Egyedi nyulak egyenesen a Kaposvári Egyetemről

A beregszászi nyúltenyésztőnél jártunk

2021. április 10., 16:40 , 1052. szám

Reneszánszát éli a nyúltenyésztés vidékünkön. A hobbitenyésztők mellett már díjnyertes tenyésztők is vannak Kárpátalján. Kozma Istvánt sokan a Beregszászi Nyúltenyésztőként ismerik, mivel azonos névvel működtet egy Facebook-oldalt. A lelkes tenyésztő nemrég a Kaposvári Egyetemről szerzett be új nyulakat, s szabadidejében folyamatosan azon dolgozik, hogy népszerűsítse a nyúltenyésztést. Két megrendelő között én is becsöngettem Istvánhoz, hogy megnézzem az állományt, s kérdéseket tegyek fel a 14 éves tapasztalattal rendelkező tenyésztőnek.

– Miért döntött a nyúltenyésztés mellett?

– Először hobbiszinten kezdtem nyulakat tenyészteni. Egy alkalommal Hermanról, a híres német óriás nyúlról mutatott képeket egy mezőgecsei fiatalember, én pedig nem akartam hinni a szememnek, hogy ekkora nyúl egyáltalán létezik. Később vásároltam tőle két német óriást, valamint sikerült egy fél év múlva megtekintenem a tenyészetét. Ámulatba ejtett a szép nyulak látványa, s ekkor döntöttem el, hogy én is nyúltartással szeretnék foglalkozni. Lassan rájöttem, hogy a nyúl rendkívül jó takarmányértékesítő állat, s a családi asztalra is elég sok húst lehet így előállítani. Nyolc évig csak nyulat tartottam, az utóbbi 5 év elteltével lettem tenyésztő, e kettő között óriási a különbség. Egy tenyésztőnek figyelnie kell az állat gerincét, szőrzetét, tartását, fülnagyságát stb. Rengeteget segített a Molnár Zsolttal szerzett ismeretségem, aki elismert tenyésztő. Zsolttól vásároltam német óriás nyulakat, aki később eljött megnézni, hová fejlődtek. Kiderült, hogy igencsak jó küllemű nyulak lettek az egykor vásárolt picinyek. Azóta tartjuk a kapcsolatot.

Közben saját tenyésztési próbálkozásaim is voltak. A szomszédomtól kaptam egy oroszlánfejű nyúlfajtát, ami egy húsnyúl. Ezt a nyulat kereszteztem a német óriásaimmal, s igencsak jó húshozamú egyedeket kaptam. Az eredetileg 3 kg-os oroszlánfejű nyúlból 10 kg-os példányaim is lettek. Ám valami hiba csúszhatott a genetikába, ugyanis egy bizonyos kor elérése után elpusztultak a tenyésztett egyedeim. Ekkor találkoztam a burgundi és új-zélandi vörös nyúlfajtával. Révén, hogy ezek sokkal szaporább fajták, a következő évre tele lett az összes nyúlketrecem. Azok a betegségek, melyek ellen korábban folyamatosan küzdöttem, teljesen eltűntek. Ezek a nyulak szabadtartás mellett (táp, termény nélkül) 6 hónap alatt elérték a vágósúlyt. Ezután továbbléptem, s egy ismerősömtől, aki a Kaposvári Egyetemen dolgozik, pannon fehér nyulakat vásároltam. Ezt a fajtát évek óta tökéletesítik a magyar szakemberek, nekem pedig lehetőségem nyílt két párt behoznom hivatalosan Ukrajnába. Két anyanyúl három fialás alatt 48 utódot hozott világra. Azóta is ezt a fajtát részesítem előnyben, s igyekszem tudatos tenyésztői munkával egyre jobb egyedeket kitenyészteni és értékesíteni.

– Fajtatiszta egyedeket is szokott keverni?

– A hibrid nyulakat szinte véletlenül kezdtem el tenyészteni. Ősszel nagyon nehéz pároztatni, a burgundi vörös nyulaimat – mivel a frissen beszerzett bakok sokkal intenzívebbek voltak – velük pároztattam. A fehér és vörös keverékéből vasderes és fekete nyulak születtek kiváló formával és remek ellenálló képességgel. A tenyésztésnek az a lényege, hogy mindig a legjobb tulajdonságokat örökíttessük. Itt a külső tulajdonságok mellett nem utolsó szempont a vemhesedési arány sem.

– Kárpátalján is elterjedtek a húsnyúlfajták?

– Elég kedvelt tevékenység vidékünkön is a nyúltartás, azonban az a tapasztalatom, hogy még mindig nem értékelik eléggé a nyúlhúst. Pedig az egyik legegészségesebb húsról beszélünk, amit akkor is lehet fogyasztani, ha az embernek komoly betegségei vannak, és szinte minden hústól el van tiltva. Továbbá a nyulakat szinte bármilyen takarmányon fel lehet nevelni. Volt, hogy kukoricaszárral, szénával neveltem az állataimat, s 6-8 hónap alatt így is elérték a vágósúlyt.

