Akadozó turizmus, alkatrészellátási problémák, rossz menetrend

„Kisvonat” karanténban, javítások fényeivel, gondok árnyaival

2020. november 15., 14:46 , 1032. szám

A Nagyszőlős–Komlós kitérő keskeny nyomtávú vasútvonalon hetente három nap – hétfőn, csütörtökön és vasárnap – zakatol végig a Salánkot, Feketepatakot (és ennek révén a vele egybeépült Verbőcöt), valamint Egrest Nagyszőlőssel összekötő „kisvonat”. Jelenleg viszont csak zakatolna, mivel március 18. óta karanténban áll, s nem járja be újra és újra a sínpárját. A személyszállítás újraindulásának és az 1990-es években beindult, majd csendben kimúlt, aztán 2017-ben újraindított vasúti turizmus folytatódásának a kérdése pedig a levegőben lóg.

– Most csak ketten dolgozunk a „kisvonat” beregszászi mozdonyszínében: én meg egy szerelő, míg a karantén előtt egy csoportvezető és további két szerelő is dolgozott nálunk, akik most otthon ülve várják, mikor ér véget a karantén – tájékoztat Csegevda János, a mozdonyszín mestere. – De a széles nyomtávú vasutakon közlekedő vonatokat is erősen érinti a karantén, például egyetlen helyiérdekű dízelvonat közlekedik a Bátyú–Királyháza és a Királyháza–Aknaszlatina szakaszon, a Lemberg–Aknaszlatina személyvonat pedig páros napokon indul Aknaszlatináról Lembergbe, majd a páratlan napokon Lemberg­ből Aknaszlatinára.

– Visszatérve a keskeny nyomtávú vasúthoz: van tudomása róla, mikor indul újra a személyszállítás?

– Még semmi értesítést nem kaptunk arról, mikor ér véget a karantén. Ha az érintett községeket magukba foglaló kistérségek polgármesterei igényelnék, akkor a vasút vezetősége legalább elgondolkodna a „kisvonat” újraindításán…

– Mivel foglalkoznak most önök a mozdonyszínben a karantén idején? S az is érdekelne, hány mozdony és hány vasúti kocsi tartozik jelenleg a „kisvonathoz”?

– Egyetlen, 1956-os gyártmányú mozdonyunk van. Korábban még egy, ugyancsak 1956-os kibocsátású mozdonnyal is rendelkeztünk, de azt már négy éve elvitték az Ungvári Gyermekvasútra, ahol iskolásokkal igyekeznek megismertetni, megszerettetni a mozdonyvezetői, kalauzi szakmát. A mozdonyunkhoz négy vasúti kocsi tartozik, 2016-ban mindegyikben megjavítottuk a világítási rendszert, ami működik is. Kazánnal és fűtési rendszerrel is rendelkezik mind a négy vagon, kettőben viszont a kazán már annyira tönkrement, hogy meg sem lehet javítani, a másik kettőben viszont tavalyelőtt meghegesztettük a még nem annyira tönkrement kazánokat, s azok működnek is. Most, a karantén ideje alatt pedig megjavítottuk a mozdony motorját, kisebb javítási munkákat is elvégeztünk, átfestettük a lokomotívot, valamint a vasúti turizmusnál használt platformokat (ezeken ülve a turisták elgyönyörködhetnek a panorámában), és most festjük le az egyik kocsinkat. Festéket, az ülések javításához használt fa-, illetve bőranyagot, a bevert ablakok beüvegezéséhez szükséges üvegtáblákat a királyházai mozdonyszínből kapjuk, de alkatrészekkel évek óta nem látnak el minket. A meglévő, még használható alkatrészekkel gazdálkodunk. A motor minden évben meghibásodik, mi magunk javítjuk meg újra és újra. Tizenöt évente viszont el kell végezni a mozdony nagyjavítását, hogy újabb tizenöt évre engedélyezzék a használatát. 2003-ban került sor az utolsó nagyjavításra a Kirovohrad megyei Hajvoron egyik gyárában, ám ez az üzem azóta bezárt, így most fogalmunk sincs, hol végeztessük el a nagyjavítást, aminek már két éve meg kellett volna történni.

– A királyházai mozdonyszín vezetője (aki nem volt hajlandó közreadni a nevét) úgy informált, hogy nagyon ráfizetéses a „kisvonat” fenntartása. A vasúti személyszállítás, persze, mindenütt ráfizetéses, de érdekel, mennyi dízelolaj, kenőolaj, a fűtéshez használt szén szükséges a „kisvonat” üzemeltetéséhez, mennyibe kerülnek a jegyárak, mekkora a forgalom, és miként lehetne csökkenteni a ráfizetés mértékét?

