Alkotmány: Negyedszázad a változások jegyében

2021. június 29., 19:12 , 1064. szám

Ukrajna hétfőn ünnepelte Alkotmánya elfogadásának 25. évfordulóját. Miután az ország egész évben a függetlensége 30. évfordulójának megünneplésére készül, a hétfői ünnepség kissé haloványra sikeredett.

Szűnni nem akaró alkudozás

Az Alkotmányt 1996. június 28-ára virradóra, 14 órás maratoni ülést követően fogadta el a Legfelső Tanács. A jogszabály még aznap életbe lépett.

Öt évvel az ország függetlenségének kikiáltása után lett saját alkotmánya Ukrajnának. A politikusok nem siették el a törvényalkotást. Ismereteink szerint Ukrajna volt az utolsó az egykori szovjet tagköztársaságok közül, amely saját, új alaptörvényt fogadott el az 1978-as brezsnyevi helyett. Állítólag az akkori ukrán törvényhozás sokban hasonlított a jelenlegihez: a véget érni nem akaró alkudozás közepette sehogyan sem akart összegyűlni az alaptörvény elfogadásához minimálisan szükséges 300 szavazat. Rossz nyelvek szerint a jogszabály végül csak azért születhetett meg, mert Leonyid Kucsma elnök megfenyegette a parlamentet, hogy amennyiben június 28-ig az országnak nem lesz alkotmánya, feloszlatja a testületet.

A hatalom igényei szerint

Az azóta eltelt negyed évszázad során a dokumentumot számos alkalommal módosították, általában az aktuális hatalom igényeinek megfelelően. Így a 2004–2005-ös narancsos forradalom eredményeként az eredetileg elnöki-parlamentáris rendszert, amelyben az államfőnek volt némi hatalmi túlsúlya, parlamentárissá alakították oly módon, hogy megnyirbálták az elnöki jogköröket.

Viktor Janukovics elnök és kormányzata 2010-ben visszaállította a 2004 előtti állapotokat. Ám a második Majdan után, 2014-ben úgy határoztak az akkori vezetők, hogy ragaszkodnak a 2004-es, az elnök jogköreit megnyirbáló változathoz.

Azóta két lényegesebb módosításon esett át az alaptörvényünk. Így 2019-ben, közvetlenül a legutóbbi elnökválasztás előtt bevették az Alkotmányba Ukrajna európai és euroatlanti törekvéseit. Majd az új, Volodimir Zelenszkij-féle hatalom eltörölte a képviselők mentelmi jogának intézményét. Utólag elmondhatjuk, egyik módosításnak sem voltak számottevő következményei.

A külsőségek jegyében

Hétfőn, a Legfelső Tanács alkotmánynapi évfordulós ünnepi ülésén megjelentek az Ukrajnába akkreditált külképviseletek vezetői, meghívták az ország korábbi elnökeit és számos honatyát azok közül, akik negyedszázada elfogadták az Alkotmányt.

Ünnepi beszédében Volodimir Zelenszkij elnök bejelentette, hogy Ukrajna megkapta Svédországtól Pilip Orlik 1710-es alkotmányának három másolatát. Az első ukrán alaptörvénynek tartott dokumentum másolatának egyik példányát a Legfelső Tanácsban állították ki, a második az Elnöki Hivatalba kerül, a harmadik pedig az Alkotmánybíróságra, annak „megújítása és újraindítása után” – mondta el az elnök, furcsa módon arra utalva az alkotmány ünnepén, hogy éppen harcban áll azzal az intézménnyel, amely az alaptörvény betartása felett hivatott őrködni.

Zelenszkij lelkendezve beszélt Alkotmányunk demokratikusságáról, kiforrottságáról és emberközpontúságáról. Kiemelte, az alaptörvény rögzíti, hogy az ukrán az ország egyetlen államnyelve, rendelkezik Ukrajna himnuszáról és kis címeréről. Nagy címere viszont máig sincs Ukrajnának, ezért az államfő bejelentette, hogy sürgősséggel benyújtotta a parlamentnek a nagy címerről rendelkező törvényjavaslatot. Hogy 25 év halogatás után miért vált hirtelen sürgőssé a nagy címer elfogadása, azt az elnök nem indokolta meg.

Figyelmeztetés

A parlamentben elhangzott számos köszöntő és ünnepi beszéd közül Dmitro Razumkové, a Legfelső Tanács elnökéé érdemel még említést. A közte és az államfő között az utóbbi időben kibontakozó nézeteltérés miatt fokozott figyelem kísérte felszólalását.

Razumkov Zelenszkijjel ellentétben nem félt ünneprontónak lenni. Kijelentette egyebek mellett, hogy Ukrajna bizonyos területeinek annektálása és megszállása okán a legfontosabb feladat az alaptörvény működésének kiterjesztése államunk teljes területére, integritása és sérthetetlensége biztosítása a meglévő, nemzetközileg elismert határok között.

Szólt az Alkotmány napirenden lévő módosításáról is, amit a decentralizációs reform tesz szükségessé.

„A mai napra a decentralizációs reform még nem fejeződött be. Logikus lezárásához és teljes körű végrehajtásához módosítanunk kell az Alkotmányt” – emlékeztetett hozzátéve: a folyamat nem lesz könnyű, de történelmi jelentőségű.

Razumkov a továbbiakban arról beszélt, hogy az Alkotmány tökéletesítése és korszerűsítése továbbra is aktuális feladat a parlament számára. Hangsúlyozta, hogy az alaptörvény bármilyen módosításának „körültekintőnek és megfontoltnak” kell lennie.

„Mert minden, még egy apró hiba is globális, néha katasztrofális következményekhez vezethet” – tette hozzá.

Szavaiból lehetetlen volt nem kihallani a figyelmeztetést a jelenlegi kormányzatnak, amely az ellenzéki sajtó szerint titokban arra készül, hogy az Alkotmány módosításával újabb jogkörökkel ruházza fel az elnököt.   

(ntk)