Az élettárs és az örökség

2021. január 2., 09:45 , 1038. szám

„Miután a ház tulajdonosa meghalt, az élettársa maradt az egyetlen lakó, ráadásul az elhunyt vér szerinti gyermekeivel együtt bejelentkezett a közjegyzőnél a hagyatékért. Jogában áll a házban maradni? Valóban részesedhet az örökségből az élettárs, akárcsak a rokonok?”

– Amennyire a levélből megállapítható, a lakhelybejelentéssel rendelkező élettárs jogosan tartózkodik a házban a tulajdonos halála után – legalábbis a hagyatéki eljárás lezárulásáig. Amint rendeződik az ingatlan tulajdonjoga, az új tulajdonos rendelkezhet a továbbiakról, például kezdeményezheti az élettárs kilakoltatását. A hagyatéki eljárás az örökhagyó halálától számított fél évig tart.

A Polgári törvénykönyv (Ptk.) kimondja, hogy az örökhagyó végrendeletében megnevezett személyek jogosultak az öröklésre. Ha az elhunyt nem készített végrendeletet, az öröklés a törvényben meghatározott rend szerint történik. (Lásd a Ptk. 1258. cikkelyét!) Ezek szerint az örökösök az öröklési sorrendnek megfelelően részesedhetnek a hagyatékból. A sorban egymást követő örökösi csoportok (körök) abban az esetben jogosultak örökölni, ha nem jelentkeznek az őket az öröklési rendben megelőző örökösi körökhöz tartozó személyek, vagy amennyiben ezeket a személyeket a bíróság valamilyen törvényben rögzített okból megfosztja az öröklési joguktól, netán a jogosultak nem veszik át az örökséget, lemondanak arról.

Ugyanakkor a Ptk. 1259. cikkelyének 1. pontja értelmében az érdekelt örökösök közjegyző által hitelesített szerződésben megváltoztathatják az öröklési sorrendet a hagyaték megnyílását, azaz az örökhagyó halálát követően. Megjegyzendő azonban, hogy az ilyen szerződés nem sértheti annak/azoknak az örökösnek (örökösöknek) a jogait, aki(k) nem vett(ek) részt a szerződéskötésben, illetve azét sem, akit kötelező rész illet meg a hagyatékból.

Ezenkívül a szóban forgó 1259. cikkely második pontja kimondja, a bíróság dönthet úgy, hogy egy adott személy az övét megelőző örökösi csoport tagjaival együtt nyerjen jogot az öröklésre, ha korábban hosszabb időn át gondját viselte, anyagilag támogatta, egyéb módon segítette az örökhagyót, aki idős kora, súlyos betegsége vagy rokkantsága okán magatehetetlenné vált.

Most pedig lássuk, hogy kik és milyen sorrendben örökölhetnek az érintettek közül! A Ptk. 1261. cikkelye értelmében elsőként az örökhagyó gyermekei, az őt túlélő házastársa és a szülei tarthatnak igényt a hagyatékra. Ebből a szempontból a törvény szemében az örökhagyó vér szerinti és örökbe fogadott gyermekei egyenlők.

Az örökösök második köréhez tartoznak az elhunyt testvérei, valamint anyai és apai ági nagyszülei. (Lásd a Ptk. 1262. cikkelyét!)

Az örökösök harmadik körét a nagybácsik és nagynénik, vagyis az elhunyt szüleinek testvérei képezik. (Lásd a Ptk. 1263. cikkelyét!)

Törvény szerinti öröklés esetén az örökösök negyedik csoportjába tartoznak azok a személyek, akik az örökhagyóval a hagyaték megnyílása, vagyis az örökhagyó halála előtt legalább öt éven át egy háztartásban (a Ptk. 1264. cikkelye úgy fogalmaz: „egy családként”) éltek. Az örökösök ezen köréhez tartozhat az élettárs is.

Összefoglalva: az élettárs csak abban az esetben jogosult részesedni a hagyatékból, ha az őt az öröklési rendben megelőző három örökösi körből senki nem jelentkezik a közjegyzőnél, hogy elfogadja a törvény szerint őt megillető örökséget. Ugyanakkor az öröklésre jogosultak dönthetnek úgy, hogy az öröklési sorrend megváltoztatásával az élettársat is az örökösök közé emelik, illetve az élettársnak is jogában áll a bírósághoz fordulni, és kérni az örökléshez való jogának megállapítását.

hk