Közgyűlést tartott a KMKSZ Verbőci Alapszervezete

2021. augusztus 23., 12:17

A Verbőci Művelődési Házban tartották meg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) helyi alapszervezetének közgyűlését augusztus 22-én.

A rendezvény kezdetén Gál Lilla alapszervezeti elnök kifejtette, hogy a koronavírus-járvány miatt sok rendezvény elmaradt, ám a március 15-i ünnepséget megtartották. A tavalyi helyhatósági választásokon pedig a választók nagy többsége mind a megyei, mind a járási, mind a kistérségi listán a Szövetség képviselőinek szavazott bizalmat.

Barta József, a KMKSZ alelnöke arra emlékeztette a megjelenteket, hogy két nappal korábban ünnepeltük a magyar állam megalakulását, két nap múlva pedig újabb jubileumra, Ukrajna önállóvá válásának a 30. évfordulójára kerül sor. „Szép reményekkel néztünk Ukrajna jövője elé, de ezek a remények nem váltak valóra. Azért reméljük, hogy országunk európai jogállam lesz, mert ma még nem nevezhetjük annak” – mondta az alelnök. Témát váltva, a felszólaló felidézte, hogy a koronavírus-járvány kirobbanása után a KMKSZ több mint 66 egészségügyi intézménynek nyújtott támogatást. Most pedig, a védekezés után következik az oltakozás. Mint mondta, Magyarországon már a lakosság 57 százaléka kapott védőoltást, így a vakcinázás terén anyaországunk áll a legelső helyen egész Európában. Ukrajnában viszont gyengébben halad az oltakozás, a KMKSZ kérésére ezért hozott létre Magyarország három oltópontot a magyar–ukrán határ magyar oldalán, melyek közül ma kettő működik, ahol a KMKSZ biztosította a tolmácsokat, mivel az oltakozók többsége ukrán, s anyaországunk – ha igény lesz rá – a továbbiakban is fenntartja az oltópontokat. Magyarország egyébként is támogat minket, akárcsak a többi határon túli magyar nemzetrészt, mert a nemzeti kormány nemzetpolitikai stratégiájának a része, hogy a határon túli magyarság megmaradjon a szülőföldjén. Rámutatott: vannak, akik azt kérdik, mit tesz értünk a KMKSZ. Nos, a KMKSZ védi az érdekeinket, az alapítványain keresztül pedig gazdasági és szociális téren igyekszik javítani a helyzetünket, és küzd a magyar nyelvű oktatás fennmaradásáért. Ehhez a küzdelemhez kapcsolódik a magyar tannyelvű szakiskolai oktatás létrehozása. Kitért az ukránosító politikára, és arra, hogy egy harmincéves állam nem ismeri el őshonos kisebbségnek azt a kárpátaljai magyarságot, mely már 1100 éve itt él. Ám mint kifejtette, az őshonos kisebbségekről szóló törvényt még lehet módosítani. A földprivatizációval és a választási szerepléssel is foglalkozott beszédében.

Ezt követően Gál István, a Beregszászi Járási Tanács verbőci képviselője, a járási tanácsi KMKSZ-frakció tagja tárta fel a járási tanács munkájában adódó nehézségeket, s mint kifejtette, a hatályos törvények mellett nagyon nehéz bármit is elérni. Székely Gusztáv, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács KMKSZ-frakciójának a vezetője pedig beszélt a frakció és a polgármester közötti konfrontációról, mely csak újabban kezd enyhülni. Majd kitért Salánk, Verbőc és Feketepatak ivóvízellátásának és szennyvízelvezetésének a kérdésére, mellyel egy, a kistérségi tanács által létrehozott kommunális vállalat foglalkozna. A verbőci legelő megmaradásával vagy szétparcellázásával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva pedig leszögezte: a legelő megmarad, legfeljebb a bozótos, kihasználatlan szélső részeit lehet majd privatizálni.

Lajos Mihály