A testi sértésről

„A nyílt utcán megtámadták a fiamat és a barátnőjét. A lány könnyebb sérüléseket szenvedett, őt a hajánál fogva rángatták, megsérült az arca, a lába, csupa kék folt volt a teste. A fiamat háromszor ütötték arcon, eltört az orra, kirúgták egy fogát. Milyen büntetésre számíthatnak az elkövetők, és mit kell tennem ennek érdekében?”

– A leírtakból ítélve nyilvánvaló, hogy nem szabálysértés, hanem bűncselekmény történt. Ám sok múlik azon, hogy az ügy valamennyi körülményének és a következményeknek az ismeretében a bűnüldöző szervek, az ügyészség és a bíróság miként minősíti az esetet.

Íme a Büntetőtörvénykönyv (Btk.) azon cikkelyei, amelyek a leginkább ráillenek a tényállásra.

121. cikkely. Szándékos súlyos testi sértés.

Szándékos súlyos testi sértésen olyan testi sérülés szándékos okozását érti a törvény, amely életveszélyes az elkövetés pillanatában, vagy amely bármely emberi szerv vagy annak funkciója elvesztésével, a nemi szervek megcsonkításával jár, mentális betegségeket vagy egyéb egészségügyi rendellenességeket okoz, s a munkaképesség legalább egyharmad résznyi maradandó elvesztésével vagy a terhesség megszakadásával, esetleg az arc helyrehozhatatlan elcsúfításával jár együtt. E tényállás büntetési tétele öttől nyolc évig terjedő szabadságvesztés.

Ha a szándékos súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követték el, vagy személyek egy csoportja volt az elkövető, továbbá, ha célja az áldozat vagy más személyek megfélemlítése volt, esetleg faji, nemzeti vagy vallási intolerancia miatt, vagy megrendelésre követték el, vagy amennyiben a tett az áldozat halálát okozta, héttől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

122. cikkely. Szándékos közepesen súlyos testi sértés.

A szándékos közepesen súlyos testi sértés olyan sérülés szándékos okozása, amely nem életveszélyes, és nem jár a Btk. 121. cikkelyében leírt következményekkel, de hosszan tartó egészségügyi problémát okoz, vagy a munkaképesség jelentős, maradandó, de kevesebb, mint egyharmad résznyi elvesztéséhez vezet. Büntetési tétele legfeljebb két év javítómunka vagy három évig terjedő szabadságkorlátozás vagy három évig terjedő szabadságvesztés.

Ha ugyanezt az áldozat vagy hozzátartozóinak megfélemlítésére vagy bizonyos cselekmények kikényszerítésére, esetleg faji, nemzeti vagy vallási intolerancia miatt követték el, az háromtól öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

125. cikkely. Szándékos könnyű testi sértés.

Legfeljebb a nem adózó minimális jövedelem ötvenszereséig (850 hrivnya) terjedő pénzbírsággal vagy kétszáz óráig terjedő közmunkával vagy egy évig terjedő javítómunkával büntetendő.

Ha a szándékos könnyű testi sértés rövid ideig tartó egészségkárosodást vagy a munkaképesség jelentéktelen csökkenését eredményezi, a nem adózó minimális jövedelem 50–100-szorosának (850–1700 hrivnya) megfelelő pénzbírsággal vagy 150–240 óra közhasznú munkával vagy egy évig terjedő javítómunkával vagy hat hónap elzárással vagy két évig terjedő szabadságkorlátozással büntethető.

126. cikkely. Ütlegelés és kínzás.

A szándékos ütés, ütlegelés vagy egyéb erőszakos cselekmény, amely fizikai fájdalmat okozott, és nem járt testi sérüléssel, a nem adózó minimális jövedelem ötvenszereséig terjedő pénzbírsággal vagy kétszáz óráig terjedő közmunkával vagy egy évig terjedő javítómunkával büntetendő.

Ugyanez a cselekmény, ha azt személyek egy csoportja követi el, esetleg az áldozat vagy hozzátartozóinak megfélemlítése céljából vagy faji, nemzeti, esetleg vallási intolerancia miatt történik, öt évig terjedő szabadságkorlátozással vagy szabadságvesztéssel büntetendő.

Testi sértés esetén első lépésként ajánlott feljelentést tenni a rendőrségen. Az írásban tett feljelentés nyomán a rendőrség köteles vizsgálatot indítani az ügyben.

Ezenkívül az áldozatoknak jogában áll szakértőt bevonni az elszenvedett sérülések súlyosságának és jellegének megállapítására, rögzítésére. Ezt főleg akkor célszerű megtenni, ha a rendőrség részéről nem tapasztalnak különösebb lelkesedést, ami az eljárás lefolytatását, a nyomozást illeti. Bár az ügyben eljáró nyomozó vagy az ügyész szükség esetén maga is köteles bevonni az igazságügyi szakértőt az eset kivizsgálásába előbb-utóbb, ilyenkor fontos, hogy a vizsgálatra mielőbb sor kerüljön. A sérülések súlyosságának megállapítása, és így a cselekmény minősítése szempontjából néhány nap is fontos lehet, a támadás látható nyomai ugyanis gyorsan eltűnhetnek vagy elhalványulhatnak.

hk