Eltiltható-e a munkavégzéstől, aki nem veszi fel a koronavírus elleni oltást?
„Egyre gyakrabban hallani, hogy eltilthatják a munkavégzéstől, netán el is bocsáthatják azokat, akik nem oltatják be magukat Covid–19 ellen. Igaz ez? Kiket fenyeget ez a veszély?”
– Mindenekelőtt emlékeztetném az Alkotmány 19. cikkelyének 2. bekezdésére, mely szerint az állami hatóságok és a helyi önkormányzatok, illetve a tisztviselőik csakis Ukrajna Alkotmányának és törvényeinek alapján, az azokban előírt hatáskörben és módon járhatnak el. Vagyis a jogszabályok minden tisztviselő számára előírják, hogy mit és miként tehetnek, amikor az állam, a helyhatóság nevében cselekszenek. Ez az elv úgy is megfogalmazható, hogy a tisztviselőknek minden tilos azon kívül, amit a törvény előír a számukra. Következésképpen, a tisztviselőknek és hivatalnokoknak a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos intézkedések tekintetében is a törvény által megállapított keretek között kell maradniuk, nem léphetik túl a hatásköreiket, és csak a jogszabályokban előírt rend szerint járhatnak el.
Esetünkben ez azért is fontos, mert az Alkotmány 43. cikkelye értelmében minden polgárnak joga van a munkához, a lehetőséghez, hogy az általa szabadon választott munkával (vagy amelynek végzésére önként vállalkozik) biztosítsa a megélhetését. Az alaptörvény azt is garantálja, hogy senkit nem bocsáthatnak el jogtalanul, és a törvény védi a polgárnak azt a jogát, hogy időben megkapja a munkája után őt megillető bért. A munka világát szabályozó törvények ezeken az alkotmányos garanciákon nyugszanak.
Ami a koronavírus ellen be nem oltott munkavállalónak a munkavégzéstől való esetleges eltiltását illeti, tudni kell, hogy az ukrán jogszabályok nem ismerik a munkavégzéstől való eltiltás fogalmát. Szerepel viszont a Munkatörvénykönyvben (Mtk.) a munkavégzés alóli felmentés fogalma. Az Mtk. 46. cikkelye a következő esetekben teszi lehetővé a munkavállalónak a munkavégzés alóli felmentését a tulajdonos vagy annak megbízott szerve által:
• ha ittasan, esetleg kábítószer vagy egyéb mérgező anyag okozta kábulatban jelenik meg a munkahelyén;
• ha megtagadja vagy kibújik a kötelező egészségügyi kivizsgálás alól;
• ha elutasítja a képzést, az eligazítást a munka- és tűzvédelmi szabályokból, illetve megtagadja az ismeretük ellenőrzését.
Egyéb, a jogszabályokban rögzített konkrét esetekben is lehetőség nyílhat a felmentésre.
A munkavállaló felmentését a munkavégzés alól a törvényben a munkaviszony felfüggesztésének egyik eseteként kell tekinteni, és a munkavállaló ideiglenes mentesítését jelenti a munkaszerződése szerinti munkavégzési kötelezettsége alól, illetve a munkáltató ideiglenes felmentését a foglalkoztatás vagy a munkafeltételek biztosításának kötelezettsége alól.
A munkavállalónak a munkavégzés alóli ideiglenes felmentése a törvényben rögzített esetekben és rend szerint lényegében nem minősül fegyelmi büntetésnek, hanem különleges, rendkívüli esetekben alkalmazott elővigyázatossági intézkedés, amelynek célja a negatív következmények megelőzése és/vagy elhárítása. A munkaviszony felfüggesztése ilyenkor nem vonja maga után automatikusan a munkaviszony megszüntetését. A munkavégzés alóli felmentés idejére a munkavállaló megőrzi munkahelyét.
A munkavállaló felmentését a törvényben meghatározott okokból a munkáltató (vagy megbízottja) saját kezdeményezésére és/vagy harmadik személyek – bíróság, állami felügyeleti és ellenőrző hatóságok, illetve más, erre felhatalmazott szervek – követelésére hajthatja végre. A felmentés a munkáltató rendelete (utasítása) alapján történik, amelyben fel kell tüntetni a felmentés okait és időtartamát. Ezt a rendeletet a munkavállalónak haladéktalanul el kell olvasnia, és az aláírásával kell igazolnia, hogy megismerte a tartalmát, mert a dokumentum fontos a munkához való jogának további gyakorlása szempontjából. Ha ugyanis a munkavállalót felmentették a munkavégzés alól, és nem elbocsátották, jogában áll folytatni a munkavégzést, amint megszűntek a felmentés okai, vagy lejárt az időtartama. Amennyiben a munkáltató rendeletében (utasításában) nem lett feltüntetve a felmentés időtartama, utóbb külön rendeletben kell engedélyeznie a munkavállaló számára a munkavégzés folytatását.
