Megelőző biológiai védekezés az atkák kártétele ellen

2020. október 1., 10:14 , 1026. szám

Az atkák kifejezetten veszedelmesek az almaültetvényben. Egyrészt betelepülésüket és gyors elszaporodásukat legtöbbször későn vesszük észre, másrészt sok esetben vírusfertőzésnek, napégésnek vagy egyéb negatív környezeti behatásnak tulajdonítjuk az atkák kártételét. Éppen ezért nagyon fontosnak tartom kiemelni azokat a módszereket, eljárásokat, melyekkel természetes úton (bioter­mesztésben) védekezhetünk az aktafajok kártétele ellen.

Az almaültetvényekben sok esetben nem a rovarkártevők, azaz a levéltetvek, molyok és iloncák, hanem az atkák okozzák a legnagyobb gondot. Sőt, egyes almafajták kifejezetten az atkák kedvencei. Ilyen például a red chief, a golden fajtakör, a gála fajtakör, a fuji fajtakör, a mutsu, a pink lady, a braeburn, a Granny Smith.

A kártevő atkafajok közül az almatermésűek levélatkája, a piros gyümölcsfa-takácsatka, a közönséges takácsatka, illetve helyenként a lapos gyümölcsatka fordul elő. Az atkák tojással szaporodnak, majd a tojásból kikelő lárvából alakul ki két vedlés után a kifejlett egyed, az adult.

A kártevők létszámának alakulása összefüggésben van a természetes ellenségeiket (a ragadozókat) pusztító permetszerek használatával. Magyarán, minél többet permetez felelőtlenül és a szakember tanácsát mellőzve, annál több atkával fog meggyűlni a termelő baja, mivel a természetes ellenségeit sokkal hamarabb irtja ki, mint magát a kártevőt. A nem megfelelő vegyszerekre példaként a piretroidokat hozhatjuk fel, amelyek nemcsak hogy hatástalanok a kártevő atkákkal szemben, de még nagyobb tojásprodukcióra ösztönzik azokat. Így az atkák a sűrűn egymást követő nemzedékeik (4-6) révén elősegítik az atkaölő szerekkel szembeni rezisztencia kialakulását. Mára a legtöbb kémiai hatóanyag egyre kevésbé hatásos az atkák ellen, de ez más növénykultúrák esetében is igaz.

Fontos a megelőzés és a tervezés!

A gyümölcstermesztésben az eredményes növényvédelmet nagymértékben befolyásolja a jó időben és megfelelő készítménnyel elvégzett lemosó permetezés. Az atkák elleni hatékony védekezés alapja a lehető legkésőbb kivitelezett olajos lemosó permetezés. Minél később végezzük el a „tavaszi fertőtlenítést” a gyümölcsösben, annál több aktív károsítót fogunk elpusztítani.

Itt említenék meg egy apró technológiai hibát, melyet sok termelő elkövet: sokan túl későre hagyják a lemosó permetezést. Tudnunk kell, hogy a paraffinolajok és a növényi olajok (repceolaj, napraforgóolaj) egyes esetekben kárt is okozhatnak. Ha erős napsütés jelentkezik a lemosó permetezéskor, amelyet a rügypattanás utáni időszakban (egy hét) végeznek, akkor a paraffinolaj perzselést okozhat a fiatal hajtáskezdeményeken, ami virágelrúgást vagy meddő virágot eredményez. Az elmúlt három évben március vége és április eleje szikrázó napsütésben telt, ami rendre előhozta az említett problémát. A problémára sikerült megoldást találni: a paraffinolajok és a növényi olajok helyett ma már alkohol-etoxilát és hidegen préselt narancsolaj-hatóanyagokat használnak a kártevők elleni eredményes védekezésben.

A felelőtlenségnek ára van

Sokszor hallottam már termelőktől, hogy „ugyan már, én nem fogok az olajos permetlével vacakolni, elég a réz és a kén hatóanyag”. Sőt, nyár elején felhívják a figyelmemet, hogy milyen igazuk volt: semmi rovar, semmi kártevő. Én erre csak azt tudom mondani, hogy várjuk ki a végét. Vannak olyan évek, amikor a kártevők száma igen alacsony. Ilyenkor a tömeges elszaporodásuk – esetünkben az atkafajoké – hosszabb ideig tart, s jó esetben elmarad vagy elhúzódik a szüret utánra. Ám a legtöbbször nincs ilyen szerencséje a gazdának. Az esetek 90%-ában az elmulasztott olajos lemosó permetezés negatív hatása a szüret előtti utolsó hónapban (augusztusban, szeptemberben) mutatkozik meg, amikor is olyan nagy mennyiségben jelennek meg az atkák, hogy tönkretehetik a termés jelentős részét (rontják a minőségét). Sőt, a gyümölcsfánkat is legyengítik a kártevők, s ezzel a következő évi terméstől is megfosztanak bennünket.

Az alma biotermesztésében csak a biztos út járható, s egy apró hibával máris búcsút inthetünk az éves nyereségnek. Ezért fontos minden részletről előre tájékozódnia a termelőnek, ha már látástól vakulásig az ültetvényen dolgozik. (Folytatjuk.)

Molnár Ádám,
a „Pro Agricultura Carpatika” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány falugazdásza