A szomszéd udvarára nyíló ablakokról

2021. február 20., 15:35 , 1045. szám

„Érdekelne, hogy a leendő szomszéd mekkora és milyen ablakokat alakíthat ki a házán, ha azok az én udvaromra néznek? Kb. hat kisebb-nagyobb ablakot számoltam meg. Se nem matt az üvegük, se sötétítő nincs rajtuk. Mit tehetek hivatalosan ez ellen?”

– A rövid válasz erre a kérdésre úgy hangzik, hogy nincs olyan jogszabály, amely kifejezetten tiltaná a szomszéd udvarára néző ablak kialakítását az épületeken. Mégsem teljesen reménytelen a helyzet.

A települési önkormányzatok végrehajtó bizottságainak általában van egy olyan bizottságuk, amely a szomszédsági konfliktusok rendezésére (is) hivatott. Ennek a bizottságnak ugyan nincsenek különleges jogosítványai, ám nem zárható ki, hogy pusztán tekintélyével, a hasonló konfliktusok rendezése során szerzett tapasztalatával sikerül kompromisszumra bírnia önt és a szomszédját. Ehhez forduljon írásban panasszal a tanácshoz, egyben fogalmazza meg a szomszéddal szembeni elvárásait (például tegye fény­áteresztővé, ám átláthatatlanná az ön udvarára néző ablakait).

Bármennyire is furcsa, a jószomszédi viszonnyal Ukrajnában egyedül a Földtörvénykönyv (Ftk.), annak is a 17. fejezete foglalkozik jogszabályi szinten. A törvény egyik alapvető rendelkezése, hogy mindenki úgy igyekezzék használni a maga telkét, földrészlegét, hogy azzal a lehető legkevesebb kellemetlenséget okozza a szomszédjainak. A jogszabály ugyan nem említi a zavaró tényezők között, de bátran ezek közé sorolhatjuk a szomszédok figyelő tekintetét is.

Az Ftk. 103. cikkelyének 2. pontja valamivel konkrétabban fogalmaz, ugyanis nem engedélyezi a földterület olyan hasznosítását, ami korlátozza a szomszédos földrészlegek célirányos használatát. Ez a norma éppen ráillik az ön esetére, hiszen udvara nem használható kikapcsolódásra, zavartalan pihenésre és meghitt családi együttlétre, ha kívülállók bámulják a hozzátartozóit a nap 24 órájában.

Ide kívánkozik a Polgári törvénykönyv 391. cikkelye, amely kimondja, hogy a tulajdonos követelheti a vagyona használatára és az a feletti rendelkezésre vonatkozó jogának gyakorlása során felmerülő akadályok elhárítását. Illetékes hivatal és hatóság híján esetünkben a polgár csak a bíróságon követelheti az akadályok elhárítását.

Mielőtt azonban perre menne, érdemes újra megkísérelnie a kérdés „békés” rendezését a szomszéddal, mert mindig ez a hatékonyabb, gyorsabb és célravezetőbb eljárás. Arról nem is szólva, hogy a pereskedés évekre megronthatja a szomszédok viszonyát, holott így vagy úgy, de ennek a nézeteltérésnek a kimenetelétől függetlenül továbbra is egymás mellett kell majd élniük, bizonyos értelemben egymásra lesznek utalva.

Amennyiben nem sikerül megállapodni, megpróbálkozhat néhány egyéb, a jogszabályok által kínált vagy legalábbis nem tiltott lehetőséggel. Így például az Ftk. 106. cikkelyének 1. pontja értelmében a földrészleg tulajdonosának jogában áll követelni szomszédjától a szilárd vagy állandó telekhatárok kialakításához való hozzájárulást, méghozzá úgy, hogy ennek a telekhatárnak vagy kerítésnek a költségeit a két szóban forgó földrészleg tulajdonosa közösen és egyenlő arányban állja, hacsak másként nem állapodnak meg. Magyarán, önnek jogában áll a telekhatáron kerítést emelni, amely elvben akár olyan magas is lehet, hogy eltakarja a szomszéd ablakait. Miután a vonatkozó szabályozás értelmében a háznak a telekhatártól legalább 1 méterre kell felépülnie, nem valószínű, hogy a szükséges magasságú kerítés elfogná a világosságot a szomszéd ablaka elől.

Előfordul, hogy a szomszéd egészen a telekhatárra építkezik, azaz nincs lehetőség kerítést állítani. Ilyenkor – függöny gyanánt – a kényelmetlen ablak elé ültetett sűrű szőlőlugas is megteszi, esetleg a lugasra rögzített műanyag vagy fémlap, amely megszünteti a szomszéd rálátását az udvarra. A világhálón olvastam arról az esetről, amikor a lakó ruhaszárító kötelet húzott a szomszéd ablaka elé, s azon folyamatosan ruhát szárított, vagy – szárítandó ruha hiányában – rongyokat aggatott rá. Ha a száradó ruha nem is takarja el tökéletesen a szomszéd szeme elől az udvart, a látvány talán meggyőzi idővel, hogy ő jár jobban, ha átláthatatlanná teszi az ablakot.

A felsorolt megoldások teljességgel törvényesek, csak – mint már utaltam rá – arra érdemes odafigyelni, nehogy elfogjuk a fényt az ablak elől, ellenkező esetben a szomszéd is úgy érezheti, hogy jogában áll a bírósághoz fordulni vagyona szabad használatának korlátozása miatt.

Egyébként nem lehetünk bizonyosak benne, hogy a bíróság kinek a javára dönt az ilyen esetekben, hiszen a bíró érezheti úgy, hogy a szomszédnak is joga van a vagyona akadálytalan használatához.

hk