Máért: Online tanácskoztak a nemzetpolitikáról

2020. december 2., 14:17 , 1035. szám

A járványhelyzet miatt online rendezték meg a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) XIX. ülését, valamint a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT) plenáris ülését november 26-án. A Máért munkájába Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke is bekapcsolódhatott Ungvárról.

Orbán Viktor miniszterelnök videoüzenetében a két fórum résztvevőit köszöntve arról beszélt: idén érdekes módon esnek egybe egymástól látszólag különböző dolgok, így a trianoni diktátum századik évfordulója és a világjárvány.

Mind a kettő próbatétel, és „összekapcsolódásuk arra emlékeztet bennünket, hogy a próbatételek nem történetiek, hanem itt vannak mindennap velünk”.

„Az összetartozás nemcsak a történelmi múlthoz, hanem a jelenhez és a jövőhöz is köt bennünket” – mondta a miniszterelnök.

Hangsúlyozta: a világjárvány próbatétel volt abból a szempontból is, „hogy mennyire igaz az a megnyugtató, szívből jövő és őszinte kívánságunk, hogy bár a történelmi Magyarországot sok darabra vágták, mi, magyarok valójában mégis összetartozunk”.

Az év bebizonyította, hogy ez nemcsak egy gondolat vagy előfeltevés, hanem hús-vér valóság – mondta Orbán Viktor.

„Szlovákiával, Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával a lehető legszorosabb együttműködést alakítottuk ki, az osztrákokkal pedig szinte napi egyeztetésekben voltunk, és közben a politikai nehézségek ellenére a Kárpátalján és Erdélyben élő magyaroknak is segítséget tudtunk nyújtani. Bebizonyítottuk, hogy nekünk minden élet számít, határon innen és határon túl. Bebizonyítottuk, hogy egyetlen magyar sincs egyedül” – fogalmazott a miniszterelnök, hozzátéve, hogy a világjárványnak még nincs vége, és azt kérte, „továbbra is vigyázzunk egymásra!”.

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Máért ülésén javasolta, legyen 2021 a nemzeti újrakezdés éve. Hangsúlyozta: a koronavírus-járványhelyzet miatt egyetlen nemzetpolitikai programot sem kellett megszüntetni, azokat az online térbe helyezték át, illetve kiegészítették új színterekkel, felhívásokkal. Ha a járványhelyzet elmúlik, minden program a hagyományos formájában folytatódhat.

Kiemelte: tíz éve valósíthatja meg a kormány a nemzetpolitikáját, és ezalatt több mint tízszeresére nőttek a nemzetpolitikai támogatások. Beszámolt arról is, hogy mintegy ezer óvodát, bölcsődét újítottak fel, illetve építettek a Kárpát-medencében. A magyar állam felsőoktatási hálózatot is fenntart, egyre jobb minőségben és egyre vonzóbb módon – mondta. Szólt arról, hogy a Máért javaslata alapján nemzeti jelentőségű intézményeket hoztak létre kiszámítható normatív finanszírozással.

A nemzetpolitika nagy eredményeként jelölte meg Semjén Zsolt a gazdaságpolitikai fejlesztéseket, amelyek a külhoni magyarságnak, az anyaországnak, az ottani többségi nemzetnek és gazdaságának egyaránt előnyösek.

Kiemelte a határon túli etnikai alapú magyar pártok és szervezetek támogatását a „józan ész, a hatályos törvények és az európai szabályok szerint”. Ez az intézményes biztosítéka annak, hogy a magyarság jogait tiszteletben tartsák – mondta, hozzátéve, Magyarország mindig is támogatta az autonómiát, amelynek megadása nem kegy az utódállamoktól. Úgy fogalmazott: „Ami másnak jár, az a magyarságnak is jár.”

Semjén Zsolt ismertette: „több mint 1,1 millió nemzettársunk vált honfitárssá és polgártárssá” a honosításon keresztül.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára kiemelte: a 2021-es évben a nemzetpolitikai programok új köntösben, új elemekkel frissítve folytatódhatnak az oktatás, az egészségügy, a kultúra, az ifjúság, a sport, a gazdaság, az egyházak, az önkormányzatok és a média területén. Értékelése szerint mára a nemzetpolitika olyan területe a kormány tevékenységének, amelyre méltán lehetnek büszkék.

A Máért és az MDT ülése egyaránt zárónyilatkozat elfogadásával ért véget. Semjén Zsolt a két fórumot követő sajtótájékoztatón kiemelte: a magyar politikai életben példátlan módon teljes konszenzus mellett hagyták jóvá a tanácskozásokat lezáró dokumentumokat, azokra az összes határon túli magyar politikai párt és a magyarországi parlamenti pártok is igent mondtak. A miniszterelnök-helyettes ugyanakkor megjegyezte: a Demokratikus Koalíció megkeresésük ellenére sem képviseltette magát az üléseken, immár „szokás szerint”.

A Máért zárónyilatkozata, utalva a trianoni békediktátum évfordulójára, hangsúlyozza: „Nincs a világnak egyetlen nemzete sem, amely kibírta volna azt a száz évet, amely mögöttünk, magyarok mögött áll. Bebizonyítottuk, hogy összenő, ami összetartozik: a magyar nemzet a szétszakítottság és a huszadik század minden megpróbáltatása ellenére megmaradt, és cselekvőn őrzi összetartozásba vetett hitét. A külhoni magyarok közjogilag is újra a magyar nemzet részévé váltak. A választójog megadásával a magyarság közösen dönt a nemzet sorsát érintő legfontosabb kérdésekben.”

A dokumentum aláírói emlékeztetnek, a Máért által 2011-ben rögzített közös célkitűzéseket az elmúlt tíz esztendőben együttes erővel, a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársakkal közösen valósítják meg.

„A magyar közösségek számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását szem előtt tartva az oktatásban, a kultúrában, a gazdaságban, a sportban és a médiában újjáépítettük a Kárpát-medencét. A nemzetpolitikai programok és támogatások, a külhoni magyarság számára megnyitott lehetőségek révén a nemzet határokon átívelő, rendszerszintű támogatása folyamatos” – sorolja az eredményeket a zárónyilatkozat.

A külhoni magyar közösségek továbbra is csak akkor tudnak megmaradni, ha erős magyar érdekképviselettel rendelkeznek, amely a magyarság széles körű összefogásával tartható meg és erősíthető tovább – mutatnak rá a Máért résztvevői. Hozzáteszik: a határon túli magyarságnak mindemellett joga van az autonómiához, amelynek sikerre vitelében számíthatnak az anyaország és minden nemzettársuk támogatására.

„A Trianon utáni száz év magány korszaka véget ért. A magyarság számára vesztes huszadik század után, a huszonegyedik században a közép-európai népekkel való együttműködés útján, egy önbecsülését visszanyert, keresztény-nemzeti értékeit tisztelő és megőrző nemzet tagjaiként úgy határozunk, hogy 2021 a nemzeti újrakezdés éve lesz” – fogalmaznak a Máért résztvevői.

A Magyar Diaszpóra Tanács zárónyilatkozatában azt hangsúlyozta: az elmúlt tíz évben közös erővel újraegyesítették a magyar nemzetet. A kedvezményes honosítást kihasználva a diaszpóra polgárai is újra magyar állampolgárokká válhattak. A választójog megadásával pedig a diaszpóra magyarsága is részt tud venni a Magyarországot érintő legfontosabb döntések meghozatalában. „A magyarság immáron világnemzet” – állapították meg, és kitértek arra is: a tanács tagjai aktívan kiállnak a Kárpát-medencei magyarság védelméért.

(zzz/MTI/hirado.hu)