Helyhatósági választások: Gyakorlatias választók

Immár bátran kijelenthetjük, hogy országunkban dübörög a választási kampány. A politikai felhajtást nem kedvelő polgárokat ebben a helyzetben egyedül az vigasztalhatja, hogy már csak egy hónapot kell kibírniuk október 25-ig, a választások napjáig. A közélet iránt érdeklődők számára viszont eljött az idő, hogy hallassák a hangjukat.

Kormánypárti többség a bizottságokban

Az országos média az elmúlt napokban többek között azzal volt elfoglalva, hogy kivesézze, kik alkotják a territoriális választási bizottságokat (tvb), amelyeknek döntő szerepük lehet a választási eredmények megállapításában, hiszen a választásokat követően ezek a testületek veszik át a szavazókörzeti választási bizottságok szavazatszámlálási jegyzőkönyveit. Az újságírók kitartó munkával utánaszámoltak, hogy a legtöbb bizottsági tagot, szám szerint 1213-at a Nép Szolgája (SZN) párt delegálta az ország területén kialakított 532 megyei, járási és városi territoriális választási bizottságba. Alig marad el tőlük a Haza (1197), az Európai Szolidaritás (JSZ – 1194), valamint az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS – 1137). Az országoshoz hasonló a helyzet Kárpátalján is: a megye területén létrehozott 18 tvb-be 45 bizottsági tagot delegált a kormánypárt, 42-t a Haza, 39-et a JSZ és 44-et az OPZZS.

Érdekes, hogy a Hazának néhány megyében több bizottsági tagja van, mint a kormánypártnak, ami a helyi pártszervezetek kiépített hálózatának tudható be. Eközben Porosenko pártja, a JSZ csupán néhány nyugat-ukrajnai régióban tudott több bizottsági tagot delegálni, mint a parlamenti vetélytársak, az ország és a Legfelső Tanács második legnagyobb pártjának, az OPZZS-nek viszont ez sehol sem sikerült.

Bizottsági matematika

A szakértők az mondják, a bizottsági tagok számától függ a pártok érdekérvényesítési képessége a választási eredmények megállapításakor, s különösen fontos szerep hárul e tekintetben a bizottságokban vezető tisztséget (elnök, alelnök, titkár) betöltő személyekre. Ebben a tekintetben az SZN túlsúlya különösen jelentős. A 325 bizottsági tisztségviselőjüknek köszönhetően a tvb-k több mint 61%-ának vezetésében képviseltetik magukat, míg a második helyen álló Haza 229 bizottsági tisztviselője révén a testületek 43%-ának irányításában jut szerephez, az OPZZS-nek pedig 42,3%-kal kell beérnie. Kárpátalján az SZN-nek 12 vezetőségi hely jutott, a Hazának 10, az OPZZS-nek pedig nyolc.

A strana.ua szerint ez a helyzet bizony kérdéseket vet fel, bár matematikailag lehetséges, hogy egy párt, amely a bizottsági helyek 12,7%-át tudhatja magáénak, az 532 tvb 61%-ának vezetésében képviseltesse magát. Korábban a Nép Szolgája részéről azzal magyarázták a jelenséget, hogy tapasztalt bizottsági tagokat delegáltak a választási bizottságokba, így nem csoda, ha sokakat közülük vezető tisztségekbe neveztek ki. Furcsa azonban, hogy ezt az eredményt az alig két éve létrehozott SZN s nem a komolyabb politikai múltra visszatekintő, jelentősebb helyi szervezethálózattal rendelkező parlamenti pártok valamelyike érte el.

Mit ígérnek a jelöltek?

A szociológusok utánajártak, hogy minek az alapján fognak tanácsi képviselőket és településvezetőket választani a polgárok. Kiderült, hogy az emberek elsősorban konkrét vállalásokat, ígéreteket várnak a jelöltektől, akárcsak korábban. Egy polgármesterjelölt esetében például elsősorban nem a településfejlesztési vízióira kíváncsiak a választók (hogy elmondja, miként lesz szerinte Bikfalvából 50 éven belül világváros), hanem például arra, hogy mikor javítják ki a járdát a ház előtt, s felveszik-e végre a gyereket a városközponti oktatási intézménybe, hogy ne kelljen naponta egy órát utaznia iskolába menet és jövet.

A jelöltek elképzelései között hovatovább vezető helyet foglalnak el a munkahelyteremtéssel kapcsolatos tervek. Érthető, ha válság idején az embereket elsősorban az a kérdés foglalkoztatja, lesz-e hol dolgozniuk a közeljövőben. Csak ezután következhet a helyi problémák rangsorában az utak állapota, a vízellátás, a háztartási hulladék elszállítása stb.

Ugyancsak kiemelt téma az egészségügy, s nem csak a koronavírus-járvány miatt. A jelöltek hiába is igyekeznek elhárítani a kérdést, mondván, az egészségügy átalakítására csak a kijevi kormányzat képes, lépten-nyomon kiderül, hogy a polgármesternek, tanácstagnak is akad dolga ezen a téren. Például a polgármester egyre többet tehet a háziorvosi rendszer zökkenőmentes működtetéséért. Igaz, ha ez sikerül, még mindig ott a szakorvoshiány, amit a település egymaga aligha tud „orvosolni”. Ha viszont a jó orvoshoz a polgárnak a szomszédos településre kell utaznia, amit ugyancsak megnehezíthetnek a gyatra közlekedési viszonyok, az megint csak a polgármester megítélésén csapódik le.

