Helyhatósági választások: Körvonalazódik az új politikai felállás

2020. november 18., 08:36 , 1033. szám

Több párt is elégedetten nyilatkozott szerepléséről a helyhatósági választásokon, a Nép Szolgája pedig egyenesen bejelentette, hogy ők nyertek. Ezzel szemben az elemzők egy része éppen abban látja a választási eredményekből levonható egyik legfontosabb következtetést, hogy a helyhatósági választásoknak nincs abszolút győztese, az elkövetkező időszakban egyik politikai erő sem lesz képes egymaga uralni valamennyi ukrajnai régiót.

A Nép Szolgája (SZN) arra hivatkozva hirdeti a választási győzelmét, hogy a saját számításaik szerint pártjuk juttatta a legtöbb képviselőt a helyi önkormányzatokba. A tények azonban legalábbis kétségessé teszik ezt az állítást. Ellenfeleik rámutatnak egyebek mellett, hogy a kormánypárt csupán négy megyei önkormányzatban szerezte meg a legtöbb mandátumot (Dnyipropetrovszk, Zsitomir, Szumi és Csernyivci megyék), vagyis ugyanannyiban, mint az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS – Zaporizzsja, Mikolajiv, Odessza, valamint Herszon megyék) és az Európai Szolidaritás (JSZ – Kijev, Lemberg, Rivne és Ternopil megyék). Tíz további megyében viszont más pártok szerezték meg az elsőbbséget, jobbára olyan regionális politikai erők, amelyek nem rendelkeznek parlamenti képviselettel. Így Kirovohrad megyében pártlistán a Haza juttatta be a legtöbb képviselőt a megyei tanácsba, Harkiv megyében Hennagyij Kernesz harkivi polgármester választási tömörülése, a Sikeres Harkiv, Poltava megyében a Bizalom párt, Voliny megyében A Jövőért, Hmelnickij megyében Szimcsisin Csapata (Olekszandr Szimcsisin hmelnickiji polgármester pártja), Kárpátalján a Szülőföldünk Kárpátalja (amely néhány megyénkből megválasztott parlamenti képviselő „projektjének” tekinthető), Csernyihiv megyében a Szülőház (Vladiszlav Atrosenko csernyihivi polgármester pártja), Ivano-Frankivszk megyében a Szabadság, Vinnicja megyében Volodimir Hrojszman volt miniszterelnök pártja, a Hrojszman Ukrán Stratégiája, Cserkasszi megyében pedig a helyi gazdasági és politikai elitek által életre hívott projekt, a Cserkassziak.

A tíz párt közül, amelyeknek egyetlen megyében sikerült nyerniük, csupán a Haza tekinthető parlamenti pártnak, s talán még A Jövőért, miután egy sor egyéni választókerületből parlamentbe jutott honatya ezzel a párttal ápol szorosabb kapcsolatot (azonos nevű képviselőcsoport is létezik a parlamentben). A többi kétségtelenül olyan regionális politikai képződmény, amelynek a jó szereplése talán Ukrajna regionalizálódására utal, talán az országos pártok gyengeségére, szervezetlenségére. Ruszlan Bortnik politológus a 112 Ukrajina műsorában felhívta a figyelmet, a lokális politikai projektek szerezték meg a mostani helyhatósági választásokon a képviselői mandátumok több mint 40%-át.

Érdekes megfigyelésről számolt be a zn.ua a Cseszno mozgalom nyomán. Ezek szerint az idei helyhatósági választásokon a megyeszékhelyek hivatalban lévő polgármesterei közül szinte mindenki ismét jelöltette magát, s többségük jó eredményt ért el. Az újra indulók közül 11 jelölt, azaz minden második megszerezte a szavazatok több mint 50%-át, s már az első fordulóban megnyerte a választásokat. További nyolc az első helyen végzett az első fordulóban, s így bejutott a másodikba.

A legjobb eredményeket az első fordulóban Olekszandr Szimcsisin (86,8%) hmelnickiji, Ruszlan Marcinkiv (84,8%) ivano-frankivszki és Vladiszlav Atrosenko (77,5%) csernyihivi polgármester érte el. A leg­gyengébben Olekszij Kaszpruk (18,2%), Csernyivci felmentett polgármestere szerepelt. Csupán Rivne és Herszon polgármesterei nem indultak újra a választásokon.

Az elemzők szerint a helyhatósági választások megmutatták, hogy mely pártok lehetnek a következő parlamenti választások főszereplői. Vagyim Karaszjev rámutat, az előző parlamenti megmérettetés alkalmával az SZN lényegesen több szavazatot kapott, mint az OPZZS és a JSZ együttvéve, most viszont alig néhány százalék a különbség a három vezető párt között. A politológus szerint a helyhatósági választások eredménye olyan pürrhoszi győzelmet jelent a kormánypárt számára, amely után aligha lehet ismét választást nyerni. Egyáltalán, teszi fel a kérdést Karaszjev, miféle győzelemről lehet szó a kormánypárt esetében, ha a második forduló előtt egyetlen megyeszékhelyen sem sikerült megnyerniük a polgármester-választást, holott jól tudjuk, hogy a nagyvárosok polgármestereinek és tanácsainak kezében talán még nagyobb hatalom összpontosul, mint a megyei tanácsokéban?

Amennyiben megpróbáljuk kivetíteni a megyei tanácsi választások eredményeit a parlamenti választásokra, ahol a helyi kispártok többsége nem rúg labdába, az összkép sokkal egyértelműbb. Az OPZZS által uralt négy délkeleti régióhoz bátran hozzáadhatunk még legalább kettőt: Harkiv megyét, ahol Kernesz harkivi polgármester vitézkedett a helyhatósági választásokon, valamint Dnyipropetrovszk megyét, amelyben Olekszandr Vilkul pártja rabolt szavazatokat az OPZZS-től. Arra is számíthat a legnagyobb ellenzéki párt, hogy győzni fognak Donyeck és Luhanszk megyékben, ahol ezúttal eleve nem rendeztek megyei tanácsi választásokat. Vagyis az OPZZS-nek minden esélye megvan rá, hogy visszaszerezze azt az egyeduralmat az ország délkeleti, jelentős mértékben orosz ajkúak lakta részén, amellyel egykor a Régiók Pártja rendelkezett.

Az Európai Szolidaritás ugyanakkor megszilárdíthatja pozícióit nyugaton és részben az ország központi régióiban, szintén elsősorban a kispártok rovására. A legnagyobb utánpótlást számukra, ami szavazóbázisuk gyarapítását illeti, az ukrán nacionalista pártok jelenthetik.

Ami a „nép szolgáit” illeti, ők nem esélyesként, hanem afféle „harmadik erőként” jelennek meg ebben a képletben. Sokak szerint egyetlen esélyük az országos politikai erőként való fennmaradásra, ha sikerül centrista erőként megkapaszkodni kelet és nyugat, az OPZZS és a JSZ egymásnak feszülő tömbjei között. A pártnak a jelenlegi, 15–25% közötti támogatottságával esélye sincs rá, hogy ismét választásokat nyerjen, ám eljátszhatja a mérleg szerepét a következő parlament megalakulásakor. Ellenkező esetben a fokozatos lemorzsolódás vár rájuk. Esetleges eltűnésük egyébként kevesekben fog maradandó hiányérzetet kelteni, hiszen rengeteg jelentkező van az ország meghatározó centrista pártjának szerepére.

(ntk)