Putyin „feszültségben” tartaná a Nyugatot

2021. november 24., 18:40 , 1085. szám

Az Ukrajna elleni nagyszabású orosz támadás lehetőségét latolgatni ma népszerű, hálás téma, hiszen másról sem beszélnek a politikusok és a szakértők. Az emberek aggódva olvassák-figyelik az újabbnál újabb elemzéseket, nyilatkozatokat, s megpróbálják kitalálni a szavak mögött rejlő tényleges szándékot: vajon lesz-e háború?

A csapatösszevonás réme

Látszólag minden amellett szól, hogy Oroszország készül valamire. Az Egyesült Államokban úgy egy hónapja beszélnek ismét arról, hogy Oroszország inváziót tervez. Lapunk is beszámolt róla, hogy maga William J. Burns, a CIA igazgatója is ellátogatott a közelmúltban Moszkvába, a CNN szerint azért, hogy óva intse Oroszországot egy esetleges Ukrajna elleni támadástól.

Kijevben hosszú ideig nem, vagy csak igen lanyhán reagáltak az oroszországi támadás lehetséges veszélyére. Végül az ukrán hírszerzés is megerősítette az orosz csapatösszevonás tényét.

Nyilatkozatözön

A háborús előkészületek hírére politikusok és szakértők egyaránt fontosnak tartották hallatni a szavukat.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felszólította Oroszországot, hogy tartózkodjon a katonai provokációktól és az Ukrajna elleni esetleges támadás terveitől, valamint akadályozza meg a helyzet kiéleződését a határon, ahol jelentős csapatkoncentrációt észleltek.

Olekszij Aresztovics, a kelet-ukrajnai béketeremtést szolgáló minszki megállapodások végrehajtásának előkészítésére létrehozott háromoldalú kontaktcsoport (TKG) ukrán delegációjának képviselője, akit a segodnya.ua idéz, megerősítette: Ukrajna számára nyilvánvaló, hogy Oroszország fokozza katonai jelenlétét a határ közelében. Szerinte a helyzet már a 2014 eleji állapotokra emlékeztet, ami a Donyec-medence megszállásához és a Krím elfoglalásához vezetett.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter úgy véli, hogy Oroszország valóban végrehajthat egy teljes körű katonai támadást Ukrajna ellen, de hogy él-e ezzel a lehetőséggel, két tényezőtől függ.

„Először is: Ukrajna erejétől, nyugalmától és kitartásától. Másodszor: partnereink fellépésének koordináltságától és erejétől. Mindkét tényezőn dolgozunk. Arra kérek mindenkit, hogy ne essen pánikba, hanem maradjon éber és ne dőljön be bármilyen provokációnak, különösen az információs térben” – jelentette ki Kuleba az Ukrajina 24 tévécsatorna Reálpolitika Jevhen Kiszeljovval című műsorában.

Ugyanebben a műsorban Olekszandr Morozov, a Borisz Nyemcov Akadémiai Központ kutatója arról beszélt, jelenleg aligha lehet szó újabb orosz agresszióról Ukrajna ellen, de Kijev lépései megijeszthetik és katonai lépésekre késztethetik Moszkvát.

„Putyin számára is veszélyes ez a pillanat. Az elmúlt évben Kijev aktívan és sikeresen haladt a NATO-integráció felé, fejlődik a katonai együttműködés, megkezdődött a halálos fegyverek szállítása. […] Így egy összetett csomó keletkezik, amelyben – bármilyen drámaian hangozzék is – a Kreml félelmében, vagy hogy hajthatatlanságát demonstrálja, katonai lépésekre szánhatja el magát” – jelezte az orosz szakértő.

A Kreml „félelmei”

Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz külügyminisztérium kollégiumának minapi kibővített ülésén arról beszélt, hogy a feszültséget Nyugaton a lehető legtovább fenn kell tartani Oroszország biztonsága érdekében.

„Legutóbbi figyelmeztetéseink nem múltak el nyomtalanul, van bizonyos hatásuk. Mégiscsak támadt ott némi feszültség” – jelentette ki az orosz elnök, akinek szavait a korrespondent.net idézi.

