Éjjel-nappal a neten lógunk

Internet, gyerekek, veszélyek

Az internet korunk legmeghatározóbb globális hálózata, amely a mindennapi életünkben folyamatosan jelen van, mi több, néhány embernél függőséget is okozhat. A munkahelytől a szórakozáson át egészen a magánéletünkig mindenre kiterjed, egy olyan labirintus, amelynek nincs kijárata, mert folyton változik. A fiatalkorúak még ennél is jobban ki vannak téve az interneten leselkedő veszélyeknek. A tisztességes weboldalak mellett találkozhatunk olyanokkal is, amelyek megtévesztő, hamis információkat vagy az egészséges erkölcsi és szellemi fejlődésre káros tartalmakat, így pornográf és erőszakos tartalmú információkat közölhetnek. Az internet számos veszélyt rejt a gyermekekre nézve, hiszen ők még képtelenek helyesen szűrni és értékelni a kapott információt, megkülönböztetni az értékeset az értéktelentől.

Mi is tulajdonképpen az internet?

Az internet olyan világméretű számítógépes hálózat, amelyen a számítógépek az internetprotokoll (IP), vagyis IP-cím segítségével kommunikálnak. Felhasználók milliárdjait kapcsolja össze, és lehetővé teszi olyan elosztott rendszerek működtetését, mint például a világháló (World Wide Web), amelyből származik a három darab WWW. Manapság az internetes technológiákat körülbelül 4,5 milliárdan használják, erre a globális hálózatra van csatlakoztatva mindannyiunk számítógépe, laptopja, telefonja.

Miért internetezünk?

Legtöbben személyes, illetve üzleti célokra, például információ­keresésre, szolgáltatások és áruk megrendelésére, kapcsolattartásra, szórakozásra stb. használjuk az internetet. Minden egyes felhasználó egy évből 100 napot online tölt el, vagyis az évnek több mint negyedét. Ez napi szintre átlagosan lebontva több mint 6 órát jelent a Föld népességére vonatkoztatva. További adatok: 5,2 milliárd embernek van telefonja, 4,5 milliárd rendelkezik internetkapcsolattal, 3,8 milliárd az aktív közösségimédia-felhasználók száma. A Face­book messze a legnépszerűbb platform, 2,4 milliárd aktív felhasználóval havonta. Ezt a YouTube követi, 2 milliárd látogatóval. A WhatsApp, amely szintén a Facebook tulajdona, 1,6 milliárd felhasználót köt le, a Facebook Messenger pedig 1,3 milliárdot. Ez a szám a kínai WeChat esetében 1,1 milliárd, az Instagramot pedig ugyanennyi idő alatt 1 milliárdan látogatják.

A kutatók azt már régóta tudják, hogy az online aktivitás öt fő kategóriába sorolható: 1. Információkeresés (másokról megtudni ezt vagy azt, ki kinek a barátja, barátnője, ki hol van éppen, hol nyaral. Esetleg hírek olvasása.). 2. Kapcsolattartás/-teremtés. 3. Önkifejezés. 4. Időtöltés! (Mennyi időt töltünk a Facebookon?) 5. Szórakozás!

A tanulmány szerint az időtöltés és a szórakozás kiemelkedik az okok közül, mi több, épp az utóbbi határozza meg azt, mennyi időt töltünk a legnagyobb közösségi oldalon. És persze ott van még az önkifejezés is: dehogyis a kapcsolatok érdekelnek, inkább az, hogy minél többet mutassunk meg magunkból.

Gyerekek, veszélyek

A gyerekek is részei a digitális világnak, ezt a folyamatot nem tudjuk, és nem is kell megállítani, tény viszont, hogy minden családban más-más kérdéseket vet fel. A szülők gyakran csak a gép vagy az okostelefonjuk előtt kuksoló gyereket látják, arról néha fogalmuk sincs, hogy mit csinál a neten, mivel játszik, kikkel lép kapcsolatba. Figyelemmel kísérik-e a szülők a gyerekeik tartalomfogyasztási szokásait? Mennyi időt töltenek a gyerekek internet nélkül, mondjuk kint a szabadban?

