Mi lesz veled, Ugocsa szemete?

A végső megoldásra még várni kell

2021. szeptember 26., 13:40 , 1076. szám

Az adminisztratív reform során megannyi, korábban a járások kompetenciájába tartozó kérdés került át a kistérségek feladatköreibe, köztük a hulladék elhelyezésének és elszállításának a kérdése is. Nem történt ez másképpen Ugocsában sem, ahol a kibővített Beregszászi járásba beolvasztott egykori Nagyszőlősi járás területén létrehozott négy kistérség önkormányzatának kell megoldania azt a problémát, melyet a volt Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal sem tudott rendezni. Lapunk munkatársa pedig utánajárt, mennyire sikerült/sikerül megbirkózniuk a kistérségeknek ezzel az összetett kérdéssel.

– Évtizedekkel ezelőtt még minden nagyszőlősi járási település határában legálisnak minősített szeméttelepek működtek, ám a 2000-es évek elején életbe lépett új törvényi szabályozás értelmében csak azok maradhattak legálisak, melyek paszportizációját elvégezték az illetékes önkormányzatok – tekint vissza a múltba Lődár Miklós, a tizenhat községet összefogó Tiszapéterfalvai Kistérségi Tanács gazdasági fejlődéssel, beruházásokkal, kommunális gazdasággal és tereprendezéssel foglalkozó osztályvezetője. – Az AVE Nagyszőlős cég 2006-tól kezdte elszállítani a lakossági hulladékot a volt Nagyszőlősi járás településeiről előbb a nagyszőlősi városi, majd a munkácsi városi szeméttelepre, s a jelenleg már a kistérségünkhöz tartozó községek közül csak Aklihegyről nem hordták el a kommunális hulladékot azzal az indoklással, hogy a szemétszállító jármű nem tud felkapaszkodni a hegyvidéki település utcáin. 2019. augusztus 6-án azonban a járás szinte egészében leállt a lakossági hulladék központi elszállítása. (Mint korábban írtam róla, előbb Nagyszőlős, majd Munkács önkormányzata tiltotta meg – elhelyezési gondok miatt – a volt nagyszőlősi járási falvak szemetének a két nevezett város hulladéklerakójába szállítását – L. M.)

– Ezt követően mindegyik község határában illegális szeméttelepek jöttek létre?

– Igen. Megjegyezném viszont, hogy akkor is, amikor az AVE Nagyszőlős cég még elszállította a kommunális hulladékot, voltak, akik illegális szeméttelepekre hordták a hulladékuk egy részét…

– Az önkormányzat milyen lépéseket tett, tesz a szemét elszállítása, illetve az illegális hulladéklerakók felszámolása érdekében?

– 2020-ban Nagyszőlősön megalakult az újrahasznosítható hulladékok szelektív gyűjtésével és elszállításával foglalkozó Nagyszőlős szemét nélkül kisvállalkozás, ez év május 17-én pedig együttműködési szerződést kötöttünk velük a helyi lakosok és vállalatok hulladékának az elszállítására. A Facebook-oldalukon feltüntetik, melyik községből mikor hordják el a szemetet – minden faluból kéthetente –, az embereknek csak külön zsákokban ki kell helyezniük a szelektált hulladékot, amit a kisvállalkozás tehergépkocsija szállít el. Még fizetnek is a lakosoknak, vállalatoknak: 2,50 hrivnyát a papír, 5-öt a használt fóliasátrak, 10-et az italos fémdobozok, 3-at a műanyag tárgyak, 0,40-et a törött üveg, 0,60-at az ép üvegtárgyak, 1,5-et a locsoláshoz használt tömlők kilogrammjáért. Csak a használt fekete fóliát nem veszik át, mert nagyon piszkos, illetve az eldobható pelenkát, mert azt nem lehet újrahasznosítani. Ugyanakkor egyetlen műanyag flakon anyagát egymás után hétszer is újra és újra fel lehet használni. Jelen pillanatban a lakosok kétharmada él a lehetőséggel, és leadja a hulladékát. A községek elöljárói és a helybeli lakók összefogásával már több illegális szeméttelepet is felszámoltak: Csepében, Batáron, Tiszapéterfalván, Tiszapéterfalva és Nagypalád között. Csak az a baj, hogy vannak – finoman fogalmazva – nem környezettudatos emberek is, akik a már felszámolt illegális hulladéklerakóra viszik továbbra is a szemetüket. Csak abban reménykedünk, hogy előbb-utóbb mindenki ráébred arra, hogy szebb, jobb a tiszta, hulladékmentes környezet…

