Amit az autós elsősegélykészletről és a tűzoltó készülékről tudni kell

2021. szeptember 14., 21:10 , 1074. szám

 „Rövid időn belül kétszer is belém kötött a rendőr, amiért állítólag nem megfelelő az elsősegélykészlet és a tűzoltó készülék az autómban, pedig mindkettőt a boltban vásároltam, méghozzá viszonylag nem olyan régen. Mit kell tudni róluk?”

– Napjainkban a személygépkocsi az élet, a munkavégzés, a közlekedés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Nem feledhetjük azonban, hogy egy bonyolult közlekedési eszközről van szó, a közlekedés pedig önmagában is veszélyes üzemnek számít. Éppen ezért a törvény részletesen foglalkozik a járművek üzemeltetésének szabályaival és a kapcsolódó biztonsági előírásokkal. Ezekkel összefüggésben esik szó a rendelkezésekben az elsősegélykészletről („aptecska”) és a tűzoltó készülékről is.

Az idevágó alapvető rendelkezés a Közúti Közlekedési Szabályok (KKSZ). A szabályzat 31. fejezete értelmében a járműnek fel kell lennie szerelve többek között:

– elsősegélykészlettel, amelyen fel van tüntetve a jármű típusa, amelyen alkalmazandó (oldalkocsis motorkerékpár, személy- vagy tehergépkocsi, kerekes traktor, autóbusz, mikrobusz, trolibusz, veszélyes szállítmányokat fuvarozó gépkocsi);

– működő tűzoltó készülékkel.

A 31.4.7. ponthoz fűzött 1. megjegyzés értelmében a veszélyes szállítmányt szállító, narancssárga megkülönböztető jelzést használó járművek esetében a tűzoltó készülékek típusát, márkáját, felszerelésük helyét speciális szabályzat határozza meg.

A 2. megjegyzés szerint az elsősegélykészletet, amelynek gyógyszerlistája megfelel az adott járműtípusra vonatkozó DSZTU 3961–2000 szabványnak, és a tűzoltó készüléket a gyártó által meghatározott pontokon kell elhelyezni/rögzíteni. Amennyiben a jármű konstrukciója nem irányoz elő erre a célra speciális helyet, az elsősegélykészletet és a tűzoltó készüléket könnyen elérhető helyen kell tartani.

A tűzoltó készülékek típusának és számának meg kell felelnie a megállapított szabványoknak. A tűzoltó készülékeknek, amelyekkel a járműveket felszerelik, szertifikáláson (megfelelőségtanúsításon) kell átesniük Ukrajnában, a jogszabályokkal összhangban.

Mint látható, a KKSZ kötelezővé teszi a vezetők számára, hogy járműveiket elsősegélykészlettel és tűzoltó készülékkel szereljék fel, ugyanakkor csak utal rá, hogy a szóban forgó eszközöknek más normatív dokumentumokban rögzített normáknak kell megfelelniük. Mi tagadás, ez nem teszi egyszerűvé a polgár helyzetét, aki szeretne maximálisan megfelelni az előírásoknak.

Ami a járművekben elhelyezett tűzoltó készülékekkel szemben támasztott követelményeket illeti, azokat a Miniszteri Kabinet 1997. évi 1128. számú rendelete tartalmazza (Про забезпечення колісних транспортних засобів первинними засобами пожежогасіння). Személygépkocsik esetében kötelező egy poroltó (OP–2 típusú, befecskendezéses) vagy hajtógázos készülék (VP–2 palackban) megléte, legalább 2 kg oltóanyagtöltettel. E rendelkezés is előírja, hogy a készüléket a gyártó által erre kijelölt helyen kell rögzíteni, ennek hiányában pedig bármely más könnyen elérhető helyen.

Teherautók esetében minden a jármű tömegétől függ: 3,5 tonnáig a tűzoltó készülék térfogatának legalább 3 kg-nak, 3,5 tonna felett 5 kg-nak kell lennie, ha pedig a jármű súlya meghaladja a 12 tonnát, legalább 9 kg térfogatot ír elő a rendelet.

Ahogyan már említettük, a jogszabályok értelmében kötelező a tűzoltó készülékek szertifikálása. A gyártók és a kereskedők rendszerint a szertifikáláson átesett készülékeket kínálnak, viszonyainkat ismerve azonban vásárlás előtt nem árt ellenőrizni, hogy van-e a tűzoltó készüléken erre utaló jelzés. Ukrajnában a szertifikálás a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálata (DSZNSZ) Állami Szertifikálási Központjának feladata. A nem szertifikált készülékek nem alkalmazhatók.

