Háborús előkészületek krónikája

2021. április 7., 19:19 , 1052. szám

Egy újabb fegyveres konfliktus kipattanásának lehetőségéről szóltak a hírek Ukrajnában az elmúlt napokban.

Kihagyták Ukrajnát a játékból?

Ukrán szempontból kellemetlen hírt közölt a sajtó a napokban: Vlagyi­mir Putyin orosz, Emmanuel Macron francia elnök, valamint Angela Merkel német kancellár hármasban egyeztetett – természetesen nem személyesen, hanem videokonferencia keretében. Nagy csapás volt az ukrán önérzetre, hogy Volodimir Zelenszkij elnököt nem vonták be a tanácskozásba. Az orosz indoklás szerint a háromoldalú megbeszélésre nem a normandiai formátumban (Franciaország, Németország, Oroszország és Ukrajna) került sor, s az ukrajnai helyzet csak egyike volt a számos megvitatott témának. A Kreml a tanácskozás után közölte, a három ország vezetői a kelet-ukrajnai rendezést illetően megerősítették, a minszki megállapodások végrehajtásának nincs alternatívája. Az orosz elnök hangsúlyozta ezzel kapcsolatban, hogy Kijevnek teljesítenie kell korábban vállalt kötelezettségeit, mindenekelőtt törvényben kell rögzítenie a Donyec-medence különleges státuszát, illetve meg kell kezdenie a párbeszédet a szakadár Luhanszkkal és Donyeckkel. Emellett Oroszország Ukrajnát vádolta meg a harcok kiújulásával a Donyec-medencei demarkációs vonal mentén.

Franciország és Németország az elvárható módon reagált a tanácskozásra. Közleményükben hangsúlyozták egyebek mellett, hogy Oroszországnak vállalnia kell a felelősséget a Donyec-medencei helyzetért. Felszólították Moszkvát a minszki megállapodásokkal és a tűzszünettel kapcsolatos vállalásai teljesítésére. Szorgalmazták, folytassák az egyeztetést az ukrajnai helyzetről a normandiai formátumban, vagyis Kijev bevonásával.

Mint ismeretes, Ukrajna mindent elkövet, hogy mielőbb sor kerüljön az újabb normandiai csúcsra, ahol esetleg új elképzelésekkel állhatna elő a számára végrehajthatatlan minszki megállapodások kiváltására. Elemzők szerint azonban a Moszkva által kezdeményezett háromoldalú orosz–német–francia tárgyalás egyik kimondatlan üzenete, hogy mindaddig, amíg nem történik előrelépés a minszki megállapodások politikai intézkedéseinek végrehajtása terén (értsd: elsősorban Ukrajna részéről), addig sem a normandiai folyamat újraindításában, sem a kelet-ukrajnai tűzszünet helyreállításának kérdésében nem lehet elmozdulásra számítani a jelenlegi állapotokhoz képest.

A helyzet fokozódik

A eldurvuló Donyec-medencei helyzet okán ugyanakkor Kijevben egyre több szó esett egy újabb kelet-ukrajnai, netán egy totális orosz–ukrán háború lehetőségéről.

Bár a Donyec-medencében az év eleje óta nő a feszültség, a helyzet két hete éleződött ki úgy istenigazából, miután kijevi tájékoztatás szerint március 26-án orvlövészek végeztek négy ukrán katonával, kettőt pedig megsebesítettek. Orosz részről viszont a szakadárokra hivatkozva közölték, hogy az ukrán katonák aknán robbantak fel.

A kialakult feszültség miatt a Legfelső Tanács elé idézték az Ukrán Fegyveres Erők vezérkari főnökét. Ruszlan Homcsak a parlament április 30-i rendkívüli ülésén a konkrét eset körülményeinek ismertetésén túl arról beszélt, hogy Oroszország jelentős haderőt csoportosított át az ukrán határ közelébe, a brjanszki és a voronyezsi területekre, valamint a Donyec-medence térségébe és a megszállt Krím félszigetre.

