Ukrán munkavállalók: irány Nyugat!
Mind többen válnak munkanélküliekké Ukrajnában, miközben betöltetlen állásokból a kormány ígéretei és programjai ellenére sem lett több. Sokak számára az egyetlen kiutat a külföldi munkavállalás jelenti – derül ki a vesti.ua összeállításából.
A jó szakemberekből ugyan továbbra sincs elég, vagyis például egy hozzáértő vízvezetékszerelő akár válogathat is az állásajánlatok között, a többség azonban nincs irigylésre méltó helyzetben. Például a járások összevonása miatt egyre több „fehérgalléros” – a járási adminisztrációk elbocsátott hivatalnokai, jogászok, könyvelők –, jelenik meg a munkaerőpiacon, akik számára manapság irreális új munkahelyet találni. Hasonlóan nehéz helyzetben vannak azok a kisvállalkozók, akik az újabb szigorú karantén miatt maradtak jövedelem nélkül. Az Európai Üzleti Szövetség felmérése szerint a kis- és mikrovállalkozások 9%-a szűnhet meg a januári lockdown következtében.
A 2021. január 1-jei állapot szerint 459 200 munkanélkülit regisztráltak az Állami Foglalkoztatási Központokban, 40%-uk 45–55 éves. A munkát keresők 56%-a nő. A munkanélküliek 49%-a rendelkezik felsőfokú végzettséggel, 34% szakiskolát végzett, 17% pedig középiskolát. A munkanélküliek 21%-a korábban a mezőgazdaságban, az erdészetben és a halászatban dolgozott, 18% a kereskedelemben, 15% a feldolgozóiparban, 12% pedig a közigazgatásban, a honvédelemben és a társadalombiztosításban.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) módszertana szerint számolva a 16 és 60 év közötti munkaképes lakosság 9,3%-a, avagy 1 millió 643 ezer ember volt munka nélkül Ukrajnában tavaly. Kérdés tehát, hogy amennyiben az Állami Foglalkoztatási Központokban csupán mintegy félmillió munkanélkülit tartanak nyilván, hová lettek a többiek? Az általános vélekedés szerint máris megindultak külföldre, illetve arra várnak, hogy megnyíljanak a határok, magához térjen a karantén okozta bénultságból az európai gazdaság.
A legnépszerűbb úti cél az ukránok körében a lezárt határok közepette Lengyelország – még úgy is, hogy tavaly a koronavírus-járvány miatt a kiutazó munkavállalók száma lényegesen visszaesett. Varsó nemcsak hogy nem zárkózik el az ukrán munkaerőtől, hanem a bevándorlást segítő további könnyítésekről szólnak a hírek. Például amennyiben igaz, hogy rövidesen elfogadhatják azt a dokumentumot, amely egyszerűbbé teszi az ukrajnai egészségügyi dolgozók számára a lengyelországi munkavállalást, úgy az ukrán sajtóban megjelent nem hivatalos szakszervezeti becslések szerint Ukrajna orvosainak és egészségügyi dolgozóinak akár 10%-át is elveszítheti. Mindeközben változatlanul nagy a kereslet odaát a jó munkások, a szakemberek iránt. A bérek mellett további vonzerőt jelent az ukrán munkakeresők számára, hogy Lengyelországban reális lehetőség kínálkozik arra, hogy idővel a külföldi munkavállalók vagy letelepedettek is megkapják a koronavírus elleni oltást, amire idehaza – legyünk őszinték – egyelőre kevés esély mutatkozik.
Lengyelországtól nyugatabbra is szükség van a munkaerőre, bár egyelőre főként a magasan képzett szakemberek iránt mutatkozik számottevő kereslet.
Vaszil Voszkobojnik, a Nemzetközi Foglalkoztatási Társaságok Ukrajnai Szövetségének elnöke szerint bizonyosra vehető, hogy az ukrajnai gazdasági válság miatt a munkaerő-elvándorlás fokozódni fog.
„A munkahelyek számának csökkenése és a mind több munkanélküli lesz az a tényező, amely a külföldi munkavállalás felé taszítja az embereket. Ez Ukrajna teljes lakosságát érinteni fogja életkorbeli és szakmai korlátok nélkül. Tavaly, még a karantén előtt, a 18–30 éves ukránok 60%-ának fejében fordult meg a külföldi munkavállalás, ha pedig a 18 és 60 év közötti népességről beszélünk, akkor minden másodiknak. Folytatódik az ukránok aktív kivándorlása is. Az Eurostat adatai szerint 2019 folyamán 1,3 millió uniós tartózkodási engedélyt adtak ki embereinknek” – mondta el Voszkobojnik.
Az Állami Határőrszolgálat szerint tavaly a három leglátogatottabb, Ukrajnával határos ország Lengyelország (mintegy 4 millió fő), Magyarország (1 millió 635 ezer fő) és Oroszország (1 millió fő) volt.
(hk)