Különböző tanulmányok jelentik: a szülő-gyerek párbeszéd a témában nagyon fontos lenne, így a példamutatás is. Tehát a szülőnek is tudnia kell letenni a telefont, vagy tudnia kell felállni a gép mellől. A kisebb gyereket nevelő szülők ötöde érzi úgy, hogy nem mutat jó példát, mert sokat kütyüzik, sokat facebookozik ő maga is, sőt a szülők negyede elismeri, hogy esetenként ők maguk adják az eszközöket a gyerekek kezébe azért, hogy lefoglalják őket. A tiltás helyett inkább őszinte beszélgetésekre és alternatívákra van szükség: a gyerekek minőségi időtöltésével kapcsolatban a kutatás igazolta, hogy akinek például különórái vannak, az kevesebb időt tölt telefonozással.

Az ember jellemzően 12–18 éves kor között válik képessé az elvont gondolkodásra, márpedig az erre nem képes kisebb gyerekek nehezebben tudják megítélni a közösségi oldalakhoz kapcsolódó absztrakt témák valóságtartalmát. Éppen ezért a médiaszakértők azt tanácsolják, hogy bármikor is engedi meg a szülő a saját közösségi profil létrehozását, előtte mindenképpen üljön le elbeszélgetni a gyerekkel, és az sem árt, ha maga is megismerkedik az adott oldallal.

A 8 leggyakoribb hiba, amivel az internetező gyerekek veszélybe sodorják magukat

1. Közzéteszik saját maguk vagy mások személyes adatait. 2. Felelőtlenül megosztják jelszavaikat. 3. Túlzott figyelmet kiváltó képeket közölnek magukról és másokról. 4. Illegális tartalmakat töltenek fel/le. 5. Azt hiszik, hogy tevékenységük anonim az interneten. 6. Levélszemetet nyitnak meg. 7. Valótlan információkat továbbítanak anélkül, hogy meg­győződnének azok hitelességéről és aktualitásáról. 8. Felelőtlenül kattintanak bármilyen linkre anélkül, hogy tudnák, biztonságos oldalra vezet-e.

A Facebook veszélyei

Jó ideig a kutatók az alacsony önértékeléshez kötötték a Facebook-függőséget, ám egy új tanulmány szerint a nagy önbizalommal rendelkezők is ugyanúgy lehetnek függők, amennyiben mások visszajelzéseire támaszkodnak, a kulcsszó a kontingens, azaz a mások visszajelzéseitől függő önértékelés. A másoktól függő önértékelés egyik jele lehet, ha például azon aggódunk, hogy miért nem kaptunk legalább 100 lájkot a profilképünkre. Ekkor érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire fontosak számunkra a lájkok és kommentek.

Snapchat

Ne feledjük, hogy a Snapchat csak 18 éven felülieknek készült. De már 13 éves kortól lehet regisztrálni, ám 18 év alatt csak felnőtt jelenlétében használhatják az alkalmazást, vagyis legális bűn, kiskapu, névleges törvénykezés. Sokan úgy gondolják, hogy tényleg eltűnnek az üzenetek a Snapchatről. Hát… nem teljesen. A Snapchat indulása óta biztonsági szakértők jóvoltából nyilvánosságra került pár módszer, amelyekkel elő lehet hozni az üzeneteket. Ja, és ahogy az a Snapchat jogi nyilatkozatában is olvasható, a cég megtartja a felhasználók utolsó 200 küldött/kapott üzenetét (hasonlóan a telefonok híváslistájához). A cég szerint erre azért van szükség, hogy veszély esetén a hatóságok rendelkezésére bocsáthassák a felvételeket. Még szerencse, hogy az ilyen jól őrzött adatok soha, semmilyen körülmények között nem láttak még napvilágot… vagy mégis.

Sexting

A Sexting szexuálisan kifejezett képek vagy üzenetek cseréje. Ez a trend sok ember, különösen a tizenévesek körében elterjedt. A tizenévesek és még felnőttek is néha elfelejtik a nyilvánvaló igazságot. Bármi, amit az interneten teszel, soha nem tűnik el!!!

A legtöbb ember egy olyan projektív felületnek érzi az internetet, ahol végre megnyilvánulhat, bármit megtehet, ami vonzó számára. Mindebből az következik, hogy nagy különbség lehet a személyek offline és online viselkedése között, ami másoknak rossz érzést vagy kárt okozó tevékenységekben is megnyilvánulhat, ennek egyik formája a gyakran fiatalokkal összefüggésbe hozott internetes zaklatás. Ez a típusú bántalmazás „az egész világ előtt zajlik”, ami még nyomasztóbbá teszi a helyzetet az áldozatok számára – több olyan esetről lehetett már hallani, amely tinédzserek öngyilkosságához vezetett.

