Karantén: Ha semmi sem segít, jön a B terv?

2020. november 25., 12:42 , 1034. szám

Denisz Smihal miniszterelnök minap kijelentette, hogy arra az esetre, ha az úgynevezett hétvégi karantén nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, a kormány már dolgozik a koronavírus további terjedésének megakadályozását szolgáló újabb terven.

„Már két megbeszélést is tartottunk a polgármesterekkel erről a kérdésről, találkoztunk az Egyházak Tanácsával és a vallási szervezetekkel egy közös, kiegyensúlyozott és mindenki által támogatott terv kidolgozása érdekében. Ezenkívül azokkal az ukrán üzleti körökkel is megbeszéltük az iparágak támogatásának mechanizmusait, amelyeket a leginkább érintenek a korlátozások” – közölte Smihal a Facebook közösségi oldalon.

A sajtó szerint B terven a kormány minden bizonnyal a teljes zárlatot, a szigorú karantént érti, amelyet eddig mindenáron igyekeztek elkerülni, s amely a tavaszi általános zárlathoz lenne hasonlatos – a közlekedés leállítását kivéve.

Konkrétumokról elsőként Ivan Marcinkiv, Ivano-Frankivszk polgármestere számolt be azt követően, hogy november 19-én a miniszterelnök online tanácskozott a nagyvárosok vezetőivel.

„Különböző időpontok hangzottak el, a zárlatot a pesszimista változat szerint december 10–15-től vezetnék be, az optimista változat esetén december 20–25-től, több hétre. Mindez még vita tárgya, de ha a zárlatot bevezetik, az katasztrófát jelent a kis- és közepes vállalkozások számára” – mondta el a polgármester.

Szerinte a kormány kemény álláspontja a hétvégi karantén betartását illetően felkészítés a teljes zárlat bevezetésére.

Közben a Septun Telegram-csatorna újabb korlátozó intézkedések bevezetésének lehetőségéről adott hírt, amelyek információik szerint a december 1. és január 14. közötti időszakban lennének érvényben. A tervezet szerint:

– időben korlátoznák a települések központi fenyőinek látogatását;

– a karácsonyi és újévi koncerteket december 1-jétől december 15-ig megtiltanák, december 16–29. között szabadtéren engedélyeznék, majd december 30. és január 14. között ismét tiltanák;

– karácsonyi vásárokat csak a szabadban, étkezőpultok nélkül lehetne tartani;

– újévi korcsolyapálya csak a szabad ég alatt működhetne;

– a síközpontok étkeztetés és újévi mulatságok nélkül működhetnének;

– a fenyőfaünnepségeket az iskolákban és óvodákban nézők nélkül lehetne megrendezni;

– betiltanák a sport– és vallási rendezvényeket;

– a mozik, színházak és múzeumok leállnának;

– a vendéglátóhelyek (kávézók, éttermek, bárok, büfék) december 1–15. között zárva tartanának, december 16-tól december 29-ig 50%-os kihasználtság mellett működhetnének (vállalati ünnepségek nélkül), december 30. és január 14. között a kávézók és éttermek ismét zárva tartanának (a zárvatartás alatt csak elvitelre készíthetnének);

– a szállodák, szanatóriumok, üdülőhelyek zárva tartanának;

– a bevásárlóközpontok december 1–15. között zárva tartanának, majd december 30. és január 14. között engedélyeznék a működésüket (december 16-tól december 29-ig csak az üzletek tarthatnának nyitva – az étkezdék és szórakoztató övezetek zárva tartanának);

– a nem élelmiszeripari termékeket forgalmazó boltok és szupermarketek december 30. és január 14. között zárva tartanának;

– a szépségszalonok és a fodrászatok december 30. és január 14. között zárva tartanának;

– minden oktatási intézmény zárva tartana december 30-tól január 14-ig;

– a tömegközlekedés továbbra is korlátozások nélkül működne.

Az Elnöki Hivatal egyelőre elhessegeti az érdeklődő sajtót. Egyre azt ismételgetik, hogy a teljes „újévi zárlatról” még nem született döntés. Vannak, akik ezekből a nyilatkozatokból célzásokat vélnek kihallani, miszerint jobban tennénk, ha betartanánk a hétvégi karantént, hogy elkerüljük a nagyobbik rosszat, a teljes zárlatot.

A kormány mostanáig csak a templomok látogatásának esetleges korlátozását helyezte kilátásba a karácsony és az újév kapcsán. Viktor Ljasko, az egészségügyi miniszter helyettese, közegészségügyi főorvos minap kijelentette, készek mérlegelni annak lehetőségét, hogy ismét korlátozzák a templomokban egyszerre tartózkodók számát az épület alapterületével arányos mértékben, ahogyan tavasszal is tették.

Az elmúlt napokban több illetékes is arról beszélt, hogy a teljes zárlat lehetőségét abban az esetben fontolnák meg, ha az új betegek napi száma elérné a húszezret, ami egyben azt is jelentené, hogy rövidesen megtelnek a koronavírusos betegeknek fenntartott kórházak. (A jelenlegi hétvégi karantén legfőbb célja is az, mutatnak rá, hogy 20 ezer körül sikerüljön megállítani a napi esetszám növekedését.)

Néhány héttel-hónappal korábban a kormányzat még napi 10-15 ezer esetnél látta az egészségügy teljesítőképességének felső határát, ma viszont esetenként a 20 ezret is meghaladó számokról hallani. Szakértők szerint ez annak tudható be, hogy a hatóságok folyamatosan dolgoznak a betegágyak számának növelésén.

Kirill Timosenko, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője az Interfax–Ukrajina hírügynökségnek adott minapi interjújában annak lehetőségéről beszélt, hogy a szanatóriumokból is Covid-kórházakat alakíthatnak ki. Szerinte a helyi hatóságoknak abban az esetben kell majd a szanatóriumokra összpontosítaniuk, ha nem lesz elég a koronavírusos betegek kezelésére átalakítható kórház.

„Egyes régiókban valóban lehetetlen átalakítani a kórházakat. Kétféle lehetőségen dolgozunk. Az egyik a szanatóriumok. Az Egészségügyi Minisztérium felbecsülte, mennyi pénzt kellene költeni a szanatóriumok és a sportpaloták műszaki felszerelésére és tatarozására. Kiderült, hogy a szanatóriumok olcsóbbak” – mondta el Timosenko.

Közölte, hogy a megyei állami adminisztrációkat utasították, előbb a kórházakra összpontosítsanak.

„Ha ez nem lesz elég, akkor a szanatóriumokra. Ha nincsenek szanatóriumok, akkor következnek a tornatermek és minden egyéb” – fogalmazott Timosenko.

Múlt szombaton a 24 óra alatt igazolt új esetek száma elérte a 14 580-at, amivel újabb negatív rekord dőlt meg, Most már igen gyorsan elérhetjük a 20 ezres esetszámot, s akkor jöhetnek a szanatóriumok és a teljes zárlat.

(zzz)