Az állami végrehajtó szervek, a helyi önkormányzati szervek, a vállalkozások, intézmények és szervezetek tevékenységének jogi, szervezeti és pénzügyi alapjait, a jogi és magánszemélyek jogait, kötelezettségeit és felelősségét a fertőző betegségek megjelenésének és terjedésének megakadályozása, a járványok lokalizálása és felszámolása terén A lakosság fertőző betegségek elleni védelméről szóló törvény rögzíti. A törvény 12. cikkelye értelmében a diftéria, pertussis, kanyaró, gyermekbénulás, tetanusz, tuberkulózis elleni megelőző védőoltások kötelezők, és az oltási naptárban szerepelnek. Bizonyos szakmák, iparágak és szervezetek alkalmazottai, akiknek a tevékenysége a megfertőződésükhöz és (vagy) a fertőző betegségek terjesztéséhez vezethet, kötelező megelőző oltásnak lehetnek alávetve más releváns fertőző betegségek ellen is. A kötelező megelőző védőoltások elutasítása vagy a beadásuk alóli kibújás esetén ezeket a munkavállalókat a törvény által meghatározott rend szerint felmentik a jelzett típusú munkák végzése alól.
Azon szakmák, iparágak és szervezetek listáját, amelyek esetén a munkavállalók más fertőző betegségek elleni kötelező megelőző oltásnak vethetők alá, a Miniszteri Kabinet 2001. évi 559. számú, az évek során többször kiegészített rendelete tartalmazza (Про затвердження переліку професій, виробництв та організацій, працівники яких підлягають обов’язковим профілактичним медичним оглядам, порядок проведення цих оглядів та видачу особистих медичних книжок).
A listában a kötelező megelőző oltás alá eső vállalkozások, iparágak és szervezetek alábbi csoportjai szerepelnek:
• élelmiszer- és feldolgozóipar (kivéve az élesztő, olaj, szárított zöldségek, só, tejsav, tea, kávé előállítását és csomagolását végző vállalkozások; a malmok, gabonaőrlők és -tárolók, silók; a keményítőt, alkoholt, szeszes italokat előállító, sót kitermelő vállalkozások, a gabona-, liszt- és őrleményraktárak dolgozóit);
• élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások, ideértve a kiskereskedelmet, valamint a piacokon működő vállalkozásokat;
• piacok;
• vendéglátóhelyek;
• oktatási intézmények (kivéve a III–IV. szintű akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézményeket);
• gyermekotthonok;
• gyermekegészségügyi intézmények egész éves és szezonális elhelyezéssel;
• felnőttek egészségügyi és profilaktikai intézményei (szanatóriumok, üdülők, panziók, internátusok);
• szülészeti kórházak (osztályok), gyermekkórházak (osztályok), újszülöttek, koraszülöttek patológiai osztályai;
• fodrászatok, szépségápolási és masszázsszalonok, tetováló- és piercingszalonok;
• fürdők, szaunák;
• szállodák;
• kollégiumok;
• sport- és egészségügyi komplexumok;
• kulturális intézmények (színházak, cirkuszok, klubok, művelődési házak stb.);
• szórakoztató intézmények;
• gyógyszeripari vállalatok;
• gyógyszertárak;
• vízellátó és csatornázási vállalkozások, illetve objektumaik;
• metró;
• közlekedés és közutak;
• halászat;
• állatok tenyésztésével és értékesítésével foglalkozó gazdasági egységek;
• otthoni szolgáltatásokat nyújtók (oktatók, nevelők, gondozók, takarítók, szakácsok, manikűrösök, pedikűrösök, masszőrök stb.).
A törvény 23. cikkelye szerint abban az esetben, ha nem lehet ideiglenesen más munkakörben foglalkoztatni a fertőzés hordozóját, akinél fennáll a veszélye, hogy eredeti munkakörében továbbadhatja a fertőzést, a törvényben előírt rend szerint fel kell menteni őt a munkavégzés alól, s erre az időre az ideiglenesen munkaképtelen személyeknek járó ellátás illeti meg.
A fentiekből levonhatjuk a következtetést, hogy a koronavírus elleni oltás pillanatnyilag nem kötelező a polgárok számára. A kérdés egyelőre nem szabályozott, de a hatóságok bármikor kötelezővé tehetik a Covid–19 elleni oltást a vonatkozó rendeletben meghatározott szakmákban, ágazatokban, szervezetekben dolgozók, a bizonyos tisztségeket betöltők számára. Az oltás elutasítása esetükben alapul szolgálhat a munkavégzés alóli felmentéshez, de nem az automatikus elbocsátáshoz. Az oltás elutasítása nem zárja ki a távmunkára való áttérést.
hk