Putyin felszólította az orosz diplomatákat: ameddig csak lehetséges, tartsák fenn ezt az állapotot, „hogy eszükbe se jusson a nyugati határainkon bármilyen számunkra felesleges konfliktust rendezni”.

Putyin Szergej Lavrovhoz intézve szavait arra utasította a külügyminisztert, hogy igyekezzen komoly, hosszú távú biztonsági garanciákat elérni Oroszország számára nyugati irányból.

„Bár Oroszország és nyugati partnereink, köztük az Egyesült Államok kapcsolata egyedülálló, a viszony szintje szinte szövetségesi volt, a NATO keleti terjeszkedésével kapcsolatos aggályainkat és figyelmeztetéseinket teljesen figyelmen kívül hagyták” – mutatott rá az államfő az orosz aggodalmak okára.

Hozzátette: a NATO-bővítés több hulláma közel hozta a tömb katonai infrastruktúráját az orosz határokhoz. „Romániában és Lengyelországban pedig már rakétavédelmi rendszereket telepítettek, amelyek könnyen használhatók csapásmérő rendszerekhez” – tette hozzá.

„Partnereink nagyon sajátosak, és finoman szólva felületesen kezelik a »vörös vonalakkal« kapcsolatos minden figyelmeztetésünket, beszélgetéseinket” – panaszolta el Vlagyimir Putyin.

Példaként említette a „vörös vonalak” átlépésére a „halált hozó modern fegyverek” szállítását Ukrajnának és a „provokatív katonai manővereket a Fekete-tengeren”.

Emellett a Kreml ura azzal vádolta Ukrajnát, hogy »tüntetően« nem teljesítette sem a minszki intézkedéscsomagból, sem a normandiai formátumú megállapodásokból eredő kötelezettségeit. Szerinte a konfliktus még messze van a megoldástól.

Mint fogalmazott, a Donyec-­medencei konfliktus rendezéséről szóló tárgyalások azért jutnak holtpontra, mivel Franciaország és Németország „kedvez a kijevi vezetés irányvonalának”, amelynek állítólagos célja Moszkva szerint a megállapodások aláásása.

Ukrajna NATO-tagsága

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője utóbb újságírók kérésére kifejtette, mit jelent az orosz elnök Lavrovnak adott utasítása. Elmondása szerint Oroszország tárgyalni szándékozik mindenkivel, akinek „szava van” Európa biztonságának fenntartásában. Jelezte, Putyin egyelőre nem vitatta meg ezt a kérdést sem Angela Merkel német kancellárral, sem Joe Biden amerikai elnökkel.

Közölte azt is, hogy a NATO katonai infrastruktúrájának telepítése és Ukrajna felfegyverzése arra kényszeríti Oroszországot, hogy intézkedéseket tegyen biztonsága érdekében. Az újságírók rákérdeztek: vajon az lenne az egyik ilyen garancia, hogy Ukrajna kijelenti, nem lép be a NATO-ba?

Peszkov kitérően válaszolt a kérdésre.

„A helyzet az, hogy Ukrajna szuverén állam, és más országokkal ellentétben továbbra sem avatkozunk bele más államok belügyeibe, de a közelmúlt megismétlődése számunkra rendkívül nemkívánatos és elfogadhatatlan forgatókönyv” – jelentette ki, bizonyára a balti államoknak a NATO-hoz való csatlakozására utalva.

Figyel az egész világ

Előzőleg Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter találkozott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel, aki egy hónapja Kijevben járt, és biztosított, hogy Washington elkötelezett Ukrajna NATO-csatlakozása mellett.

A Pentagon feje a november 18-i washingtoni találkozón jelezte, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szokatlan orosz katonai tevékenységet Ukrajna határai közelében.

„És egyértelműen kifejeztük aggodalmunkat Oroszország destabilizáló tevékenysége miatt, valamint törekvésünket a nagyobb átláthatóságra” – jelentette ki az amerikai védelmi tárca vezetője.

Megállapíthatjuk, hogy az időnként harcias nyilatkozatok ellenére közvetlen háborús veszély egyelőre nem fenyeget, de ahol ennyi a fegyver, és ilyen feszülten figyel mindenki, ott bármi megtörténhet.

                 (zzz)

Moszkva támadásra készül?

A nyugati sajtó az orosz támadás részleteit is ismerni véli.

