Élelmiszerpiac: Olcsóbb legfeljebb a tojás lesz

Rosszul kezdődött az idei esztendő azok számára, akik kénytelenek beosztani az élelmiszerre fordítható pénzt. A szakértők kiszámították, az üzletekbe betérő vásárlók átlagosan 25%-kal költöttek többet zöldségre, gyümölcsre, húsra és hústermékekre, tojásra, gabonaőrleményekre és tejtermékekre az idei év első két hónapjában. Vannak, akik további drágulásra számítanak.

Az élelmiszerek többsége drágult

Leginkább a tojás ára emelkedett az országban, tíz darabot ma 40 hrivnya körüli áron kínálnak. Egy liter napraforgóolajért napjainkban helyenként akár 60 hrivnyát is elkérnek, bár a kereskedelemben változatlanul kapható 50 hrivnya körüli áron is, miután a gyártók egy része inkább azt a megoldást választotta, hogy kevesebb olajat kínál ugyanannyi pénzért.

Rosszul állunk a cukorral, amelynek ára nyár óta helyenként 50%-kal emelkedett, miközben a liszt 20%-kal lett drágább, a tésztafélék, darák, a tej és a húsok átlagosan 10%-kal kerülnek többe. Lassan, de folyamatosan drágul a kenyér is, míg az úgynevezett borscsba valók (vagyis az alapvető élelmiszerek), amelyek pedig tavaly valamivel olcsóbbak lettek, idén 10%-kal kerülnek többe.

Az árak követik az inflációt

Olekszij Dorosenko, a Kereskedelmi Láncok Ukrajnai Beszállítói Szövetségének vezérigazgatója a vesti.ua portálnak nyilatkozva úgy vélte, az élelmiszercikkek többsége nagyjából a költségvetésben betervezett inflációval azonos mértékben fog drágulni idén. Ami az eddigieket illeti, januárban átlagosan mintegy 1,3% körüli drágulást tapasztalhattunk, s februárban hasonló adatokra lehet számítani. Év végéig mintegy 6% körüli inflációt jósol a szakember, miközben egyes termékek ennél lényegesen nagyobb mértékben drágulhatnak. A leginkább a tyúktojás ára ingadozik majd, amelynek jelenlegi magas ára várhatóan egészen nyárig esni fog, s csak ősszel kezd ismét emelkedni.

Dorosenko szerint a tejtermékek éves szinten mintegy 9%-kal fognak drágulni.

Ami az étolajat illeti, annak magas árát szerinte a tavalyi rossz napraforgótermés magyarázza. Miután más országokban csak elvétve használnak annyi napraforgóolajat, mint nálunk, Oroszországban pedig az ukrajnaihoz hasonló a helyzet a terméssel, így importálni sincs honnan, ezért a magas ár várhatóan kitart még egy ideig.

A hajdina drágulását alapvetően az oroszországi import leállítása magyarázza, ráadásul miközben más országokban nem termesztik jelentős mennyiségben a grecskát, Ukrajnában kevesebbet vetettek belőle a szükségesnél – mutat rá Dorosenko.

Fegyir Ribalko, az Ukrán Gyümölcs- és Zöldségszövetség igazgatója kétes értékű jó hírrel szolgált, amennyiben szerinte nem nő tovább a borscs összetevőinek ára az új termésig, miután már úgyis megdrágult minden, ami megdrágulhatott.

Húsvéti drágulás?

Megoszlik a szakemberek véleménye a tekintetben, számítanunk kell-e a közelgő húsvét miatt egy újabb drágulási hullámra. Dorosenko szerint az utóbbi években a nagy ünnepek előtt, még szilveszterkor sem mutatkozik fokozott kereslet az élelmiszerek iránt, így áremelkedés sem várható ebből kifolyólag.

Oleh Pendzin gazdasági szakértő ezzel szemben úgy véli, hogy a drágulás csak most kezdődik. Szerinte májusig gyakorlatilag valamennyi élelmiszer drágulni fog, különösen a hús és a húskészítmények, a tojás és az olaj. Ugyanez vonatkozik a zöldségekre is, amelyek tavasszal akár 100–150%-kal is drágulhatnak – teszi hozzá. Pendzin szerint figyelembe kell vennünk, hogy a napokban mintegy nyolcmillió nyugdíjas nyugdíját emelik meg kb. 300 hrivnyával, akik ezt a pluszpénzt az élelmiszerboltokban fogják hagyni. Mivel pedig tavasszal kevesebb a zöldség – amelynek a tárolása is drágul –, kevesebb termék lesz a polcokon. Amikor pedig az áruhiány nagyobb pénzmennyiséggel jár együtt, az rendszerint áremelkedéshez vezet – mutat rá.

Állami árszabályozás: pró és kontra

Abban egyetértés mutatkozik a szakértők körében, hogy az árak hullámzása az úgynevezett „szociális”, azaz alapvető élelmiszerek hatósági árszabályozásának néhány évvel ezelőtti megszüntetésére vezethető vissza. Dorosenko úgy látja, az árszabályozást felváltó állami monitoring, amely ráadásul mindössze kilencféle termékre terjed ki, nem olyan hatékony, mint a korábbi, 32 áruféleségre alkalmazott árszabályozás. A szakértő szerint úgy hallani, a Gazdaságfejlesztési, Kereskedelmi és Mezőgazdasági Minisztérium a monitoringról is lemondani készül, amint stabilizálódik az országban a helyzet. Ám szerinte ezt nem lenne szabad megtenni, mert akkor semmi sem tartaná vissza többé az árak hullámzását.

(hk)