Orosz figyelmeztetés Ukrajnának és a világnak

Dmitrij Medvegyev volt orosz miniszterelnök, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes elnöke cikket írt Miért értelmetlenek a kapcsolatok a jelenlegi ukrán vezetéssel? címmel. Az írás hétfőn jelent meg a tekintélyes Kommerszant («Ъ») című lapban.

A Kreml szava?

Ukrajnában a média különbözőképpen reagált a cikkre: egy része észre sem vette, némelyik híradó röviden beszámolt róla, és olyan weboldal is akadt, amelyik csupán az ukrán Elnöki Hivatal tisztviselőjének az íráshoz fűzött kommentárját idézte. Viszonylag kevesen vették a fáradságot, hogy behatóan foglalkozzanak Medvegyev soraival. Pedig minden arra utal, hogy az exminiszterelnök cikkében a Kreml üzenetét fogalmazta meg.

Az elemzők egybehangzó véleménye szerint a cikk nem véletlenül jelent meg éppen most. Egyfelől reakciónak tekinthető arra, hogy Ukrajnában mostanában egyre több szó esik Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozójának lehetőségéről, másfelől Moszkvába várták Victoria Nulandot, az Egyesült Államok európai ügyekért is felelős külügyminiszter-helyettesét.

Mit ír Medvegyev?

A szerző részletesen indokolja, hogy miért tartja „értelmetlennek” az érintkezést a jelenlegi ukrán vezetéssel. Először is, szerinte Ukrajna „saját identitását és különleges útját keresi”, és „saját külön történelmet alkot”.

Medvegyev „boldogtalan embereknek” nevezi az ukrán vezetők jelenlegi generációját, akik nem rendelkeznek szilárd önazonossággal, ugyanakkor „kognitív disszonanciát” vél felfedezni Zelenszkij viselkedésében is, aki „nagyobb nacionalistának” mutatja magát, „mint a legradikálisabbak közülük”. Úgy fogalmaz, az ukrán elnök erkölcsi „salto mortalét” hajtott végre, ami szavai szerint olyan, mintha a zsidó értelmiség képviselői a náci Németországban ideológiai okokból az SS szolgálatába kéredzkedtek volna.

Zelenszkijnek – fogalmaz Medvegyev – vég nélkül lavíroznia kell a radikális nacionalisták, a mérsékelt apolitikus ukránok, a lakosság oroszul beszélő része, a krími tatárok és más etnikai csoportok képviselői között, „hogy ne törjék ki a nyakát”. „Egy önmagából kifordult ember” – írja róla a volt orosz miniszterelnök.

Ezenkívül a szerző szerint Ukrajna nem önálló, hanem a Nyugattól függő ország.

„Az Egyesült Államoknak semmi szüksége nincs Ukrajnára, kivéve az Oroszországgal való szembenállását, hazánk teljes lekötését és annak létrehozását, amit találóan »Anti Oroszországnak« neveztek el. Vagyis egy ilyen szövetség rendkívül törékeny, és egy bizonyos ponton semmivé lesz” – fogalmaz Medvegyev egyebek mellett hozzátéve, hogy Oroszországnak „értelmetlen a vazallusokkal foglalkoznia, mert az ügyeket a hűbérúrral kell intézni”.

A továbbiakban a szerző arról ír, hogy szerinte Ukrajnát gyenge emberek irányítják, akik csak arra törekednek, hogy „megtömjék a zsebüket”. „Ezenkívül kívánatos minden eshetőségre számítva egy külföldi offshore-ban tartani a pénzt” – utal a közelmúltban kiszivárgott dokumentumokra. Mint fogalmaz, olyan vezető, „aki kész lenne feláldozni magát Ukrajnáért, ahelyett, hogy pénzre váltaná hatalmi pozícióját, nem volt, nincs, és úgy tűnik, hogy egyelőre nem is lesz”.

Medvegyev ezután egy újabb sértő állítást fogalmaz meg, amennyiben kifejti, hogy szerinte az ukrán hatalom tudatlan és nem szavatartó. Az ukrán politikusokat amolyan „saját nevelésű Talleyrand”-oknak nevezi (amivel vélhetően a ravaszságukra és a gátlástalanságukra akart utalni). Azt írja, az ukrán hatóságok folyamatosan változtatják álláspontjukat, hogy megfeleljenek „tengerentúli uraiknak és a politikai konjunktúrának”, illetve „kibújnak a meghozott döntések alól”.

