Pedagógustársadalom: pénz nincs, csak követelmények

2020. október 17., 11:42 , 1028. szám

A hírek szerint újabb kísérletet tesz a kormány a pedagógusok helyzetének, elsősorban a bérezésének rendezésére. Különösebb lelkesedést nem tapasztalni az érintettek részéről a kezdeményezés kapcsán, inkább gyanakvás érzékelhető. Vajon hol itt az átverés? – kérdezik a tanárok, és nem alaptalanul.

A szakszervezet is rábólintott

A zn.ua portál számolt be minap arról, hogy az Oktatási és Tudományos Minisztérium, valamint az Oktatási és Tudományos Dolgozók Szakszervezetének Központi Bizottsága október 7-én megállapodott a pedagógiai, tudományos-pedagógiai és tudományos dolgozók 2021. évi javadalmazásáról szóló kormányrendelet tervezetéről.

A szakszervezet tájékoztatása értelmében a projekt 2021. január 1-jétől 1,5-es kiegészítő együttható alkalmazását írja elő a miniszteri kabinet 2002. augusztus 30-i 1298. számú rendelete által szabályozott alapbér megállapításához. Ezenkívül a dokumentum számos kormányrendelet hatályon kívül helyezését írja elő: a pedagógusoknak a „munka presztízséért” járó pótlék 30%-ban való maximálását, valamint a tanárok és a tudományos-pedagógiai dolgozók bérének 10%-kal, illetve 11%-kal történő emeléséről szóló utasításokét.

A pedagógiai munka „presztízséért” járó, a bér 5–30%-ának megfelelő (általában 10–15%-os) pótlék beolvasztása a bérbe az elképzelések szerint növelné a pedagógusok fizetését, illetve alapbérét, amelytől az összes többi juttatás mértéke is függ.

A szaktárca számításai szerint a vázolt béremeléshez pótlólagosan 36,4 milliárd hrivnyát kellene kiutalni a központi költségvetésből és 4,3 milliárdot a helyi büdzsékből. A szakszervezet rámutat, a béremelés mostantól a költségvetés összeállítójától, a miniszteri kabinettől és a büdzsét megszavazó parlamenttől függ.

Ez azonban nem „az” a béremelés, amelyre a pedagógusok régóta várnak. Mint ismeretes, a Legfelső Tanács 2019 nyarán a pedagógusbérek jelentős, de fokozatos, 2023-ig tartó emeléséről határozott. Mivel azonban a kormánynak már akkor sem volt elég pénze a bérrendezéshez, annak végrehajtását felfüggesztették 2020. december 31-ig. Miután pénz továbbra sincs a költségvetésben, a Miniszteri Kabinet nemrég jelezte, hogy a végrehajtást valószínűleg 2022-re halasztják.

Kevesebb pedagógus kell?

Az előrejelzések szerint 2021-ben is tovább nő majd az átlagbér, s a jelenlegi 11,8 ezerről 13 ezerre nőhet, majd 2022-ben elérheti a 15 ezret. Vagyis a kormánynak már önmagában ahhoz is jelentős összegeket kellene a pedagógusokra költenie, hogy legalább ne nyíljék tovább az olló a pedagógusbér és az országos átlagbér között. Akkor hát hogyan, miből szándékozik bért emelni az oktatási tárca, a kormány?

A legelterjedtebb jóslat szerint a béremelés alapvető forrása a pedagógusok számának jelentős csökkentése lesz. Nem véletlen, mutattak rá többen is az utóbbi időben, hogy az oktatási minisztériumban úton-útfélen azt hangoztatják, túl sok az országban a pedagógus, túl sok a kis tanulólétszámú vidéki iskola.

A létszámcsökkentés fő irányát hamarosan egy újabbal is megtoldhatják – legalábbis ez derül ki a strana.ua minapi összeállításából. A portál szerint a tárcánál új szakmai követelmények bevezetésén ügyködnek, amelyek szigorítanák a pedagógusokkal szembeni elvárásokat.

