Nem félünk a vírustól?

2021. február 18., 10:29 , 1045. szám

Január óta hallgattuk a kormánytisztviselők és politikusok ígéreteit, miszerint február 15-én végre Ukrajnában is elkezdődik a lakosság oltása koronavírus ellen. Aztán, ahogyan az már lenni szokott minálunk, a hétvégén kiderült, hogy vakcina sehol, így pedig oltani sem lehet.

Hová lett a vakcina?

Viktor Ljasko közegészségügyi főorvos egyike volt azoknak, akik a végsőkig hittek a február 15-i kezdésben. Korábban azt mondta, csak vis maior esetén nem érhet ide az oltóanyag. Az óvatosabb Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter hozzátette, hogy ha valamilyen előre nem látható okból mégis késni fog a kezdés, arról tájékoztatni fogják a lakosságot. Így is történt: vasárnap Sztepanov jelezte, hogy a kezdés új dátuma február 16–17. A tárcavezető változatlanul nagyon magabiztosnak tűnt. Olyannyira, hogy mindjárt egy újabb ígérettel állt elő, miszerint talán még az év vége előtt befejezik a lakosság oltását. Hétfőn viszont már arról biztosította Danilo Hetmancev képviselőt – aki nem késlekedett elújságolni ezt a médiának –, hogy a hétvégéig mindenképpen be kell indulnia a folyamatnak.

Azt ugyanakkor sem ő, sem más illetékes nem közölte, hová tűnt az olyannyira várt Pfizer-vakcina, amelynek a Covax-program révén kellett volna eljutnia Ukrajnába. Egyre csak holmi technikai kérdéseket emlegettek, amelyeket még rendezni szükséges.

A hatóságok egyébként elmondták, hogy az oltást országszerte 572 mobil oltóbrigád végzi majd, ezek közül a hétfői állapot szerint több mint háromszáz készen állt a munka megkezdésére. Egyesek kételkedtek benne, hogy elég lesz-e a lakosság átoltásához a mintegy félezer oltóbrigád, a szkeptikusok azonban lehűtötték a kedélyeket, mondván, úgysem lesz egyszerre annyi vakcina az országban, hogy valamennyiüket foglalkoztatni tudják.

Tényleg, mennyi vakcina várható?

Elsőként a tervek szerint a már említett 117 ezer adag Pfizer-vakcina érkezhet az országba. Korábban még 220 ezer adag szállításáról volt szó, így csak remélhetjük, hogy végül legalább egy kisebb mennyiség mégiscsak ideér belőle. Február végére – március elejére várják 2,2 millió adag AstraZeneca-oltóanyag érkezését a Covax-program keretében. Ez még úgy is örvendetes, hogy állítólag nem Európában, hanem Indiában gyártják a szóban forgó oltóanyagot, licenc alapján. Ugyancsak márciusban esedékes az első, mintegy 700 ezer adagos szállítmány a kínai CoronaVac-oltóanyagból, amelyet a Sinovac Bio­techtől vásárolt az ukrán állam. Erről a vakcináról már most tudható, hogy a leszállítása valószínűleg késni fog. Ugyancsak aggodalomra adhat okot, hogy az Ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Iroda (NABU) vizsgálatot indított a kínai vakcina beszerzése körüli esetleges visszaélések miatt. Mint látható, vakcina még sehol, de a hatóságok máris nyomoznak. Ami a távolabbi jövőt illeti, további milliós vakcinaszállítmányokat ígérnek az illetékesek még idén, nem érdemes azonban a jövőt kutatni, ha a jelen is ennyire bizonytalan.

Választhatunk vakcinát?

