Brüsszeli csata a kisebbségi jogokért

2021. február 17., 09:52 , 1045. szám

Ukrajna sokat várt az EU–Ukrajna Társulási Tanács múlt csütörtöki ülésétől. Kijevnek égető szüksége lett volna némi európai dicséretre, ami sikerként mutatható fel az egyre kiábrándultabb hazai közvélemény előtt. Bizton állíthatjuk azonban, hogy a belga fővárosban Denisz Smihal miniszterelnök által képviselt ukrán hatalom nem egészen azt kapta, amit remélt, pedig az Unió ismét feláldozta a nemzeti kisebbségek jogait az EU és Ukrajna kapcsolatainak oltárán.

Vita az ET-ben

Még az EU–Ukrajna Társulási Tanács február 11-i ülése előtt, február 9-én az Európai Parlamentben (EP) rendeztek vitát az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodás végrehajtásáról. A magyar képviselők jóvoltából a nemzeti kisebbségek helyzetének kérdése is terítékre került. Így az MTI beszámolója szerint Bocskor Andrea fideszes képviselő felszólalásában kiemelte, hogy Ukrajnában többek között olyan komoly problémák vannak, amelyekre az EU-nak reagálnia kellene. Ilyenek például a szélsőséges nézetek terjedése, illetve ilyen módszerek alkalmazása, a média- és véleményszabadság, továbbá az anyanyelv használatához való jog és az oktatási jogok korlátozása, a magyar kisebbséget érő folyamatos megfélemlítés, a politikai nyomásgyakorlás és a hatósági túlkapások – taglalta.

„A magyar közösséget ellenségként kezelik Ukrajnában, pedig a nemzeti kisebbségi törvény és az alkotmány széles körű jogokat biztosít számukra” – hangsúlyozta a kárpátaljai képviselő. Utalt arra, a magyar kormány évek óta támogatja a helyi magyar közösséget, ez azt is bizonyítja, hogy a magyar közösség a híd szerepét tölti be bilaterális és uniós kapcsolatokban egyaránt.

Az állásfoglalás

A vita nyomán elfogadták az EP állásfoglalását az EU–Ukrajna társulási megállapodás végrehajtásáról. Állítólag még soha nem volt a mostanihoz hasonlóan terjedelmes a dokumentum, amelyben így a pozitívumok mellett a bírálatoknak is több hely jutott. A kelet-ukrajnai konfliktus és Ukrajna szuverenitásának megkerülhetetlen problémái mellett hangsúlyosan szerepel az állásfoglalásban egyebek mellett a korrupció, amely akadályozza a reformokat, említés történik az oligarchák ismét erősödő befolyásáról, s a jelentés szerint változatlanul problémát jelent az állami intézményekre gyakorolt nyomás.

Minket érthető módon elsősorban a kisebbségek helyzete érdekelt. Ismét meggyőződhettünk róla, hogy az EP nem zárkózik el mereven a témától, jellemző azonban, hogy a mostani állásfoglalás egyedül a krími tatárok vonatkozásában tartalmaz konkrétumokat, fogalmaz meg konkrét javaslatokat helyzetük javítása érdekében – nyilván ukrán közbenjárásra is. Az összesen 141 pontos állásfoglalásban némi jóindulattal négy olyan bekezdést találhatunk (a krími tatárokra vonatkozó megállapításokon kívül), amelyek a nemzeti kisebbségekre vonatkoztathatók.

A 62. pont értelmében az EP „tudomásul veszi Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló jogszabályt, és kéri az ukrán hatóságokat, hogy azt nemzetközi kötelezettségeivel teljes összhangban és a Velencei Bizottság 960/2019. számú véleményében foglalt ajánlásoknak megfelelően hajtsák végre, azaz tartsák tiszteletben a közösségek azon jogát, hogy saját nyelvüket fejlesszék és teljes mértékben használják, valamint hogy a nemzeti kisebbségeket, nyelveiket és az oktatáshoz való jogukat a lehető legnagyobb mértékben figyelembe vegyék, és tartsák szem előtt az egyensúlyt”.

A 63. pontot akár cinikusnak is nevezhetnénk, amennyiben felszólítja Ukrajnát, hogy „a hivatalos nyelv védelméért felelős biztost – vagy bármely más, azonos célból létrehozott szervet – ruházza fel a kisebbségi nyelvek használatára és az őslakos népekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásának ellenőrzésére vonatkozó jogkörökkel”.

A 64. pont „támogatja a meg­győződés, a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadságát, és hangsúlyozza annak fontosságát, hogy valamennyi nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségnek egyenlő hozzáférést kell biztosítani az információhoz, ami minden demokrácia kritikus alkotóeleme; elítéli az etnikai vagy nyelvi alapú gyűlöletbeszédet és megkülönböztetést, valamint a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségeket célzó álhíreket és félretájékoztatást”. Talán mondanunk sem kell, hogy ezt a pontot nem népszerűsítette különösebben az ukrán média.