– Hétfőn kicsi a forgalom. Reggel 20-25 utas utazik be Nagyszőlősre, többnyire azok, akik ottani munkahelyeken dolgoznak. Csütörtökön és vasárnap, amikor Nagyszőlősön piaci nap van, a Salánkról induló reggeli és a délelőtti járaton sokan beutaznak a piacra, majd onnan a déli járaton haza. Tele van utassal a vonat. A Nagyszőlősről induló esti járaton viszont alig vannak. Ami pedig a jegyárakat illeti, Salánkról Nagyszőlősre 11, Feketepatakról 8, Egresről pedig 5 hrivnyáért lehet beutazni. A fenntartási költségek? A lembergi vasúttól kapjuk az üzemanyagot, a kenőanyagot, valamint a szenet. Egy nap alatt 100 liter dízelolajat éget el a motor, a fűtési idényben egy tonna szén megy el havonta a két kazán fűtésére, kenőolajból pedig 200 litert kapunk havonta. A forgalom viszont nagyobb lenne, ha átszerkesztenék a menetrendet. A Salánkról 5.30-kor induló reggeli járat 6.30-ra ér be Nagyszőlősre, de egy órával hamarabb kellene indulnia, hogy elérje a Beregszászba tartó reggeli dízelvonatot, melyen átszálló utasok indulnának tovább, a „kisvonat” délutáni járata pedig 10-15 perccel korábban indul Nagyszőlősről, mint hogy a Beregszász felől érkező dízelvonat befutna Nagyszőlősre, és amelyiken átszálló utasok is érkeznének, ha jobb lenne a menetrend. Mi már másfél éve kérvényeztük a királyházai mozdonyszíntől (ott állítják össze a „kisvonat” menetrendjét), hogy végezzék el a módosításokat. Azt mondták, gondolkodnak rajta. A jegyárakat is növelni lehetne, például a Salánk–Nagyszőlős menetdíjat 11 hrivnyáról maximum 20 hrivnyára. Azután ott van a vasúti turizmus. Tavaly két szombaton közlekedett a turistavonat a Beregszász–Komlós kitérő–Nagyszőlős vonalon négy személykocsival, plusz egy teherkocsival, amiből 45 ezer hrivnya jövedelme lett a „kisvonatnak”. Tavalyelőtt alig volt vasúti turizmus, 2017-ben viszont egy hónapig járt a turistavonat a Nagyszőlős–Ilosva vonalon, amikor egy átmenetileg Hajvoronból ideszállított gőzmozdony vontatta a turistavonatot. Csakhogy… A turistacsoportoknak – a turisták számától függetlenül – 20 000 hrivnyát kell befizetniük a vasúti vezetésnek egyetlen vasúti turistaútért. Ha az összeget 5 000 hrivnyára mérsékelnék, akkor több turistacsoport venné igénybe a vasúti turizmust, és a több túrából összesen több pénz folyna be, mint amennyi a kevesebb, de drágább útból befolyik. Aztán van egy nagy probléma: egyetlen kocsiban sincs WC, amit a turisták érthetően szóvá is tettek. Azon gondolkodunk, hogy valahonnan beszerelünk egyet.

– Amikor 2017-ben újraindították a vasúti turizmust, arról volt szó, hogy Ilosvától – a pályatestek felújítása után – egészen a kovácsréti végállomásig fog közlekedni a turistavonat, illetve hogy az elkövetkező öt év során minden állomáson építenek éttermet, szállodát, valamint hogy három teher- és három személykocsit is hoznak Svájcból a kisvasútra. Ám mindebből még semmi sem valósult meg…

– Azóta is voltak tervek, hogyha nem is Kovácsrétig, de Dolháig fel fog menni a turistavonat a Borzsa völgyében, meg hogy négy működőképes mozdonyt is üzembe állítanak, de ezekből a tervekből sem lett semmi…

Végezetül pedig mindehhez hozzá lehet fűzni, miszerint több vasúti szakasz felújításához, a pályatestek melletti tereprendezéshez, az éttermek és szállodák felépítéséhez, a vasúti kocsik mellékhelyiségekkel való felszereléséhez, az ilosvai és a kovácsréti vasútállomás 2017-ben tervbe vett felújításához – egyszóval a vasúti turizmus felfuttatásához nagyméretű beruházásra, sok pénzre lenne szükség. Csakhogy a pénz mifelénk több helyütt olyan kincs, ami nincs. Pedig a vasúti turizmus felfuttatásával, a személyszállítás terén elvégzendő módosításokkal, a kisvasútra való jobb odafigyeléssel jelentősen le lehetne faragni a „kisvonat” fenntartásának a költségeit, amihez viszont a vasúti vezetés megértő hozzáállására lenne szükség. És ne feledjük: amellett, hogy Kárpátalja ma már egyetlen működő kisvasútja közlekedéstörténeti emlék, négy falu lakóinak is szükségük van rá…

Lajos Mihály