Az ukrán parlament határozatot fogadott el a Donyec-medencei fegyveres konfliktus utóbbi időben tapasztalható kiéleződéséről, felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fokozza a politikai és gazdasági nyomást Oroszországra – jelentette az MTI. Az „oroszbarát” Ellenzéki Platform – Az Életért párt frakciója tiltakozásul kivonult az ülésteremből. A törvényhozás a határozatban felszólította még a nemzetközi intézményeket, hogy vizsgálják ki az Oroszország által elkövetett nemzetközi, illetve emberi jogi jogsértéseket. A dokumentumban felhívták a figyelmet arra, hogy az év eleje óta jelentősen megnőtt az ukrán katonák elleni provokációk, támadások száma, továbbá a Moszkva által támogatott szakadárok akadályozzák az EBESZ megfigyelői missziójának működését az általuk ellenőrzött területeken.

A parlament az ülésen törvényt fogadott el, amelynek értelmében mozgósítás kihirdetése nélkül is lehet ezentúl tartalékosokat behívni a hadseregbe. (Lásd alábbi írásunkat!)

Ennek a fele se tréfa!

A vezérkari főnök ugyan váltig állította, hogy a hadsereg kész visszaverni egy esetleges ellenséges támadást, ám az általa vázolt orosz csapatösszevonás méretei senkiben sem hagyhattak kétséget egy ilyen háború végső kimenetelét illetően.

Miközben a vezérkari főnök beszélt a parlamentben, a censor.net szerint Anna Kolesznik képviselő sms-ben a következőket írta egy ismeretlen címzettnek: „Hallgatjuk Homcsakot. Le kell lépni az országból.” A képviselő üzenetét okostelefonja kijelzőjén az ülésteremben dolgozó fotós kapta lencsevégre és az ellenzéki média úgy értelmezte azt, hogy a kormánypárti képviselő máris a menekülésre gondol. Kolesznik felháborodva utasította vissza a vádat, mondván a kifogásolt üzenet a májusi ünnepekre tervezett külföldi vakációra vonatkozik, ám ez sem vetett túl jó fényt a honanyára.

A felek másként látják

Az ukrán külügy már-már hisztérikus üzemmódba kapcsolt ezekben a napokban. Dmitro Kuleba külügyminiszter körbetelefonálta szinte valamennyi nagyhatalom és európai intézmény illetékeseit, még az ENSZ-ben is felvetették az orosz háborús előkészületek kérdését. Természetesen az Egyesült Államok és a NATO is támogatásáról biztosította Ukrajnát és Oroszországot tette felelőssé a kialakult helyzetért. Múlt csütörtökön a NATO-országok nagykövetei is rendkívüli ülést tartottak Brüsszelben a kiéleződött Donyec-medencei válságról – emlékeztetett az Ukrajinszka Pravda.

„Sajnálatunkra a (Donyec-medencei) demarkációs vonalnál nagyon ijesztő valóság alakult ki, az ukrán fegyveres erők nem egyes estekben, hanem esetek sokaságában követnek el provokációkat” – idézte az MTI Dmitrij Peszkovot. A Kreml szóvivője megerősítve Moszkva álláspontját, miszerint Oroszország „nem részese Ukrajna belső konfliktusának”, azt hangoztatta, hogy a fegyvernyugvásról a demarkációs vonalnál szemben álló feleknek – vagyis az ukrán kormány és a szakadár területek erőinek – kellene megállapodniuk egymással. Peszkov egyben kilátásba helyezte, hogy Oroszország „pótlólagos intézkedéseket” tesz majd biztonságának szavatolása érdekében, ha a NATO megerősíti katonai jelenlétét Ukrajna körül.

A háborús hisztéria csúcspontján, múlt pénteken telefonon beszélt egymással Volodimir Zelenszkij ukrán és Joe Biden amerikai elnök. Természetesen a Donyec-medencei fegyveres konfliktus is szóba került. A kapcsolatfelvételről kiadott szűkszavú fehér házi közlemény szerint a telefonbeszélgetés során Biden biztosította Zelenszkijt afelől, hogy az Egyesült Államok rendíthetetlenül támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását az évek óta húzódó orosz agresszióval szemben – írja az MTI. Beszéltek továbbá az ukrajnai reformokról, a korrupció elleni küzdelemről és a koronavírus-járvány elleni közös fellépésről is. 