– A Nagyszőlősi kistérséghez a várossal együtt tizenegy település tartozik – tájékoztat Vaszil Tiszlicsko alpolgármester. –  Az AVE Nagyszőlős cég 2019 után is kihordta Nagyszőlős és a környező, ma már a kistérségünkhöz tartozó községek szemetét a városi hulladéklerakóra, ez év elején pedig a kistérség is megkötötte velük a szerződést a szemét heti egy alkalommal történő további kiszállítására.

– Ám a nagyszőlősi szeméttelep már ma is nagyon nagy kiterjedésű, és eljön az az idő, amikor teljesen megtelik. Hová fogják akkor elszállítani a hulladékot?

– Ezért lenne jó, ha itt, Kárpátalján is szemétfeldolgozó üzemek jönnének létre – válaszol beszélgetőtársam.

– Miután 2019-ben az AVE Nagyszőlős cég abbahagyta a hulladék kihordását arról a hét településről, melyek immár a kistérségünkhöz tartoznak, illegális szeméttelepek jöttek létre. A múlt évben azonban szerződést kötöttünk a Nagyszőlős szemét nélkül kisvállalkozással, hogy kéthetente mindegyik helységünkből szállítsa el a hulladékot. A települések lakosai pedig az illegális szeméttelepek mindegyikéről összeszedték és leadták a hulladékot, így már nincsenek illegális hulladéklerakók – közli Anton Csejpes, a Királyházai kistérség polgármestere.

– A 2000-es években a ma már a Tiszaújlaki kistérséghez tartozó hét község mindegyikének a szeméttelepét paszportizálták, a hulladékelszállítás központi megszervezése után pedig Tiszakeresztúr kivételével az összes település szemetét elszállította az AVE Nagyszőlős cég, egészen 2019-ig – magyarázza Kovács István polgármester. – A kistérség megalakulása után aztán nem egyszer tárgyaltunk az AVE Nagyszőlős vállalattal, valamint a Nagyszőlősi kistérség képviselőivel, hogy köthetnénk-e szerződést a hulladékelszállítás újraindításáról, ám a Nagyszőlősi kistérség önkormányzata elzárkózott a kérésünk teljesítésétől. Pedig illegális szeméttelepek is vannak, melyeket fel kell számolnunk.

– Miként akarják ezt elérni, és kötöttek-e szerződést a Nagyszőlős szemét nélkül kisvállalkozással a hulladék elviteléről?

– Ez év április 28-án a kistérség végrehajtó bizottsága elfogadta azt a programot, melynek értelmében az idei esztendőtől 2025-ig tartó időszakban likvidálni kell az illegális szeméttelepeket, s meg kell oldani e munkálatok finanszírozásának a kérdését is. Emellett felvettük a kapcsolatot a Nagyszőlős szemét nélkül magánvállalattal a hulladék elszállításáról, mely már mindenütt be is indult.

– Jelenleg a lakosság hány százaléka él ezzel a lehetőséggel?

– A harminc százalékuk. Sajnos, még mindig vannak ökológiai kérdések iránt érzéketlen emberek, akik erdőn, mezőn rakják le a szemetüket. Felvilágosító munkába kezdtünk hát a lakosság körében, hogy éljenek a hulladék szelektív elszállításénak a lehetőségével. Akit pedig rajtakapunk, hogy szennyezik szemetükkel a környezetet, azokat megbírságoljuk.

Végezetül elmondhatjuk hát, hogy az ugocsai kistérségekben pozitív elmozdulás történt a hulladék elszállítása, illetve az illegális szeméttelepek felszámolása terén, ám nem kevés víznek kell még lefolynia a Tiszán, mire teljes egészében megoldódik a szemétkérdés.

            Lajos Mihály