Ami az elsősegélykészleteket illeti, az elvárásokat tartalmazó dokumentum az Egészségügyi Minisztérium 1998. évi 187. számú parancsa (Про затвердження переліків лікарських засобів у медичних аптечках транспортних засобів). Idevág a Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztérium 2013. évi 622. számú parancsa is, amely jóváhagyta az autós orvosi elsősegélykészlet állami ágazati szabványát, azt a bizonyos DSZTU 3961–2000-t.

Az elsősegélykészlet és a tűzoltó készülék a szavatossági idejük lejártáig használhatók, amit a rendőrök adott esetben szintén ellenőrizhetnek. Az elsősegélykészlet szavatossági ideje például attól függ, meddig használhatók fel az abban tartott gyógyszerek. A lejárt készítményeket időben cserélni kell. A már említett 187. számú egészségügyi minisztériumi parancs is úgy fogalmaz, hogy a járművezetőknek oda kell figyelniük az elsősegélykészletben található gyógyszerek eltarthatósági idejére.

Ami a tűzoltó készülékeket illeti, azok szavatossági idejét a gyártó határozza meg, ami általában 5–10 év.

Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv (Ajtk.) szabálysértésnek tekinti a gépjármű üzemeltetését elsősegélykészlet, illetve tűzoltó készülék nélkül. Az Ajtk. 125. cikkelye értelmében az elsősegélykészlet és a tűzoltó készülék hiánya azon szabálysértések közé tartozik, amelyek figyelmeztetést vonnak maguk után.

Mint látható, a „büntetés” igen enyhe. Miután pedig az elsősegélykészlet és a tűzoltó készülék hiányáért nem jár pénzbírság, sokan hajlamosak félvállról venni a dolgot. Csakhogy a rendőrség által indított szabálysértési eljárások elleni bírósági fellebbezésekből kitűnik, hogy a járművet leállító rend­őr megpróbálhatja alkalmazni a járművezetővel szemben az Ajtk. 121. cikkelyét, amely a polgárok nem adózó minimális jövedelme hússzorosának (340 hrivnya) megfelelő bírság kiszabását teszi lehetővé. Érthető, ha a rendőr előnyben részesíti a bírságot a figyelmeztetéssel szemben, ám – véleményem szerint – a 121. cikkely alkalmazása az elsősegélykészlet és a tűzoltó készülék hiányára nem jogszerű a rendőrség részéről.

A méltányosság azonban azt kívánja, hogy jegyezzük meg, ebben csak részben a rendőrök a ludasak, a 121. cikkely is fogalmazhatna egyértelműbben: „Olyan jármű vezetése, amelynek meghibásodott a fék- vagy kormányrendszere, a meghajtó vagy kapcsolórendszere, a külső világítóberendezései (sötét napszakban), vagy más olyan műszaki meghibásodás áll fenn, amellyel a megállapított szabályok értelmében tilos üzemeltetni, vagy a vonatkozó szabályok, előírások és szabványok megsértésével lett átalakítva.”

Megállapíthatjuk, hogy ha a járművezető nem hajlandó beletörődni a rá az elsősegélykészlet vagy a tűzoltó készülék hiánya miatt a 121. cikkely alapján kirótt bírságba, a siker reményében fordulhat a bírósághoz.

Nézetünk szerint az elsősegélykészlet és a tűzoltó készülék hiányáért bírságolni csak az utasszállítással foglalkozó járművezetőket lehet, miután a 121. cikkely második bekezdése ez ügyben egyértelműen fogalmaz: „Olyan személyszállítási eszköz irányítása a vezető által, amelyet személyszállítási szolgáltatások nyújtására használnak, és amelynek az e cikkely első részében leírt meghibásodásai vannak, vagy amelynek műszaki állapota és felszereltsége nem felel meg a szabványok, a közlekedési szabályok és a műszaki üzemeltetés követelményeinek.”

Megjegyezném még, hogy a közlekedésrendészeknek, rend­őröknek nem áll jogukban csak azért megállítani a járművet, hogy ellenőrizzék, van-e abban elsősegélykészlet vagy tűzoltó készülék. (Az Ukrajna nemzeti rendőrségéről szóló törvény 35. cikkelye sorolja fel azokat az eseteket, amelyekben a rend őreinek jogukban áll megállítani a járművet.) Gyakran alkalmazott turpisság, hogy valamilyen törvényes indokkal állítják meg a gépkocsit – például a megengedett sebesség túllépése miatt –, majd élnek a „lehetőséggel”, és az elsősegélykészletet, valamint a tűzoltó készüléket is ellenőrzik.

hk