A frontra tartanak a szerelvények

Míg a parlament nyilatkozatokat fogalmazott, a diplomaták telefonáltak, addig a világhálón, a közösségi médiában egymás után jelentek meg a felhasználók által készített felvételek, amelyeken nyugatnak tartó orosz katonai menetoszlopok, és kelet felé haladó, haditechnikával megpakolt ukrán vasúti szerelvények láthatók. Az ukrán határ közelében orosz harci helikoptereket „örökített meg” egy polgár a telefonjával.

A strana.ua a megszállt Donyeckben élők benyomásait ismertetve arról ír, az ott lakók talán még soha nem tapasztaltak a mostanihoz mérhető csapatösszevonást, de továbbra sem hiszik, hogy valóban kitörhet a háború. A szakadárok sajtója egy ötéves kisfiú halálát és a nagymamája sebesülését adta hírül. A demarkációs vonal ukrán oldaláról is szinte naponta érkeznek jelentések az ukrán hadsereg emberveszteségeiről. Kedden két kormánykatona vesztette életét – jelentette az UNIAN hírügynökség.

Itt tartunk most.

(ntk)

Időzített hisztéria vagy kíméletlen valóság?

Talán mondanunk sem kell, hogy az ukrajnai „oroszbarát” média ezúttal is másként értelmezi az eseményeket, mint a hivatalos Kijev.

Oleszja Medvegyeva a strana.ua portálon megjelenő videoblogjában múlt pénteken emlékeztetett, hogy 2017-ben is kiéleződött a helyzet a Donyec-medencében, éppen azután, hogy Donald Trump, az új amerikai elnök beköltözött a Fehér Házba. Az akkori csatározások nem befolyásolták a katonai helyzetet Kelet-Ukrajnában, mégis fontosak voltak Kijev számára, mivel ennek köszönhető – legalábbis Medvegyeva szerint –, hogy Trump felhívta akkori ukrán kollégáját, Petro Porosenkót.

Az ukrán–amerikai viszony azokban az időkben éppen fagyosnak volt mondható amiatt, hogy Ukrajna a vesztes Hillary Clinton mellett tette le a voksát az amerikai elnökválasztási kampányban. Érthető, ha a győztes Trump nem érzett különösebb késztetést, hogy felhívja az ukrán államfőt. Ám amikor kiéleződött a helyzet a Donyec-medencében (jusson eszünkbe, hogy alig három évvel vagyunk a kelet-ukrajnai területek elszakítása után), az Egyesült Államok mégsem hallgathatott.

A helyzet napjainkban sok tekintetben hasonló a négy évvel ezelőttihez, mutatott rá Medvegyeva: az új amerikai elnök már több mint két hónapja elfoglalta hivatalát, ám még mindig nem beszélt Zelenszkijjel. Elismerte persze, hogy az amerikaiak hallgatásának ezúttal más volt az oka. Szerinte a Biden-kormányzat pedagógiai célzattal hagyta főni a saját levében a washingtoni megerősítésre vágyó Kijevet. Amerika ugyanis további reformokat vár az ukrán kormányzattól, amely azonban egyelőre nem jutott tovább az ígérgetésnél ezen a téren.

A blogger éppen itt tartott a négy évvel ezelőtti helyzet és napjaink közötti párhuzam megvonásában, amikor jelentették, hogy Biden – éppen a kelet-ukrajnai konfliktus eszkalációjának kellős közepén – felhívta Zelenszkijt. Ennél jobb bizonyítékot elképzelni sem lehet annak az összeesküvés-elméletnek az igazolására, mely szerint az ukrán hatalom másodszor is sikeresen alkalmazta az Egyesült Államok támogató nyilatkozatának kikényszerítésére a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus kiélezésén alapuló taktikát.

Már amennyiben valóban taktikáról volt szó és nem a kíméletlen valóságról. Már ha feltételezzük, hogy az amerikaiak nem vennék észre, hogy „meg akarják vezetni” őket. Már ha Washingtonnak nem volt magának is érdeke, hogy fokozza az amerikai–orosz feszültséget (ahhoz pedig minden ürügy jó). Már ha el tudunk tekinteni attól a szomorú valóságtól, hogy az év eleje óta legalább húsz ukrán katona és több civil vált a háború áldozatává a kelet-ukrajnai konfliktusövezetben.

Reméljük azért, hogy a politikusok is ismerik a farkast kiáltó fiú történetét           

(hk)