Az Oktatási és Tudományos Minisztérium még ez év tavaszán kidolgozta az új szakmai normákat az alsós és középiskolai tanárok számára. A projektet nyilvános véleményezésre, vitára bocsátották, amely május végén zárult le. De a totális karantén és a távoktatás miatt ez a tervezet jobbára elkerülte a tanári közösség figyelmét. Ugyanakkor már ez a dokumentum szolgált alapjául a Gazdasági Minisztérium új rendelettervezetének a tanárok szakmai szabványainak jóváhagyásáról.

Elképesztő követelmények

A közelmúltban az oktatási tárca elküldte jóváhagyásra a projektet a pedagógusok szakszervezetének. Ott elolvasták, és a fejükhöz kaptak.

„Korábban léteztek munkaköri leírások és képesítések a tanárok számára. Most szakmai szabványokkal akarják helyettesíteni ezeket. De amit leírtak bennük, az túlmegy mindenen. Például a tanároknak folyékonyan kell beszélniük valamely idegen nyelven. Az még csak rendben lenne, ha az idegennyelv-tanárokkal szemben támasztott követelményről lenne szó. De ez mindenkire vonatkozik, tehát a testnevelő vagy a munkatanárokra is. Kiderül, hogy azoknak, akik ma nem beszélnek idegen nyelvet, sürgősen meg kell tanulniuk, különben azt kockáztathatják, hogy munka nélkül maradnak. Ez csak egy példa, rengeteg hasonló van a dokumentumban. Különösen meglepő ilyen követelményekről olvasni tudva, hogy mekkora a tanárok fizetése. Ahogy mondani szokták, annyit fizetnek nekik, mint a bolondoknak, de annyit követelnek, mint az okosoktól” – háborog Szerhij Romanyuk, a pedagógus­szakszervezet elnökének helyettese.

Vannak a kárpátaljai magyar pedagógusok számára különösen aggasztó kitételei a dokumentumnak. Például nemcsak előírja a tervezet, hogy a tanárnak ismernie kell az ukrán irodalmi nyelv normáit és stílusait, de hozzáfűzi, hogy mindehhez „a szellemi, kulturális, nemzeti és szakmai önmegvalósításhoz” van szükség. És ez így már nemcsak szakmai, hanem ideológiai elvárás is.

A legmagasabb kategóriára pályázó tanárokkal szemben egyebek mellett ezt a követelményt fogalmazzák meg: „a tantárgyak oktatása az ukrajnai őshonosokhoz vagy nemzeti kisebbségekhez tartozó diákok (beleértve azokat is, akik az EU hivatalos nyelvein tanulnak) nyelvi és kulturális tapasztalatainak sajátosságait figyelembe véve”.

Vagyis a tanárnak nemcsak a kisebbség nyelvét kell ismernie, hanem ennek vagy annak a népcsoportnak a mentalitását is. Ellenkező esetben esélye sincs a legmagasabb kategória megszerzésére – állapítja meg az ukrajnai orosz ajkú népesség jogait rendszerint következetesen védő strana.ua. Csakhogy a szöveg másként is értelmezhető: talán a kisebbségi diákokat nem a nyelvüket anyanyelvi szinten beszélő – s így nyilván a nyelvi és kulturális sajátosságokkal is tisztában lévő – tanárok fogják okítani a jövőben? Netán a távlati terv ukrán nemzetiségű pedagógusokkal feltölteni a kisebbségieket oktató iskolákat?

Ha nem felelsz meg, kirúgnak

A szakmai szabványoknak való meg nem felelés nem csupán annyit tesz, hogy a pedagógus nem tud magasabb minősítést szerezni, s így legfeljebb a minimálbérre számíthat, de akár el is bocsáthatják alkalmatlanság címén – mutat rá a szakszervezet. Ugyanakkor, teszik hozzá, aki a szabványoknak megfelelően képzett, idegen nyelveket is beszél, az lényegesen jobban fizető elfoglaltságokat is találhat magának, mint a pedagógusi pálya.

A strana.ua hozzáteszi, az általuk megkérdezett tanárok némelyike azt gyanítja, hogy az új szakmai követelmények által a hatóságok tisztogatást hajthatnak végre a pedagógusok között.

(zzz)