Advent: az Úr Jézus Krisztus eljövetele

2021. november 28., 11:50

November 28-án kezdetét vette az adventi időszak, a történelmi egyházainkban, illetve a keresztyén kultúrkörökben meggyújtják a várakozás szimbólumát jelképező, az adventi koszorún lévő első gyertyát. Az advent eredete egészen a IV. századig nyúlik vissza. Az advent szó jelentése eljövetel. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: az Úr eljövetele. Advent (ádvent, úrjövet) a december 25-ét megelőző negyedik vasárnaptól számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig, január 6-ig tart. Advent első vasárnapja egyúttal az egyházi év kezdetét is jelenti, a keresztyén egyházi év első napja mindig november 27. és december 3. közé esik.

A reformátusoknál az adventi időszak az Úr eljövetelének várása, készülődés a fény, a világosság megjelenésére. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken ezt az időszakot kisböjtnek is nevezték. Adventkor a keresztyének nemcsak a Jézus születése előtti várakozásról emlékeznek, hanem várják az Úr eljövetelét a saját életükben is: hogy keresztyén életvitelükkel minél közelebb kerüljenek Istenhez, Jézus tanításához. Továbbá várják Jézus Krisztus második eljövetelét is, s igyekeznek felkészülni az utolsó ítéletre. Ezt a Heidelbergi Kátéban is megfogalmazzák: „Hogy mindennemű szomorúság és üldöztetés közben felemelt fővel várom Isten Fiát, várom Jézus Krisztust. Ez a keresztyén advent.”

A görögkatolikus egyházban karácsonyi böjtnek nevezik az adventi időszakot. Ez azt jelenti, hogy imádságban, liturgiákban az embernek is elő kell készítenie magát Krisztus születésére. November 15-től – a keleti egyház évezredes tradícióját megőrizve és ehhez igazodva – a görögkatolikus egyház is negyven napban határozza meg a karácsonyi előkészület idejét, a húsvéti böjthöz hasonlóan. Ez karácsony előtt hat héttel kezdődik, a Gergely-naptár szerint november 15-én. Szent Fülöp böjtjének is nevezik, utalva az apostol november 14-i emléknapjára. Ekkor kezdődik el a karácsonyi böjti időszak, a hívek folyamatosan kapcsolódnak be az egyházi liturgiákba, folyamatosan jelennek meg a karácsonyi énekeik, így mélyül el a hívekben Krisztus születésének a várása. A görögkatolikus családokban 6 gyertyaszálat helyeznek az adventi koszorúra, így ők ma már a harmadik gyertyát gyújtották meg.

A római katolikus egyházban szent várakozás ez az időszak, ami megelőzi a Messiás, a Megváltó érkezését. Az advent liturgikus színe a lila (viola), mely a bűnbánatot, a szent fegyelmet és összeszedettséget jelképezi. Advent harmadik vasárnapján, örömvasárnap (gaudete vasárnap) az Úr eljövetelének közelségét ünneplik. Ennek a napnak a liturgikus színe a rózsaszín. Az egész időszakban dísztelen az oltár, az orgona szerepe pedig az énekek kíséretére korlátozódik. Emellett az irgalmasság cselekedeteire ösztönzik a híveket, hogy ezt odafigyeléssel, szeretettel éljék meg.

Adventkor a XIX–XX. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

D. P.