Weöres Sándor: Csonka és egész

A mozgó tárgy sérthető,

a mozgás sérthetetlen;

az élet dolgai sérthetők,

az élet sérthetetlen. 

Külön-külön ismerd fel

magadban azt, ami  mozgó 

és élet-dolga:

mindaz ideiglenes részed; 

s azt, ami mozgás 

és az élet maga:

mindaz végleges egészed.

Weöres Sándornak ez a rövidke gondolatfutama A teljesség felé című könyvében található, és egészen másként van tördelve. Abban a kötetben prózaként szerepel – hiszen A teljesség felé prózakötet –, de könnyű felismerni benne a költői gesztust. Ez biztatja föl az embert, hogy ebben a formában, egy ilyen verses tördelésben nézzünk rá.

Két dolog ötlik azonnal szemünkbe. Hogy külön kell vennünk a mozgó tárgyakat és dolgokat, és külön a mozgást. Nagyon finom megkülönböztetés ez, de a legeslegfontosabb különválasztás annak a személynek, akiben szűnni nem akaró igény munkál az élet és a lét titkainak megismerése iránt.

Mert ami mozgó, az világi, anyagi; ahogy a mester mondja: „sérthető” és „ideiglenes”. De ami maga a mozgás, az „sérthetetlen”, „végleges”. Úgy is mondhatnánk, hogy előbbi a múló világ, utóbbi pedig az örök létezés. Tulajdonképpen ez mindent elmond, ami lényeges. Legfeljebb Weöres Sándor mesterének, Hamvas Bélának egyik idézetét érdemes még ideemelni, hiszen az még inkább ráerősít arra, hogyan tartozik össze „csonka és egész”, az élet és a lét: „Semmi sem jelentkezhet lent a világban alakban, ami fent ne lenne erő”…               

Penckófer János