2021 – a választások nélküli év?
Az elmúlt esztendő utolsó közvélemény-kutatásai továbbra is három párt, a Nép Szolgája (SZN), az Ellenzéki Platform – Az Életért (OPZZS) és az Európai Szolidaritás (JSZ) versengését mutatják. Elemzők szerint ezen a téren jövőre sem várható jelentős változás.
A strana.ua idézi Volodimir Paniottót, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) igazgatóját, aki rámutatott, hogy az általuk és az Ilyko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap által végzett két decemberi felmérés alapján a három vezető párt támogatottsága közötti különbség a statisztikai hibahatáron, azaz körülbelül 3%-on belül van. A válaszadók személyes kikérdezésén alapuló felmérésben az OPZZS végzett az első helyen, míg a telefonos felmérésben az SZN. Hozzátette: a JSZ mind a két esetben a harmadik lett.
A két közvélemény-kutatás átlaga alapján az OPZZS támogatottsága 20% körüli, az SZN-é 18%, a JSZ-é 17%.
Jelen helyzet szerint, tehát ha most tartanák a választásokat, négy párt jutna be a Legfelső Tanácsba teljes bizonyossággal: az OPZZS, az SZN, a JSZ és a Haza. Ugyancsak esélyes a parlamentbe jutási küszöb elérésére az Erő és Becsület párt, amely némelyik kutatás értelmében 5% körüli támogatottságra számíthat, akárcsak A Jövőért párt, bár mindkettejük eredménye a mérési hibahatáron belül van.
A Rejting Szociológiai Csoport által végzett felmérés ugyancsak a jelenlegi hatalom népszerűségének rohamos fogyatkozását mutatja. Ezek szerint, ha a közeljövőben tartanák az elnökválasztást Ukrajnában, még mindig Volodimir Zelenszkij kapná a legtöbb szavazatot. A biztos választók körében, akik már eldöntötték, hogy kire adnák a voksukat, 26,5%-os a hivatalban lévő elnök támogatottsága, ez azonban már kevesebb, mint amennyivel megnyerte a 2019. évi elnökválasztás első fordulóját, amikor a választók 30%-a szavazott rá. A második helyen Petro Porosenko exelnök áll 14,4%-kal. A további sorrend: Jurij Bojko (10,1%), Julija Timosenko (9,8%), Viktor Medvedcsuk (7,7%), Volodimir Hrojszman (6,4%), Ihor Szmesko (6,0%), Dmitro Razumkov (4,1%), Oleh Ljasko (3,6%). A többi potenciális elnökjelölt támogatottsága nem éri el a 3%-ot.
Elemzők rámutatnak, hogy a döntően a délkelet-ukrajnai régiók orosz ajkú lakosságát képviselő OPZZS-nek mindjárt két ismert személyisége is szerepel a támogatottak listájában (Bojko és Medvedcsuk), miközben nyilvánvaló, hogy az elnökválasztáson csupán az egyikük indulna el. Kettejük összesített támogatottsága közel 18%-os, vagyis nagy valószínűséggel e párt elnökjelöltje jutna a választás második fordulójába Zelenszkij mellett. Ez egyben azt is jelenti, hogy a jelenlegi elnök első számú kihívója nem Porosenko lenne.
Az előrejelzések nem tartják valószínűnek, hogy idén előrehozott parlamenti választásokra kerüljön sor az országban. A fő érv: Zelenszkij elnöknek pillanatnyilag nem áll érdekében feloszlatni a Legfelső Tanácsot. Bármennyire nehezen irányíthatóvá vált is az elnök pártjának, a Nép Szolgájának frakciója a belső ellentétek miatt, az újabb választások csak rontanának a helyzeten az államfő szempontjából. A támogatottsági adatokból nyilvánvaló, hogy az elnök ebben az esetben végérvényesen elveszítené az egyszemélyi ellenőrzést a parlament, s következésképpen a kormány felett, ami még akkor is vereséget jelentene a számára, ha – igen nagy valószínűséggel – a továbbiakban koalíciós kormányzásra kerülne sor az SZN részvételével. Az egyetlen kiutat Zelenszkij számára ebben a helyzetben az jelentheti, ha megszilárdítja saját hatalmát, s készül a következő elnökválasztási kampányra abban a reményben, hogy újraválasztják – hangzik az elemzők következtetése. Megjegyzendő, ha az elnök ismét indulni szándékozik az elnökválasztáson, azt valószínűleg már az idén be kell jelentenie.
Ruszlan Bortnik elemző szerint az elnöknek pillanatnyilag azért sem áll érdekében bolygatni a kialakult erőegyensúlyt, mivel az elmúlt év során sikerült rendeznie viszonyát az ország szinte valamennyi befolyásos csoportjával, oligarchájával. „Ze! már nem a rendszeren kívüli politikus, nem a rendszer ellensége, hanem annak része. Amíg a jelenlegi pénzügyi és politikai egyensúly fennmarad, nem valószínű bármiféle előrehozott választás” – mutatott rá a politikus 112.ua tévécsatorna műsorában.
Az általános vélekedés szerint a jelenlegi erőegyensúlyt csupán két tényező bonthatja meg: a lakossági tiltakozó akciók tömegessé válása, illetve az Egyesült Államok új kormányzatának beavatkozása. Ne feledjük továbbá, hogy az előrehozott parlamenti választások kikényszerítésében az előző elnök, Petro Porosenko, s annak pártja, az Európai Szolidaritás is érdekelt. Mint utaltunk rá, előrehozott parlamenti választások esetén a Nép Szolgája ma már nem tudna egymaga parlamenti többséget biztosító eredményt elérni, kormányt alakítani. Ebben az esetben viszont Petro Porosenko számíthatna arra, hogy Volodimir Zelenszkij pártja – esetleg amerikai nyomásra – nem az oroszbarátként elkönyvelt OPZZS-vel lépne koalícióra, hanem a JSZ-szel.
Kétségtelen azonban, hogy Porosenko változatlanul az egyik legnépszerűtlenebb politikusa az országnak, tehát bevonására a kormányzásba csak végső esetben kerülne sor. Valószínűbb, hogy a politikacsinálók „új” szereplők bevonásával próbálnák meg átszabni az ukrán politikai palettát. Ezzel kapcsolatban felmerült már Vitalij Klicsko kijevi polgármester és Volodimir Hrojszman exkormányfő neve is, de az sem elképzelhetetlen, hogy egy újabb pártocskát futtatnak fel a semmiből, ahogyan tavalyelőtt a Hanggal tették.
(ntk)
