A munkahelyi megrovásról

 „Megrovásban részesítettek, amiért nem mentem be dolgozni, amikor a vállalatvezető hívatott, pedig megüzentem, hogy lázas beteg vagyok. Amikor egy héttel később újra munkába álltam, elém tették a megrovást. Azt mondták, alá kell írnom, de én nem írtam alá, mert igazságtalannak éreztem. Jól tettem? A titkárnő, látva, mennyire fel vagyok háborodva, kijelentette, hogy felőle akár fellebbezhetek is, ha nem értek egyet a határozattal. Mit gondol erről?”

– Való igaz, hogy a Munkatörvénykönyv (Mtk.) 150. cikkelye alapján a dolgozónak lehetősége van arra, hogy fellebbezzen a fegyelmi büntetés ellen. Az Mtk. 225. és 233. cikkelye értelmében fellebbezni a munkaügyi döntőbizottságnál vagy a helyileg illetékes járási-városi bíróságon lehet. A fellebbezésre három hónap áll a munkavállaló rendelkezésére, amit attól a naptól számítanak, amelyen az illető tudomást szerzett – vagy tudomást kellett szereznie – jogai sérüléséről. Esetünkben ez az a nap, amelyen ismertették a megrovásáról hozott vállalati rendelkezést – függetlenül attól, hogy a dokumentumon milyen keltezés szerepelt.

A megrovás ismertetésekor a munkavállaló az aláírásával igazolja, hogy megismerkedett a dokumentummal. Amennyiben a megrovást tanúk jelenlétében ismertették, a vállalat vezetése szempontjából nincs jelentősége, hogy aláírta-e a dokumentumot vagy sem, hiszen szükség esetén tanúkkal tudják igazolni, hogy szabályosan tájékoztatták önt.

Megjegyzendő, a megrovásnak csak abban az esetben lehetnek jogi következményei a munkavállalóra nézve, ha a munkáltató a szabályok betartásával járt el, például lehetővé tette a fegyelmi vétséget elkövető számára, hogy írásban szolgáljon magyarázattal kifogásolt tettére, magaviseletére, illetve ha a dolgozó nem fellebbezett a rá kirótt büntetés ellen a törvények által megállapított határidőig, vagyis három hónapon belül. Esetünkben például döntő jelentőségű lehet, vajon tisztázta-e a munkáltató a megrovás előtt, hogy rendelkezik-e ön az ideiglenes munkaképtelenségét igazoló dokumentummal (közismert nevén: beteglappal). Ha ugyanis fel tudja mutatni a szóban forgó igazolást, munkáltatója köteles visszavonni a megrovást, ellenkező esetben ön joggal fordulhat a bírósághoz.

Mindenesetre jó tudni, hogy az Mtk. 151. cikkelye értelmében, ha a megrovásról kiadott rendelkezés aláírásától számított egy éven belül a munkavállaló nem követ el újabb fegyelmi vétséget, a megrovást törlik, vagyis úgy tekintik, mintha a dolgozót nem marasztalták volna el.

hk