Nyomorország

2020. október 22., 17:53

Mindannyian tudjuk, hogy Ukrajnában rengeteg a szegény, sokan nyomorognak. Az országra ugyanakkor jellemző, hogy a nélkülözők pontos száma nem ismert, de még az sem, hogy egyáltalán mit tekinthetünk szegénységnek. A segodnya.ua minap rövid összeállítást szentelt a témának annak apropóján, hogy az ENSZ kezdeményezésére 1993 óta október 17. a szegénység elleni küzdelem világnapja.

A nemzetközi szabványok értelmében az abszolút szegénységi küszöbnek a napi 1,9 dolláros jövedelem számít. Szegénységben vagy a szegénységi küszöb alatt élni tehát azt jelenti, hogy egy-egy családtagra napi 1,9 dollárnál kevesebb jövedelem jut. Ukrán pénznemre átszámítva ez napi 54, avagy havi 1620 hrivnyát jelent (ha az árfolyam meghaladja 28,4 hrivnya /dollárt).

A világon 1990-ben 1,867 milliárd ember élt a szegénységi küszöb alatt. 2013-ra a nyomorgók – csekély jövedelemből élők – száma 783 millióra, 2020-ra 736 millióra csökkent, többségük a világ két régiójában él: Dél-Ázsiában és Afrikának a Szaharától délre fekvő részén.

 

A „hivatalos” szegénység

Ukrajnában az abszolút szegénységhez, vagy a szegénységi küszöbhöz a legközelebb általában azok az emberek állnak, akik elvesztették munkaképességüket, azaz a nyugdíjasok és a fogyatékkal élők, akiknek a jövedelme a létminimum szintjén mozog. A munkaképtelenek hivatalos létminimuma Ukrajnában 1769 hrivnya, tehát alig haladja meg az abszolút szegénységi küszöböt, azaz a napi 54 hrivnyát. Ebből a jövedelemből 59 hrivnyára, vagyis 2 dollár 7 centre futja naponta, tehát 5 hrivnyával többet költhetnek, mint a szegénységi küszöb.

Az Állami Statisztikai Szolgálat, a Derzssztat adatai szerint a törvényileg megállapított létminimum – az ukrajnai szegénységi küszöb – alatti jövedelemből 2020 elején a lakosság 1,3%-a volt kénytelen megélni. Jelentéktelen számnak tűnhet, de ha emberekről van szó, nagyon is sok: kiderül, hogy Ukrajnában legalább 544 700 ember él nyomorban.

A Derzssztat utánanézett, hogy milyen családok találják magukat leggyakrabban a szegénységi küszöb alatt:

– a gyermektelen háztartások, ahol legalább a házastársak egyike munkanélküli – az 5,1%-uk kerül a szegénységi küszöb alá;

– a gyermekes háztartások, ahol legalább egy személy munkanélküli – 4,4%;

– a három- vagy többgyermekes családok – 3,3%.

 

Kiket nevezhetünk szegényeknek?

Viszonylagos szegénységnek Ukrajnában a tényleges létminimum alatti jövedelemszintet tekintik. Hogy valójában mennyi is ez a tényleges létminimum a törvény szerint és a tudományos módszertan alapján számítva, azt már rég nem tartják számon. Mindenesetre a Szociálpolitikai Minisztérium számításai alapján jelenleg 4 145 hrivnya körül mozoghat.

Azt sem lehet tudni, hogy hányan élhetnek a viszonylagos szegénységi szint alatt. A Derzssztat úgy számítja a tényleges létminimumot, hogy abban nem szerepelnek a közüzemi díjak. Így viszont a „tényleges” létminimum alacsonyabb, 2020 elején 3 660,94 hrivnyát tett ki. Ennél kisebb jövedelemből az idei esztendő elején a statisztikai hivatal adatai szerint a lakosság 24,4%-ának kellett gazdálkodnia.

A Derzssztat összesítése értelmében az emberek általában a következő élethelyzetekben találják magukat a viszonylag szegény emberek között:

– a három- és többgyermekes családokban – 60%-uk esetében az egy főre jutó jövedelem nem éri el a tényleges létminimum szintjét;

– a gyermekes családokban, amelyekben legalább egyvalaki munkanélküli – 46,1%;

– a 65 éven felüli, egyedülálló személyek – 40,2%.

Ugyanakkor Ljudmila Denyiszova, a Legfelső Tanács emberi jogi biztosa szerint az ukrán nyugdíjasok 80%-ának nyugdíja nem haladja meg a „monetáris szegénység” (a tényleges létminimum) szintjét.

Legalább ennyire sokatmondó adat, hogy a lakosság mintegy 30%-ának, azaz 12,5 millió embernek a jövedelme nem éri el a 4 000 hrivnyát. Vagyis feltételezhető, hogy majd minden harmadik ukrán 4 145 hrivnyánál, azaz a közüzemi díjakkal együtt számított tényleges létminimumnál kevesebből kénytelen megélni.

Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai Intézetének számításai szerint 15,5 millió ukrán, avagy a lakosság 38,5%-a él a viszonylagos szegénység szintje alatt, azaz szegénynek mondható.

 

Még több lesz a szegény

Idén tovább romolhat a helyzet, ami a szegénységet illeti. Az ENSZ előrejelzése szerint a Covid–19-járvány következtében világszerte nőni fog a mélyszegénységben élő emberek száma – 1990 óta először. Ez azt jelenti, hogy részben semmivé válnak a világszerte a szegénység felszámolásáért folytatott küzdelem eredményei – mutat rá az ENSZ.

A világjárvány alakulásának legkedvezőtlenebb forgatókönyve a jövedelem vagy a fogyasztás 20%-os csökkenését feltételezi globálisan. Ebben az esetben az abszolút szegénységben élők száma 420–580 millióval nőhet.

Minél szegényebb egy ország, annál rosszabbra fordul a helyzet, ami a szegénységet illeti. Az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Demográfiai Intézetének számításai szerint 2020 végére Ukrajnában 45%-ra nő a szegénységben élők aránya. Ráadásul minél kisebb egy település, annál magasabb lesz ott a szegénység szintje. Így Kijevben a szegénységi szint újévre elérheti a 28,4%-ot, más nagyvárosokban a 34,3%-ot, a kisvárosokban a 49,9%-ot, faluhelyen pedig az 54,6%-ot.

(hk)