Magyarországhoz hasonlóan Ukrajnában is gyakran felteszik a polgárok ezt a kérdést. Az ukrán lakosság ezzel kapcsolatos optimizmusa azért tűnik némileg indokolatlannak, mert míg Magyarországon a napokban immár a negyedik vakcinával is megkezdik az oltást, addig Ukrajnában lapzártánkig még egyet sem engedélyeztek…

De nem áll szándékunkban kitérni a válasz elől: jelenlegi ismereteink szerint választhatunk is vakcinát, meg nem is. A tervek szerint az oltóbrigádokat egyféle vakcina alkalmazására tanítják be, s azt fogják beadni a jelentkezőknek, amíg el nem fogy. A továbbiakban, amennyiben egy új típusú vakcina jelenik meg az országban, a brigádokat átképezik annak az alkalmazására. Vagyis az ukrajnai polgároknak nem lesz módjuk megválasztani, hogy melyik létező oltóanyagot adassák be. Megválaszthatják viszont az időpontot, amikor oltásra jelentkeznek, miáltal egy olyan időszakot foghatnak ki, amikor éppen az általuk preferált vakcinával fognak oltani.

Oltási sorrend

Ugyancsak gyakori kérdés, hogy kit mikor oltanak be – már amennyiben lesz elegendő vakcina.

Az országos oltási terv szerint, amely az Egészségügyi Minisztérium honlapján érhető el, az első szakaszban a vakcinát azok a polgárok kaphatják meg a mobil oltóbrigádoktól, akik körében rendkívül magas a megfertőződés, illetve a betegség súlyos lefolyásának veszélye, például a koronavírusos betegeket a kórházakban ellátó egészségügyi dolgozók, illetve további olyan személyek, akiknek a munkája kiemelten fontos a világjárvány idején (mintegy 367 ezer fő).

Második szakasz: az egészségügyi dolgozók fennmaradó része, illetve az idősotthonok lakói és személyzete (körülbelül 3 millió fő). A második szakasztól az egészségügyi alapellátást nyújtó intézmények is bekapcsolódnak az oltásba.

Harmadik szakasz: a koronavírus-fertőzés kockázatának és a betegség kialakulásának fokozottan kitett személyek, valamint az állam biztonságát és működését biztosítók (rendőrök, katonák, mentőalakulatok tagjai stb. – mintegy 7 millió fő).

Negyedik szakasz: a koronavírus-fertőzés kockázatának és a betegség kialakulásának fokozottan kitett személyek, valamint az állam biztonságát és működését biztosítók, továbbá az ideiglenesen megszállt területeken tartózkodók és a büntetés-végrehajtási intézmények munkatársai, illetve fogvatartottjai (mintegy 11 millió fő).

Ötödik szakasz: a felnőtt lakosság fennmaradó része.

A különböző hatóságok és hivatalok tisztviselői, az állami alkalmazottak, közülük is mindenekelőtt azok, akiket az oltás szempontjából valamely kiemelt kategóriába soroltak, a munkahelyükön jelentkezhetnek be a vakcinázásra. Emellett a kiemelt kategóriákhoz tartozó személyek hívhatják az Egészségügyi Minisztérium speciális vonalát, vagy kitölthetik a tárca weboldalán elérhető jelentkezési nyomtatványt.

Az oltás (még) önkéntes

Az Egészségügyi Minisztériumban ismételten jelezték, hogy az oltás önkéntes, azaz senkit nincs joguk kényszeríteni a védőoltás beadatására. Olyasmitől tehát nem kell tartani, mondják, hogy például egy tanítót eltiltanak a munkavégzéstől, csak mert nem oltatta be magát. Szakértők ugyanakkor nem zárják ki, hogy az oltási kampány későbbi szakaszában a kormányzat mégis kötelezővé teszi az oltást a költségvetési dolgozók számára.

Mérsékelt érdeklődés

Egyelőre ugyanis nem állítható, hogy a polgárok tülekednének az oltásért. A Rejting Szociológiai Csoport korábbi felmérése szerint, amennyiben valamilyen díj ellenében lesz hozzáférhető az oltás, a megkérdezettek 36%-a lenne kész beoltatni magát, 56%-a viszont nem. Ha az oltás ingyenes lesz, 43% kész beoltatni magát, 52% viszont még ebben az esetben sem. A szakértők rámutatnak, ebben a magatartásban nem csupán a vakcinákkal szembeni bizalmatlanság játszik közre. Míg tavaly novemberben még a válaszadók 31%-a aggódott nagyon amiatt, hogy megbetegszik a koronavírustól, januárra arányuk mindössze 12%-ra csökkent, vagyis az emberek nem tartanak már annyira a kórtól.

(ntk)