Az amerikai hírszerzés megosztotta információit – köztük térképeket – európai szövetségeseivel, amelyekből az következik, hogy az Oroszországi Föderáció egy Ukrajna elleni gyors, nagyszabású, több irányból végrehajtott offenzív hadművelet és az azt követő hosszú távú megszállás forgatókönyvét mérlegeli arra az esetre, ha Vlagyimir Putyin a támadás mellett döntene – írja a korrespondent.net a Bloomberg információi nyomán.

Az adatokat úgy két hete juttatták el több NATO-tagországba is, hogy alátámasszák a Putyin lehetséges szándékaival kapcsolatos aggodalmaikat. Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Putyin 2022 elejére tervezheti az inváziót.

A valószínű forgatókönyv: egyidejű támadás a megszállt Krím félszigetről, az orosz határon át és Fehéroroszország területéről mintegy 100 zászlóalj szintű harcászati csoport erőivel, összesen közel 100 000 fővel, jelentős terület elfoglalásának és az azt követő elhúzódó megszállásának céljából.

Ketten a Bloomberg beszélgetőtársai közül elmondták, hogy ezen erők fele már elfoglalta a pozícióit, és a tervek szerint az inváziót támogatni fogja a légierő.

Két forrás arról számolt be, hogy Oroszország a tartalékosoknak a posztszovjet időkben példátlan mozgósításába kezdett, és szerepük valószínűleg a terület megtartása lesz, miután a fő erők bevonultak. Oroszország ugyanakkor nem jelentette be nyilvánosan tartalékosok nagyszabású behívását.

Az egyik beszélgetőpartner elmondta, hogy az Egyesült Államok olyan információkat adott át a szövetségeseknek, amelyek az Ukrajna elleni dezinformációs támadások fokozására utalnak, Moszkva pedig új ügynököket készít fel az ukrajnai helyzet destabilizálására.

A New York Times amerikai és európai tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a brit és amerikai titkosszolgálatok „egyre inkább meg vannak győződve” arról, hogy Vlagyimir Putyin katonai akció lehetőségét fontolgatja Ukrajna nagy részének elfoglalására, vagy az ukrajnai helyzet destabilizálására. A lap véleménye szerint ez hozzájárulhat ahhoz, hogy Kijevben a kormányt egy „oroszbarátabb” váltsa fel.

Kirill Budanovnak, a Védelmi Minisztérium Hírszerzési Főosztálya vezetőjének a The Military Timesnak adott minapi interjújából arra következtethetünk, hogy Kijevben is figyelemmel kísérik az események alakulását.

Az ukrán hírszerző szerint Oroszország január végén – február elején kísérelheti meg a támadást Ukrajna ellen, a fagy nem hátráltathatja a hadműveleteket. A főosztályvezető ezzel lényegében megerősítette a zn.ua washingtoni forrásokból származó információit, amelyek szerint ugyancsak vagy december végén – január elején (az újévi–karácsonyi szünet idején), vagy a tél végén – kora tavasszal várható az invázió.

„A támadás valószínűleg légicsapásokat, tüzérségi és harckocsi-támadásokat jelent majd, amelyeket deszantműveletek követnek keleten, partraszállások Odesszában és Mariupolban, valamint egy kisebb nagyságrendű betörés Fehéroroszországból” – idézi a The Military Times cikkét a segodnya.ua.

Budanov rámutat, a Nyugat–2021 hadgyakorlat bebizonyította, hogy Oroszország egyszerre akár 3,5 ezer kommandóst és ejtőernyős katonát is képes célba juttatni. Ugyanakkor a közvetlen katonai beavatkozást pszichológiai hadviselés fogja megelőzni, amelynek célja az ukrajnai helyzet destabilizálása lesz – derül ki az írásból.

A Kreml a lehetséges orosz invázió terveiről szóló információk nyilvánosságra hozatalát hisztériakeltésnek nevezte. Ugyanakkor Anatolij Sarij blogger egyik hétvégi összeállításában a korabeli sajtót idézve kimutatta, hogy az ukrán hatóságok 2015 óta gyakorlatilag félévente vetik fel az orosz támadás lehetőségét. Persze semmi garancia arra, hogy ezúttal is vaklármának bizonyulnak a figyelmeztetések.    

(hk)