A szülői kötelességről

2021. október 26., 15:42 , 1080. szám

„A szomszédunkban egy házaspár úgymond a mának él, egymást érik a vendégségek, zajos mulatságok, miközben a négy gyermekükkel (4–10 évesek) alig törődnek. Azok a szerencsétlen kölykök naphosszat a környéken csellengnek a viseltes ruháikban, iskolába nemigen járnak. Mit mond a törvény a szülői kötelességről?”

– Amikor egy férfi és egy nő úgy dönt, hogy gyermeket hoznak a világra, nemcsak erkölcsi, hanem törvényi kötelezettségeket is vállalnak. A törvények elsősorban a szülőknek a kiskorú gyermekeikkel szembeni kötelezettségeit rögzítik.

Az idevágó főbb jogszabályok: A gyermek jogairól szóló európai egyezmény; Európai egyezmény a házasságon kívül született gyermekek jogállásáról; Ukrajna Alkotmánya; Családi törvénykönyv; Polgári törvénykönyv; Büntető törvénykönyv; Adminisztratív jogsértési törvénykönyv; valamint Ukrajna törvényei A gyermekvédelemről, Az oktatásról, A középfokú oktatásról.

A Családi törvénykönyv foglalja össze a szülők jogait és kötelességeit gyermekeikkel szemben. Ezek két nagyobb csoportra oszthatók: a személyi nem vagyoni és az anyagi ellátást érintő jogok-kötelezettségek. A törvény egyebek mellett kimondja, hogy az anya és az apa lényegében egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek a gyermekeiket illetően függetlenül attól, hogy házasságban élnek-e vagy sem. A gyermekeikkel kapcsolatos kötelezettségek egészen addig terhelik a szülőket, amíg azok be nem töltik 18. élet­évüket – kivételes esetekben ezt követően is. Példaként a kivételes esetekre felhozhatjuk, hogy az elvált, a családtól külön élő szülőnek egészen addig kell fizetnie gyermeke után a tartásdíjat, amíg az be nem fejezi felsőoktatási tanulmányait – amennyiben nappali tagozaton tanul.

A szülők személyi nem vagyoni kötelezettségei a következők:

• a gyermek születésétől számított egy hónapon belül regisztrálni kell őt a polgári aktusok állami nyilvántartását végző hatóságnál, azaz az anyakönyvi hivatalban, ezzel tisztázva a származását, megadva a vezeték-, kereszt- és utónevét, amelyeket feltüntetnek a születési bizonyítványban;

• a gyermeket mások jogainak és szabadságának tiszteletben tartása, a család, a nép és az ország iránti szeretet jegyében kell felnevelni;

• gondoskodni kell a gyermek mentális, szellemi és erkölcsi fejlődéséről;

• tisztelni kell a gyermeket.

A szülők anyagi ellátásra vonatkozó kötelezettségei:

• a születése után azonnal magukhoz kell venniük a gyermeket a szülészetről vagy más egészségügyi intézményből;

• gondoskodniuk kell a gyermek egészségéről, testi fejlődéséről;

• biztosítani kell, hogy a gyermek megszerezze a teljes általános középfokú végzettséget, fel kell készíteni az önálló életre;

• tilos a gyermek bármilyen típusú kizsákmányolása szülei részéről;

• tilos a gyermek fizikai büntetése, más, az emberi méltóságot sértő büntetés alkalmazása;

• kötelesek átadni a gyermeknek a nevelésének és fejlődésének biztosításához szükséges vagyontárgyakat;

• időben és maradéktalanul ki kell fizetniük a tartásdíjat, a törvényben meghatározott esetekben;

• el kell tartaniuk a gyermeket, amíg el nem éri a nagykorúságot, azaz be nem tölti a 18. életévét.

A szülők gyermekeikkel szembeni kötelezettségeinek fenti listája nem kimerítő.

A szülői kötelességek nem megfelelő teljesítése, a szülői felelősség alóli kibújás vagy a szülői kötelezettségek teljesítésének elmulasztása a gyermek iránti érdeklődés egyértelmű hiányával egyetemben a törvények által előírt felelősségre vonáshoz vezethetnek.

A Büntető törvénykönyv 150-1-es cikkelye például három évig terjedő szabadságkorlátozást vagy szabadságvesztést helyez kilátásba, ha a szülők koldulásra kényszerítik gyermeküket.

A 164. cikkely 1. pontja alapján a szülőknek a bírósági határozattal megállapított gyermektartásdíj fizetése, valamint a kiskorú vagy cselekvőképtelen gyermekeik eltartása alóli makacs kibújása 80–120 óra közmunkával, három hónapig terjedő elzárással vagy két évig terjedő szabadságkorlátozással büntethető.

A 166. cikkely értelmében a gyermek vagy gondnokság, gyámság alá helyezett személy gondozására vonatkozó, törvény által megállapított kötelezettségek teljesítésének makacs elmulasztása a szülők, gyámok vagy gondviselők részéről, ha az súlyos következményekkel járt, kettőtől öt évig terjedő szabadságkorlátozással vagy szabadságvesztéssel szankcionálható.

Végül a 304. cikkely kimondja, hogy kiskorúak bevonása törvénysértő tevékenységekbe, italozásba, koldulásba, szerencsejátékba háromtól hét évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Polgári törvénykönyv rendelkezései a Büntető törvénykönyvhöz viszonyítva kevésbé szigorúak, és döntően pénzbüntetést, jogkorlátozást írnak elő. A 33. cikkely 2. pontja például kimondja, hogy a fiatalkorú személyesen felel az általa a szülők (örökbe fogadó szülők), gyám hozzájárulásával kötött szerződés megszegéséért. Amennyiben azonban nem rendelkezik az ehhez szükséges vagyonnal, a szülőket, gyámokat terheli pótlólagos felelősség.

A Cstk. 164. cikkelye értelmében az anyát, az apát a bíróság megfoszthatja szülői jogaiktól, amennyiben:

1. a szülő méltánylandó ok nélkül nem vette magához gyermekét a szülészetről vagy más egészségügyi intézményből, és legalább hat hónapig nem tanúsított iránta szülői gondoskodást;

2. kibújt ,a gyermek nevelésével kapcsolatos kötelezettségei alól;

3. kegyetlenül bánt a gyermekkel;

4. krónikus alkohol- vagy kábítószerfüggő;

5. bármilyen módon kizsákmányolta a gyermeket, esetleg koldulásra és csavargásra késztette;

6. elítélték a gyermekkel szemben elkövetett szándékos bűncselekményért.

Az Adminisztratív jogsértési törvénykönyv alapján is felelősségre vonhatók a szülők. Így a 184. cikkely értelmében ha a szülők kibújnak a törvényben előírt kötelezettségeik teljesítése alól, ami kiskorú gyermekeik életkörülményeinek, oktatásának és nevelésének biztosítását illeti, figyelmeztetéssel vagy a nem adózó minimális jövedelem (17 hrivnya) ötven–százszorosának megfelelő bírsággal büntetendők.

A leggyakrabban éppen e cikkely alapján vonják felelősségre a szülőket a gyámhatóság munkatársai által felvett jegyzőkönyv és a bíróság határozata nyomán.

hk