A 65. pont megállapítja, hogy „intézkedéseket kell hozni a kisebbségi jogok infrastruktúrájának megerősítésére, valamint a kisebbségi jogok jogszabályi és gyakorlati védelme iránti bizalom erősítésére; rámutat, hogy az ilyen intézkedéseknek magukban kell foglalniuk a jogvédelem megerősítését, a kisebbségi kérdésekre irányuló intézményi figyelem növelését, valamint erőteljesebb és állandó konzultációs mechanizmusok létrehozását”.

Iszapbirkózás zárt ajtók mögött

Csütörtökön került sor az EU–Ukrajna Társulási Tanács hetedik ülésére. Nem tudhatjuk, mi történt az ülésteremben, csak annyi bizonyos, hogy vita alakult ki, amely miatt egy jó órát késett a meghirdetett sajtótájékoztató. Állítólag gondok adódtak az ülésről kiadandó közös nyilatkozat elfogadásával.

Meg nem erősített információink szerint Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős európai uniós biztos ragaszkodott hozzá, hogy a nyilatkozatban essék szó a magyar kisebbséget ért fenyegetésekről, támadásokról, jogaink korlátozásáról. Várhelyi Olivér uniós biztosként az Európai Unió–Ukrajna Társulási Tanács ülése után nyilatkozott. Azt mondta az ukrán nemzeti kisebbségi törvényről, hogy az EU elvárja, hogy a törvény megfelelően szabályozza a nyelvhasználatra és az oktatásra vonatkozó jogokat. Hozzátette, hogy az Unió számít arra, hogy a nemzeti kisebbségek képviselőit ért fenyegetéseket az ukrán hatóságok ki fogják vizsgálni.

Az Ukrajna ellenségeit listázó Mirotvorec oldalra a magyar politikus is felkerült kedden reggel. Az oldal indoklása szerint Várhelyi Olivér nyíltan beavatkozik Ukrajna belügyeibe, támogatja Kárpátalján a szeparatizmust.

Ukrajna nem volt hajlandó engedményekre, késznek mutatkozott zárónyilatkozat nélkül távozni, így patthelyzet alakult ki. Végül – a Jevropejszka Pravda információi szerint – Josep Borrell, az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője volt az, aki meghátrált, kijelentve, hogy a találkozó nem ér véget, amíg Ukrajna számára is elfogadható kompromisszum nem születik. Így került ki a dokumentumból a magyarokra vonatkozó rész. A Deutsche Welle weboldalának ukrán kiadása a következőképpen ír erről:

„Ennek (a kompromisszumnak – a szerk.) eredményeként a témának szentelt két nagy bekezdés inkább eszmecserére hasonlít, mint közös nyilatkozatra. Mindkét fél egyetértett abban, hogy tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek képviselőit már megillető jogokat. Az EU ezután rámutatott arra, hogy teljes mértékben végre kell hajtani a Velencei Bizottságnak az oktatási törvényre vonatkozó ajánlásait. Ismeretes, 2017-ben ezzel (a jogszabállyal – a szerk.) kezdődött a konfliktus Budapest és Kijev között.

Az ukrán fél a nyilatkozatba foglalta, hogy figyelembe vette a Velencei Bizottság főbb ajánlásait, többek között meghosszabbította az (oktatási törvény nyelvi rendelkezéseinek életbeléptetésére vonatkozó – a szerk.) átmeneti időszakot 2023-ig. Ugyanakkor az EU felszólította Kijevet, hogy hajtsa végre a Velencei Bizottságnak az államnyelv funkcionálásáról szóló törvényre vonatkozó ajánlásait.

Az Európai Unió emellett rámutatott »a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek elleni (ellen irányuló – a szerk.) legutóbbi eseményekre, beleértve az Európai Parlament képviselőjét is«. Minden bizonnyal Bocskor Andrea képviselőre gondolnak, aki nemrég felkerült a Mirotvorec weboldal listájára. Ez a közleménybe foglalt eszmecsere Ukrajna ígéretével zárul, hogy védelmezni fogja az emberi jogokat, többek között a nemzeti kisebbségek esetében is, és mindent elkövet az EU aggályainak eloszlatására.”

Ezután került sor a felek közös sajtótájékoztatójára, amelyen az MTI szerint Várhelyi megerősítette, hogy Ukrajnának garantálnia kell a nemzeti kisebbségeket megillető jogok tiszteletben tartását, és a kormánynak érdemi párbeszédet kell folytatnia a nemzeti kisebbségek képviselőivel.

Elmondta, hogy az ukrán nemzeti kisebbségi törvénytől, amelynek kidolgozása még folyamatban van, az EU elvárja, hogy megfelelően szabályozza a nyelvhasználatra és az oktatásra vonatkozó jogokat. Hozzátette: ami a nemzeti kisebbségek képviselőit ért fenyegetéseket illeti, az Unió számít arra, hogy a hatóságok kellőképpen kivizsgálják ezeket az eseteket.

Talán mondanunk sem kell, hogy a történtek után a kárpátaljai magyarság aligha számíthat problémái gyors megoldására.

(ntk)