13 évesen már számos országban versenyzett, és megannyi első helyezést ért el

2021. február 14., 11:53 , 1044. szám

Mint ismeretes, a testmozgás gyermek- és fiatalkorban számos pozitívumot hordoz magában. Garanyi Sándor ötéves kora óta rendszeresen sportol. A Beregszászban élő fiú először gimnasztikával foglalkozott, majd focizott is. Hétévesen megismerkedett a birkózással, s azóta rengeteg dobogós helyet szerzett. Ő is szerepel azon 4 kárpátaljai szerencsés fiatal között, akik a közelmúltban a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága Jó tanuló, jó sportoló című pályázatán a 247 jelentkező közül a legjobbnak bizonyultak.

– Azok között a szerencsés fiatalok között vagy, akik nyertek a Jó tanuló, jó sportoló című pályázaton. Az eredményeidhez szívből gratulálok neked! Mesélj röviden a tanulmányaidról.

– Tizenhárom éves vagyok, s a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumban tanulok harmadik évfolyamon. A kedvenc tantárgyaim a matematika, az informatika és a torna. Szeretek számolni és tanulni is.

– Mit gondolsz a sportolásról? Fontosnak tartod, hogy sportolj?

– Nagyon fontos a sport. Azért is, hogy egészségesen éljünk, és fittek legyünk egész életünkben. Szerintem gyerekkorától kell az embernek sportolással foglalkoznia.

– Hogyan kezdődött a sport, majd a birkózás iránti érdeklődésed?

– Az iskolában a fél osztály focira járt, s akkor én is elgondolkoztam azon, hogy talán nekem is kellene fociznom. Ekkor mentem el edzésre, s ezután egy évig fociztam. Utána apukám biztatására elmentem egy edzésre, ahol birkóztunk, s kiderült, hogy tehetséges vagyok benne.

– Milyen volt az első edzésed? Izgultál?

– Előtte nagyon izgultam. Eleinte még szívesebben jártam volna focira, de aztán belejöttem, és nagyon megtetszett.

– Milyen eredményeket értél el eddig? Úgy tudom, hogy több európai országban is versenyeztél már.

– Igen. Már voltam Horvátországban, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Szerbiában, Romániában, Magyarországon is versenyeken, ahol legtöbbször első helyezett lettem, de előfordult, hogy második vagy harmadik voltam.

– Mit szeretsz az edzésekben? Mit jelent számodra a birkózás?

– Amikor még a sportkomplexumba jártunk edzeni, akkor minden szerdán jártunk úszni. Az edzéseken nemcsak birkózással foglalkoztunk, hanem az elején bemelegítésként fociztunk is, amerikai focizni is szoktunk. Mostanában a 10-es iskolában edzünk, ott kosárlabdázni is szoktunk. Nagyon szeretem az edzésekben, hogy nemcsak birkózunk, hanem más sportágakat is kipróbálunk.

– Szoktál izgulni egy-egy mérkőzés előtt ma is?

– Igen. Minden verseny előtt izgulok. Amikor kilépek a szőnyegre, biztatom magamat, hogy ne féljek, s ekkor le tudom győzni a félelmemet. Utána csak a birkózásra koncentrálok.

– Mi az, ami fontos számodra egy mérkőzés során?

– Számomra az a fontos, hogy győzzek. Olyankor nagyon örülök, olyan adrenalin van bennem, hogy majd’ szétrobbanok.

– Mi a birkózáshoz kapcsolódó legemlékezetesebb élményed?

– Már háromszor voltunk Horvátországban edzőtáborban. Ehhez kapcsolódik a legjobb élményem. Olyankor tíz napig vagyunk ott, mindennap járunk edzésekre, de amellett a tengerre is megyünk fürdeni. A tizedik napon versenyzünk. Az eddigi három tábor alkalmával mindegyiken első helyezést értem el a versenyeken.

– Milyen céljaid vannak a jövőt illetően?

– Először az, hogy Budapesten továbbtanuljak az ESMTK Birkózó Szakosztályán, megnyerjem a magyar bajnokságot, az európai bajnokságot, a világbajnokságot, majd olimpiai bajnok legyek.

Sándor nagyon ambiciózus, akinek tiszta képe van a jövőjéről. Remek példa arra, hogy érdemes követni az elképzeléseink megvalósításához vezető utat.

Cs. A.