Lop, mégis rá fogunk szavazni

Az embereket foglalkoztató témák között találjuk a korrupciót is, helyi szinten azonban meglehetősen gyakorlatiasnak nevezhető a polgárok viszonyulása a problémához. Tanulságos történetet mesélt el ezzel kapcsolatban a segodnya.ua. A szociológusok érdeklődésére az északkeleti országrész egyik városának lakói elismerték, tudnak róla, hogy a polgármesterük itt-ott lop, mégis őt szeretnék újraválasztani. Hogy miért? A településvezető jól keresett az utak aszfaltozásán. Mivel saját aszfaltgyára volt, leaszfaltozta már szinte az egész várost… Ugye, nem ártana, ha minden polgármesternek lenne saját aszfaltgyára?

Semmi sem szent?

A pártok által a régiókban folytatott kampány érthetően kihatott a megítélésükre országos szinten is, ám távolról sem olyan mértékben, mint gondolnánk (lásd keretes írásunkat!). A Nép Szolgájának népszerűsége például változatlanul zuhan, pedig igazán mindent megpróbálnak. Így a zik.ua beszámolójából tudjuk, hogy a kormánypárt ilosvai hívei Szűz Mária ikonjára is rábiggyesztették a párt logóját a választókhoz intézett, a Facebook közösségi oldalon megjelent üzenetükben.

Kijevben a „nép szolgái” hétvégi városi jelöltállító nagygyűlésüket a Kijevi Nemzeti Egyetem belső udvarán tartották, figyelmen kívül hagyva azt a törvényi rendelkezést, amely tiltja a politikai agitációt az oktatási intézmények területén. Szerintük a kijevi városi és kerületi önkormányzatokba indított jelöltjeik bemutatása nem minősül agitációnak, ráadásul a hétvégén senki nem tartózkodott az intézményben, aki az agitáció célpontja lehetett volna. Érvelésüknek legfeljebb azt a részét lehet maradéktalanul elfogadni, miszerint távolról sem ők az egyetlenek széles e honban, akik nem veszik komolyan az oktatási intézményekben folytatott agitációra vonatkozó tilalmat.

Rend a lelke mindennek

Közben Szerhij Jarovij első belügyminiszter-helyettes közölte, csaknem 136 ezer rendőr vigyáz majd a rendre a választások alatt. Ugyanakkor Ihor Klimenko, a nemzeti rendőrség vezetője közölte, hogy máris a választási eljárás megsértésével kapcsolatos 330 feljelentést és értesítést regisztráltak. Az Előzetes Nyomozások Egységes Nyilvántartásában 34 bűncselekményre vonatkozó információt rögzítettek, ebből kilencet a Büntetőtörvénykönyv 160. cikkelye alapján (a választópolgár megvesztegetése).

Bizonyára szerepel a rendőrségi statisztikákban Vitalij Himinec esete is, akit a mukachevo.net beszámolója szerint kórházba kellett szállítani az őt ért minapi támadás következtében. Azt állítja, a Nép Szolgája párt jelöltjeinek rokonai támadtak rá. Támadói előbb megpróbálták lebeszélni róla, hogy az Andrij Baloga Csapata képviseletében induljon a técsői járási Uglyán a kistérségi vezetői tisztért, majd látva, hogy a szép szó nem segít, brutálisan megverték áldozatukat. A sértett feljelentést tett a rendőrségen, hangsúlyozva, hogy ami történt, az nem részeg éttermi dulakodás volt.

Jó biznisz

A sajtó komoly fegyvertényként számolt be róla, hogy a parlament múlt héten egyszerűsítette a választásokon indulni szándékozók regisztrálását, amennyiben törölte a jelöltek által benyújtandó dokumentumok közül a büntetlenségről kiadott hatósági igazolást. A képviselők nyilván úgy érezték, hogy támogatottságuk javítása érdekében érdemes megnyomni az igen gombot, mert a törvénymódosítási javaslatot a minimálisan szükséges 226 helyett 325 szavazattal fogadta el a Legfelső Tanács.

Roman Lozinszkij képviselő, az indítvány társszerzője rámutatott: a jelölteknek egyébként is nyilatkozniuk kell róla, hogy voltak-e büntetve, vagyis a szóban forgó igazolás csak arra jó, hogy egyesek pénzt, esetenként 200, 400 vagy akár 800 hrivnyát hajtsanak be tőlük. Ez pusztán egy üzlet, jelentette ki a képviselő.

Azóta Volodimir Zelenszkij elnök is aláírta a módosító indítványt, vagyis az törvényerőre emelkedett. Csakhogy időközben kezdetét vette a jelöltek regisztrálása, vagyis az érintettek egy igen jelentős része – köztük több száz magyar jelölt is Kárpátalján – vélhetően már kifizette az igazolás megszerzéséért a közvetítők által kért díjat. Tekintve, hogy a helyhatósági választásokon több tízezer polgár indul, képzelhetjük, mekkora összegekről lehet szó.  

(ntk)