Hatalmi rangsor 2020: nemcsak az oligarcháké a világ

2021. január 13., 14:21 , 1040. szám

Rendkívüli évet tudhatunk magunk mögött. Ukrajnára lecsapott a koronavírus-járvány, majd nyomában a gazdasági válság, némileg váratlanul nőtt az ország nemzetközi partnereinek befolyása a fővárosban, és a helyhatósági választások nyomán átrendeződtek a regionális erőviszonyok. Így nem csoda, hogy a vesti.ua által az év legbefolyásosabb személyiségeiről és jelenségeiről összeállított százas listán ezúttal nem(csak) az oligarchák játszották a főszerepet – bár ők sem hiányozhattak a rangsorból.

Az orvosok mindenekfelett

Kétség sem férhet hozzá, hogy miért adományozta a szerkesztőség a fődíjat a Covid–19 ellen küzdő orvosoknak. Ők azok, akik mindenkinél gyakrabban találják szemben magukat a kiismerhetetlen halálos kórral, a leggyakrabban betegednek meg a fertőzéstől, miközben nem tehetik meg, hogy karanténba vonulnak, hiszen nekik kell megmenteniük honfitársaikat, méghozzá az ukrán egészségügy mostoha körülményei között.

Ahhoz sem szükséges külön magyarázatot fűzni, miért a koronavírus-járvány foglalja el az első helyet a listán. Egyértelmű, hogy talán még a különböző színű „forradalmak” sem voltak akkora hatással az ukrán társadalomra, mint a Kínából ránk szakadt láthatatlan veszedelem, amelynek valamennyi következménye csak idén válik majd igazán érezhetővé.

A G7 és Soros

Sokakat meglephetett viszont, hogy a rangsor második lépcsőfokát a G7-országok ukrajnai nagykövetei foglalják el. Amikor már azt hihette az ember, hogy a Soros György által fizetett szervezetektől támogatott hivatalnokok többségét sikerült kiszorítani a kormányból, kiderült, hogy Ukrajnának még mindig kívülről diktálnak. Sőt! Úgy alakult, hogy e hét diplomata fogalmazza meg szükség esetén a nagyhatalmak álláspontját az ukrajnai történésekkel kapcsolatban, s megtapasztalhattuk, hogy véleményük rendszerint nagyobb súllyal esik latba, mint az államfőé, a miniszterelnöké vagy a parlamenté.

„Olyan időkben, amikor Ukrajnát utolérik a gazdasági, pénzügyi, költségvetési válságok, a központi kormányzat óhatatlanul azok túszává válik, akiknek lehetőségük van segítséget nyújtani” – mutat rá a nagykövetek hatalmának forrására a vesti.ua.

Tegyük azért hozzá, hogy magának Soros Györgynek, aki közismerten amerikai állampolgár, így is az előkelő 8. hely jutott a rangsorban.

Zelenszkij hátrasorolva

Ezek után nem csoda, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt mindössze a rangsor negyedik helyén találjuk. Az államfő megközelítőleg ugyanannyi pontot kapott a rangsor összeállítóitól, mint az ország leggazdagabb embere, Rinat Ahmetov, ám az ítészek végül az utóbbit hozták ki harmadiknak. Indoklásuk szerint bár az oligarcha „médiamutatói” elmaradnak az elnökétől, függetlenségét, a döntéshozatalra gyakorolt ​​befolyását, valamint a támogatók „felhalmozására” való képességét tekintve szinte egyedülálló mutatói vannak. A vesti.ua helyzetértékelését látszik alátámasztani, hogy az Elnöki Hivatal vezetőjének, Andrij Jermaknak, akit sokan Zelenszkij „gonosz géniuszának” tartanak, ugyanakkora lett a pontszáma, mint az államfőé, így osztozniuk kell a 4. helyen. Úgy hisszük, magáért beszél, ha befolyás tekintetében az elnök hivatalvezetője vetekszik a főnökével.

