaként is tevékenykedő Tarpai Viktória kapta azt az Advent a Hargitán című darabban nyújtott alakításáért. A Sütő András műve nyomán színre vitt előadás a Zenthe Ferenc Színház produkciója, rendező Susán Ferenc. A főbb szerepekben Tarpai Viktória mellett Szarvas József, Jakab Csaba, Hajdu Tibor és Varga Fekete Kinga látható.

A színésznő a díj kapcsán lapunknak elmondta, a szerepre a Váci Dunakanyar Színház akkori művészeti vezetője, Bakos-Kiss Gábor és igazgatója, Kis Domonkos Márk kérték fel; azt megelőzően már játszott ott Csehov Ványa bácsijában is. A próbafolyamat során tudatosult benne, hogy több mint három évtizede a Nemzeti Színházban mutatták be a darabot fajsúlyos szereposztásban: Sinkovits Imre, Kubik Anna, Agárdi Gábor alakították a főbb szerepeket. Ennek az örökségnek is kihívás volt megfelelni, hiszen akarva-akaratlanul összehasonlítják az előadásokat, másrészt a beregszászi és a váci színházban való párhuzamos munkát sem volt könnyű összehangolni. Rengeteg egyeztetés árán mégis sikerült, a színészi feladat – például négy karaktert kellett megformálnia ebben a darabban – teljesítése pedig értékes tapasztalattal és eredménnyel gazdagította. Az előadás egyik központi felvetése, az elvándorlás, az emberi kapcsolatok szétszakítottsága a kárpátaljai magyarokat is elevenen érinti. Sorra jöttek elő az áthallások, párhuzamok a mindennapjaink és a színpadi történések között. A darabbeli szerepéről, Árvai Réka alakjáról így vall:

– Csodálatos „embert” ismerhettem meg Árvai Réka személyében. Elveszti a szerelmét, húsz éven keresztül várja, rengeteg dolog történik vele, nem akármilyen lélekutakat jár be, de a mindenen túli hite ott van ennek a lánynak…

Gratulálunk az elismeréshez!

Sin Edina