Az egyik legnagyobb, gyermekekre leselkedő veszély az interneten a grooming, amely becserkészést, behálózást jelent. Ilyenkor egy felnőtt egy álprofil segítségével – magát sok esetben gyermeknek kiadva – ismerkedik a világhálón, és férkőzik – jellemzően – a tizenéves fiatalok bizalmába. Hat és tizenhat éves kora között minden huszadik gyermek beszélgetett már számára teljesen idegen felnőttel.

A kapcsolatfelvétel egy egyszerű ismerősnek jelöléssel indul valamelyik közösségi média felületen, és többnyire könnyedén megy, mert a fiatalok többsége szinte gondolkodás nélkül bárkit visszajelöl, még ha az illető idegen is számára.

Az ismeretlen ismerős ezt követően azonnal hozzáférhet egy sor információhoz (pl. a fiatal kedvenc zenéi, szórakozóhelyei, ruhamárkái, barátai), amelyek birtokában a gyermek bizalmába férkőzik, majd manipulálja. A hetekig-hónapokig tartó ártalmatlannak tűnő online beszélgetést a szexualitás irányába tereli, és erotikus képet kér, vagy webkamerás vetkőzésre akarja rávenni a gyermeket. A későbbiekben ezekkel a felvételekkel zsarolja a fiatalt, és további képeket, felvételeket, illetve pénzt követel tőle.

Nemrégiben indult az a nemzetközi kampány, melynek célja, hogy felhívja a figyelmet a gyermekek online szexuális kizsákmányolása elleni küzdelemre. Tegyél érte, hogy biztonságban legyen a gyereked! A kampányhoz készült videóban valós történeteket dolgoznak fel, melyek az online szexuális bűncselekmények tipikus elkövetési módjait mutatják be: az elkövetők az interneten keresztül próbálnak meg rávenni fiatalokat, hogy intim kép- és videofelvételeket osszanak meg magukról. Először a bizalmukba férkőznek, majd végül sikerül rávenni az áldozatokat, hogy küldjenek magukról képeket vagy vetkőzzenek a kamera előtt. Amint a bűnözők kezében vannak az intim felvételek, zsarolni kezdik az áldozatokat.

Jó tanácsok, illetve ajánlások gyerekeknek

Ne ossz meg intim felvételeket! – Ha zsarolni próbálnak, azonnal szakítsd meg a kapcsolatot! – Ne fizess a zsarolónak! – Kérj segítséget! Nem vagy egyedül! – Őrizd meg a bizonyítékokat – készíts képernyőfelvételt! – Haladéktalanul tegyél bejelentést a rendőrségen! Beszéld meg a szüleiddel!

1. Világháló = mindenkihez eljut, amit oda egyszer feltöltünk!

2. Vigyázz, milyen képeket raksz fel a közösségi oldalakra, vigyázz, miket posztolsz ki!

3. Minél személytelenebb elérhetőséget adj meg!

4. Soha ne add meg a lakcímedet, telefonszámodat senkinek az interneten keresztül!

5. Mindig más regisztrációs nevet és jelszót használj!

6. Soha ne jelöld be a jelszó megjegyzése részt!

7. Ne használd a nevedet regisztrációs névként!

8. Letöltések alkalmával figyelj, hogy csak azokat a tartalmakat töltsd le, amelyek nem tilosak, mert az illegális tartalom letöltését a törvény bünteti!

9. Internetkávézóban vagy wifipontról ne intézz személyes ügyeket!

10. Ne hagyd őrizetlenül a számítógépet, és ne maradj bejelentkezve, amikor nyilvános helyen chatelsz vagy belépsz a közösségi oldaladra!

11. Találkozót, randevút ne beszélj meg neten! Ha mégis, akkor el kell mondanod a szüleidnek, és fontos, hogy valaki elkísérjen!

12. Képeket (főleg erotikus tartalmúakat) soha senkinek ne küldj át, mert bárki bármikor visszaélhet vele, akár zsarolhatnak is, illetve zaklathatnak miatta!

A témához kapcsolódó videót itt tekinthetik meg.

Dankai Péter