– Megélni, nyilván, nem lehet a nyúltenyésztésből. Mennyire tudja értékesíteni az állatokat?

– Tavaly, a járvány ellenére, rengeteg vásárlónk volt. Feliratkoztak a még meg nem született alomra is a vevők. Már nem nekem kellett kiértesítenem a vevőket, hanem mindenki pontosan érkezett. Igyekszem mindenkinek tanácsot adni, bár én sem vagyok mindenben profi, de az a tapasztalatom, hogy ha hozzám fordulnak, mindig tudok válaszolni a felmerülő kérdésekre.

– Mik a leggyakrabban felmerülő kérdések? Például szabad friss fűvel etetni a nyulakat?

– Lehet fűvel etetni a nyulakat. Ebben a kérdésben az okozza a legnagyobb problémát, hogy a csigák átjárják a füvet, s idegmérget tartalmazó nyálkájuk lerakódik a fűszálon, ezért az káros lesz a nyúl számára. Emiatt teljesen leálltam a fűadással, ám meleg nyarak alkalmával, amikor a csigák visszaszorulnak, még mindig adok füvet is három hónaposnál idősebb nyulaimnak.

– A terményt vagy a tápot preferálja?

– Itt a gazdaságossági mutatók játszanak nagy szerepet. Szerintem a táp nagyon jó dolog. Az intenzív tartás – például a pannon fehér nyúl estében – táp nélkül kivitelezhetetlen. Ha valaki mégis tápellenes, azt tanácsolom neki, hogy a leválasztást követően hagyjon az anyanyúlnak legalább egy hónapos erősödést. 70%-ban zab kell legyen az etetés alapja, s nem mellesleg a jó minőségű lucernaszéna.

– Milyen betegségek fordulnak elő mifelénk? Érdemes oltani a nyulakat?

– Az egyik legelterjedtebb betegség a nyúlpestis, ami bevérzést okoz, és képes akár három nap alatt elpusztítani az állományt. Ma már nem lehet úgy nyulat tartani, hogy a minimális oltásokat ne adjuk be az állománynak. Így van ez akkor is, ha nem tartanak a közelünkben nyulakat, mivel a vérszívók messzire elviszik a betegséget. Oltás nélkül pengeélen táncolunk, hiszen bármikor előbukkanhat egy betegség. A mixomatózis (ez ellen is van védőoltás) olyan csúnya elváltozásokat okoz az állaton, hogy az már semmire sem lesz használható. Az én oltási rendemben a cseh oltás szerepel, négyhetes korukban vakcinázom először a nyulakat, aztán két hét elteltével a pestis vagy a mixomatózis ellen. Később kombinált oltással emlékeztető oltást végzek. Tavaly itt, Beregszász környékén is végigsöpört a mixomatózisjárvány, nálam azonban nem okozott komoly problémát. Érdemes tehát oltani!

– Milyen szempontokat vegyenek figyelembe a leendő nyúltartók?

– Lehet hobbiszinten nyulakat tartani, de járhat az ember versenyekre, ilyenkor a fajtatisztaság és a küllem jobban számít. De ha a család hússzükségletét szeretnénk kiegészíteni, akkor a német óriás például nem a legjobb választás, sokkal jobbak a gazdasági mutatói például a pannon fehérnek. Három anyanyúllal tudjuk biztosítani a család teljes évi hússzükségletét. A pannon fehér fajta pl. átlag 4 kg tápból 1 kg húst állít elő.

Kezdő nyúltartók ne törekedjenek a profizmusra! Én azt tanácsolom, hogy kezdjünk 2-3 anyanyúllal, s esetleg egy disznóólat is átalakíthatunk nyúltartásra, de mindenképpen patkánymentesen. Ne használjunk szénát almozásra! Nálam a legjobban a fenyőforgács vált be, az szívta el a legjobban a vizet. Igyekezzünk árnyékos helyre telepíteni a nyúlketrecet, ne tartsuk együtt a nyulakat a tyúkokkal! A faketrecek 10-12 évig használhatók.

– Vannak tervei a jövőre nézve?

– Jelenleg elsősorban tenyésznyulakat értékesítek, tehát csak azokat az egyedeket adom el, amelyek megfelelnek a tenyésztési szempontjaimnak. Ezenkívül konyhakész, feldolgozott nyulakat is lehet vásárolni tőlem. Tervezek készíteni nyúlkolbászt, füstölt nyulakat. Mindezt csak azért, hogy még egy lábon tudjak állni a munkahelyem mellett. Szeretni kell a nyulakat, csak a húsáért nem érdemes tartani őket, ha közben nem szeretünk velük foglalkozni. Bár jelenleg 200 egyedet számláló állományom van, mégis mindet ismerem, mondhatni, név szerint.            

Tóth János