Miniszterelnök kerestetik

2021. február 13., 13:09 , 1044. szám

A nem kormánypárti sajtóban és a közösségi médiában az a hír járja, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hivatalában keresik Denisz Smihal miniszterelnök utódját.

Minekutána a Smihal menesztéséről szóló pletykák szinte kinevezése pillanatától, azaz tavaly tavasztól felröppennek időről időre, az efféle híreket érdemes fenntartással kezelni. Ám ezúttal talán a szokásosnál is több oka lenne az államfőnek új miniszterelnök után nézni. Így ugyanis Smihalt tehetnék meg bűnbaknak a gazdasági problémákért, a koronavírus-járvány kezelésében elkövetett számos baklövésért, és rá lehetne kenni a vakcinabeszerzés csődjét, valamint a közüzemi tarifák emelését is. Ez utóbbi különösen jól jönne, hiszen a tarifaemelés országos tiltakozáshullámot váltott ki. Ám valamennyi, a Smihal menesztése mellett szóló érvnél súlyosabban eshet latba az Elnöki Hivatalban – amennyiben megfelel a valóságnak –, hogy Washington új, reformerekből álló kormányt szeretne látni Kijevben.

A források megoszlanak a tekintetben, hogy kik lehetnek a győztesei a kormányfői tisztségért kibontakozó versenynek. A leggyakrabban Andrij Kobolevet, a Naftohaz vezérigazgatóját emlegetik a poszt lehetséges várományosaként. Az állandó ukrajnai gázárproblémák ellenére sokan jó menedzsernek tartják a 42 éves szakembert. Ráadásul úgy hallani, az amerikaiak is őt favorizálják.

Zelenszkijék persze jobban szeretnék, ha az ő emberük lenne a legújabb „reformkormány” miniszterelnöke. A jelöltjük lehetne akár Jurij Vitrenko is, akinek a miniszterelnök-helyettessé történő kinevezését a hatalom már kétszer is hiába igyekezett keresztülvinni a parlamentben. Esélyeit a kormányfőségre nagyban növelné, ha ezen a héten vagy a közeljövőben a Rada mégiscsak rábólintana a miniszterelnök-helyettesi kinevezésére. Ebben az esetben ugyanis megbízott miniszterelnökként irányíthatná a kormányt, miután Smihalt menesztették. Ez a megoldás már csak azért is kényelmes lenne Zelenszkij elnök és környezete számára, mivel bárki legyen az új kormányfőjelölt, nem lesz egyszerű megszerezni a kinevezéséhez a parlamenti többség támogatását. Rontja viszont Vitrenko esélyeit, hogy még a Nép Szolgája frakciójának egy része, köztük a Soros György szervezeteihez fűződő kapcsolataikért „Soros-fiókák”-ként emlegetett csoport sem tartja őt reformernek.

Egyéb cselszövésekről is hallani mostanában. Például az a hír járja, hogy bizonyos körök szívesen menesztenék az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) éléről Kirilo Sevcsenkót, csak hogy helyet csináljanak az elnöki székben egyik helyettesének. Magyarán, felfelé buktatnák az NBU jelenlegi elnökét. Sevcsenkót Zelenszkij emberének tartják, s már most is reformpártiként igyekeznek „eladni” őt Washingtonban és az IMF-nél, különösebb sikerekkel azonban egyelőre nem büszkélkedhet. A hrivnya árfolyamának napjainkban megfigyelhető rapszodikus hullámzása, a valutatartalék lassú, de kíméletlen apadása sem arra vall, hogy ő lehetne az az ember, aki majd kivezeti az országot a bajból.

Ugyancsak felmerült a kormányfői poszt várományosaként Olekszij Csernisev település- és területfejlesztési miniszter neve. A harkivi üzletemberből, topmenedzserből lett Kijev megyei kormányzó, majd tárcavezető ellen szól azonban, hogy korábban hol Ihor Kolomojszkij oligarchával, hol befolyásos kelet-ukrajnai üzleti körökkel hozták kapcsolatba, és ezek egyike sem jó ajánlólevél a külföld szemében. Még akkor sem, ha sokan benne látják azt a személyt, akinek sikerülhet megállítani az ukrajnai válság további mélyülését.

Némelyik országos hírportál Roman Lescsenko agrárminisztert tartja a legesélyesebbnek arra, hogy Ukrajna következő miniszterelnöke legyen. Őt állítólag Zelenszkij elnök is támogatná. Azonban tudjuk jól, ha csak az államfőn múlna, hogy ki lesz a következő miniszterelnök, talán már rég eldőlt volna a kérdés.

Mint már utaltunk rá, Zelenszkij helyzetét nagyban megnehezíti, hogy jelöltjét el kell fogadtatnia a Legfelső Tanáccsal. Márpedig az elnök számára mostanában egyre nehezebb kierőszakolni egy-egy sikeres parlamenti szavazást. Valamit azonban mindenképpen tennie kell, hiszen a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet legfrissebb felmérése szerint népszerűsége már nem éri el a 20%-ot. A megkérdezettek 47,6%-a részben vagy teljes egészében támogatná az előrehozott elnökválasztás megrendezését, s csupán 41,1% nem támogatja ezt az elképzelést, miközben 11,4% nem válaszolt a kérdésre.

Ezenkívül csökken az elnök pártjának, a Nép Szolgájának (SZN) a népszerűsége is. Tavaly decemberben még közel 21%-os volt az SZN támogatottsága azok körében, akik már eldöntötték, hogy kire adják a szavazatukat, ám idén januárban már alig valamivel több mint 18% voksolt volna az elnök pártjára. Eközben a legkisebb Hang kivételével valamennyi ellenzéki párt támogatottsága szinte folyamatosan nő. A tavaly az élre ugró Ellenzéki Platform – Az Életért tömörülésnek decemberben 23%-ot, januárban pedig 24%-ot mértek a közvéleménykutatók.

Akár azt is mondhatnák, hogy valójában nem a kormány van válságban, hanem az elnök.

(hk)