Az oligarchákra rájár a rúd

Ahmetov pozícióinak szilárdságára és politikai „beágyazódottságára” jellemző, hogy még a rangsor 12. helyén szereplő Denisz Smihal miniszterelnök is az oligarcha vállalatbirodalmából került ki.

Megállapíthatjuk ugyanakkor, hogy Ahmetov sikerétől eltekintve az ukrán oligarchákra ugyancsak rájár a rúd mostanában. Ihor Kolomojszkij (13.) például kipottyant a legjobb tíz helyezett közül, amit némelyek azzal magyaráznak, hogy az amerikai igazságügy érdeklődni kezdett állítólagos pénzmosási és sikkasztási ügyei iránt, miközben Ukrajnában megromlott viszonya az elnökkel. Nagyot zuhant Viktor Pincsuk (18.) is, ami egyebek mellett a kedvezőtlen piaci konjunktúrának tudható be.

A helyi kiskirályok előretörése

Az elmúlt esztendő trendjei közül kétségtelenül kiemelkedik a helyi elitek megerősödése. Úgy tűnik, a „decentralizációs reform” logikus folytatása a régiósodás, a „regionalizáció” – állapítja meg a vesti.ua, rámutatva, hogy a nagy országos pártok csak a meghatározó helyi politikai erőkkel koalícióban, nemegyszer azok „kistestvéreiként” tudtak szerephez jutni a helyhatósági szervekben. Magától értetődik, hogy ez a siker a helyi pártoknak és politikusoknak a rangsorban elfoglalt helyén is megmutatkozik. Példaként említhetjük az odesszai polgármester, Hennagyij Truhanov pártját, a Bízz az Ügyekbent (51.), a koronavírus áldozatává vált Hennagyij Kernesz Sikeres Harkiv Blokkját (70.) vagy a dnyiprói Javaslat pártot (85.).

A kihívó

Jelzésértékű, s egyáltalán nem véletlen, hogy a rangsor ötödik helyén Viktor Medvedcsukot, az Ellenzéki Platform – Életért (OPZZS) párt politikai tanácsának elnökét találjuk, aki így még a mindenhatónak tartott Arszen Avakov belügyminisztert (6.) is maga mögé utasította. Talán szokatlanul hat, hogy a rangsorban az első pártpolitikus mindjárt egy ellenzéki tömörülés vezéregyénisége, ám mindenkinek el kell fogadnia, hogy az OPZZS támogatottság tekintetében gyakorlatilag beérte a parlamenti többséget adó Nép Szolgáját. Az elmúlt év egyértelművé tette, hogy Volodimir Zelenszkij pártjának elsőszámú kihívója a soron következő parlamenti választások alkalmával nem Petro Porosenko (7.) pártja, az Európai Szolidaritás lesz, hanem az orosz ajkú kelet-ukrajnai lakosságot képviselő OPZZS.

Akiket nem találtunk a listán

Érdemes megemlékezni néhány szó erejéig azokról is, akik kihullottak a rangsorból az elmúlt egy esztendő során. Így nem jutott be a legbefolyásosabbak közé Olekszij Honcsaruk volt miniszterelnök, aki legutóbb még a 15. volt. A tavaly tizennyolcadikként rangsorolt Ruszlan Rjabosapka exfőügyészt sem találjuk a listán. Elfelejthetjük a jelek szerint Jakub Szmolijt, az Ukrán Nemzeti Bank 2020-ban menesztett elnökét (33. hely), Jurij Lucenkót (89.), Porosenko hírhedt harcostársát, sőt, Volodimir Hrojsz­man volt miniszterelnököt is, aki pedig legutóbb még a 60. helyen tanyázott.

Igazán meredek zuhanást produkált Andrij Bohdan, az Elnöki Hivatal előző vezetője is, aki a negyedik helyről a 100.-ra esett vissza, holott még egy éve sincs, hogy menesztették hivatalából.

 (hk)