A nemzetközi kapcsolatokban nincs és nem is lehet bizalom az olyan „partnerek” iránt, akik az állandó hazudozásban versengenek. Következésképpen a velük folytatott tárgyalások teljesen értelmetlenek – vonja le a következtetést Dmitrij Medvegyev.

„Akkor felmerül az örök és fő kérdés: mit kell tenni ebben a helyzetben? Hát semmit. Ki kell várni egy józan vezetés megjelenését Ukrajnában, amelynek célja nem az Oroszországgal való totális konfrontáció a háború szélén táncolva, se nem a debil »krími platformok« szervezése, amelyek célja az ország lakosságának becsapása és az izmok felpumpálása a választások előtt, hanem az egyenlő és kölcsönösen előnyös kapcsolatok kiépítése Oroszországgal. Csak egy ilyen ukrán vezetéssel érdemes szóba állni. Oroszország tud várni. Türelmes emberek vagyunk” – zárja sorait a szerző.

Mit üzen a Kreml?

Nem ez az első írás, amelyet az orosz felső vezetésnek az ukrán hatalomhoz címzett üzeneteként értelmezhetünk. Legutóbb, júliusban Vlagyimir Putyin elnök eresztett meg egy értekezést az orosz és az ukrán nép egységéről. Oroszországban a hatalom láthatóan szereti a sajtóban megfogalmazva partnerei tudomására hozni álláspontját a fontos kérdésekben.

Mint már utaltunk rá, Moszkvába várják Victoria Nulandot, az Egyesült Államok külügyi államtitkárát, aki Dmitrij Kozakkal, Putyin elnöki adminisztrációjának vezetőjével folytat majd tárgyalásokat. Miután az orosz elnök környezetében Kozak felel az „ukrán kérdésért”, szinte biztosra vehetjük, hogy országunk is terítékre kerül majd.

A vesti.ua-nak nyilatkozó Olekszij Jakubin politológus szerint Medvegyev cikke jelzés Washingtonnak és Ukrajnának, hogy Oroszország csak a „hűbérúrral” hajlandó tárgyalni. Szerinte az írásból kitűnik, hogy Oroszország eztán csak a nyugati nagyhatalmakon keresztül szándékozik szóba állni Kijevvel. Ugyanezen logika mentén haladva a Kommerszantban megjelent cikk utalhat arra is, hogy a jövőben csökken a normandiai formátum szerepe, ami az ukrán–orosz kapcsolatokat illeti. Ez rossz hír Kijev számára, amelynek szüksége van erre a fórumra, és amely szorgalmazza is, hogy még Angela Merkel német kancellár távozása előtt tartsák meg a négy normandiai ország (Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna) vezetőinek csúcstalálkozóját – mutat rá Jakubin.

Vagyim Karaszjov politológus is úgy véli, hogy ezúttal nem Ukrajna volt a moszkvai üzenet első számú címzettje (mint korábban Putyin cikke esetében), hanem inkább a Nyugat. Ugyanakkor jelzés lehet ez az ukrán elnöknek is: „ne remélje, hogy találkozik Putyinnal, amire Zelenszkijnek van szüksége, hogy bizonyítsa, tartja magát a szavazóinak tett ígéretekhez ...”. Karaszjov hozzátette, „ez egy történet kezdete, akárcsak Porosenko esetében: Zelenszkij és az ukrán vezetés mellőzése” (Moszkva részéről – a szerk.).

Ukrán részről Mihajlo Podoljak, az Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója reagált Medvegyev cikkére. Szerinte két lehetséges magyarázata van a cikk megjelenésének. Az egyik, hogy a hatalomból kiszorult Medvegyev így próbálja felhívni magára a figyelmet. A másik lehetőség, hogy a Kreml a súlytalan figurának számító Medvegyeven keresztül ismerteti „az Oroszországi Föderáció zsaroló álláspontját”. Podoljak a konfrontációra való törekvés felerősödését látja abban az orosz lépésben, hogy a cikk Nuland érkezésének napján látott napvilágot. Hozzátette, Ukrajna csak Putyin hivatalos véleményét veszi figyelembe, a környezetéhez tartozó emberekét nem.

Anatolij Sarij blogger viszont óva int attól, hogy Dmitrij Medvegyevet bárki leírja, szavait ne vegyék komolyan. Mint rámutat, senki sem tudhatja, miért lépett elő hirtelen Medvegyev a háttérből, és miről tárgyal Nuland Moszkvában ezekben a napokban. Könnyen előfordulhat, teszi hozzá, hogy a felek megegyeznek a jelenlegi ukrán hatalom leváltásáról.

(zzz)