Zelenszkij és az államcsíny

2021. december 1., 10:29 , 1086. szám

Nagyszabású sajtótájékoztatót tartott múlt pénteken Kijevben Volodimir Zelenszkij elnök, afféle „sajtómaratont”, amilyet úgy két éve, nem sokkal a megválasztása után láthattunk az előadásában. Több mint öt órán keresztül beszélgetett az államfő az újságírókkal, akik kisebb csoportokban járulhattak az asztalához, hogy feltegyék kérdéseiket. Ezúttal is voltak „természetesen” kegyvesztett médiumok, amelyek nem kaptak meghívót az eseményre. Például kimaradt a névsorból az ország egyik legnagyobb, és egyben az utolsó oroszbarát hírcsatornája, a NAS. Ugyanakkor a hatalom nem mert minden renitens médiát kitiltani az eseményről – ahhoz túl sokan vannak már –, így szép számmal akadtak a kérdezők között az elnököt bíráló zsurnaliszták is.

Kapkodás és felkészületlenség

A sajtótájékoztatót alig néhány nappal korábban hirdették meg, ami sokakat meglepett. A kormányzat nyilvánvalóan nem azért szánta rá magát az újságírókkal való kommunikációra, hogy megvonja a megbízatása félidejéhez érkezett elnök tevékenységének mérlegét.

A kapkodás eredményeként Zelenszkij sokszor felkészületlennek tűnt. A tévénéző időnként hiányolhatta válaszaiból a tényeket, néha pedig az lehetett a benyomása, hogy az elnök kerüli bizonyos kérdések megválaszolását.

Zelenszkij, aki egyébként sem arról ismert, hogy különösebben nagyra becsülné a médiát, ezúttal alig leplezte ingerültségét – helyenként ellenszenvét –, amikor ellenzéki újságírókkal beszélt. Mintha csak eldöntötte volna magában, hogy úgysem lehet pozitív hős a szemükben. Utóbb megállapíthatjuk, hogy a megérzései nem hagyták cserben az elnököt: az ellenzéki médiának esze ágában sem volt kímélni őt. Talán még soha nem beszéltek ilyen foghegyről, néha egyenesen tiszteletlenül ukrán államfővel, ahogyan azt némelyik újságíró tette ezúttal, pedig előbb-utóbb minden elnökünknek megromlott a viszonya a sajtóval.

Zelenszkij több ízben emlékeztetett a sajtómaraton alatt, hogy ő az elnök, s ennek megfelelő tiszteletet követel. Egyesek szerint az elnök szó körülbelül hetvenszer hagyta el a száját.

Öt óra acsarkodás

Miután néhány kérdést óhatatlanul többször is feltettek az elnöknek az újságírók, érdemes összefoglalni, hogy mit mondott az államfő a közvéleményt leginkább érdeklő témákról.

Visszatérő témája volt az eseménynek a kormányzat és az oligarchák viszonya. A szankciókkal sújtott, házi őrizetben tartott Viktor Medvedcsuk esetét példának felhozva Zelenszkij fontosnak nevezte, hogy megkezdődött a „deoligarchizálás” folyamata. Ami magukat az oligarchákat illeti, kijelentette, hogy „nincs ebben semmi személyes, tisztelem a nagyvállalkozókat, de fontos, hogy ne legyenek oligarchák, ne befolyásolják a médiát és a politikát”.

„Országunkat Ukrajnának nevezik, nem pedig DTEK-nek (a DTEK Rinat Ahmetov nagyvállalata – a szerk.). Tulajdonosa nem rendelkezik az állam kulcsaival” – jelezte az elnök megjegyezve, hogy helytelennek tartja, ha egy üzletember háborúban áll az állammal.

Ami viszont a vele és a választási kampányával kapcsolatba hozott Ihor Kolomojszkij oligarchát illeti, kijelentette, hogy nem folytatnak „szövetségesi beszélgetéseket”, „ráadásul már két éve”.

Veszélyben az ország

A sajtótájékoztató egyik központi témája volt, hogy Zelenszkij szerint államcsíny készül Ukrajnában.

„December 1–2-án államcsíny lesz országunkban” – jelentette ki, hozzátéve, hogy nem áll módjában részleteket elárulni.

„Nemcsak hírszerzési információkkal rendelkezünk, hanem hanganyaggal is arról, miként vitatják meg Ukrajna és Oroszország képviselői Ahmetov bevonását a puccsba. Szerintem ez Ahmetov megvezetése. Belerángatják az Ukrajna elleni háborúba” – mondta az elnök. Zelenszkij külön hangsúlyozta: nem Ahmetov az, aki puccsra készül, „hanem néhány ukrajnai és oroszországi elvtárs arról vitázik, hogy a társadalom már készen áll, és hogy Ahmetov kész csatlakozni az elnök leváltásának kérdéséhez”. (Érdekes, hogy az állítólagos puccs dátuma egybeesik a nacionalisták ultimátumának lejártával. A radikális szervezetek november 21-én, a méltóság és szabadság napján rendezett tüntetésükön kilátásba helyezték, hogy amennyiben az elnök nem bocsátja el hivatalvezetőjét, Andrij Jermakot, december 1-től határidő nélküli tiltakozásba kezdenek – a szerk.)

Botránytól botrányig

Szóba kerültek az elmúlt napok-hetek legnagyobb botrányai is. A Wagnergate kapcsán például Zelenszkij kalandornak nevezte Vaszil Burba tábornokot, a katonai hírszerzés tavaly menesztett vezetőjét. A tábornok által az orosz zsoldosok egy csoportjának Ukrajnába csalogatására és elfogására szervezett akcióról kijelentette, hogy az elképzelés valószínűleg Petro Porosenkótól származik, célja belekeverni Ukrajnát egy „hatalmas nemzetközi botrányba”, Törökország elnökével együtt. Jelezte, azért sem egyezhetett bele az akcióba, mert veszélybe kerülhettek volna a zsoldosokkal egy gépen utazó utasok.

Az elnök sértődötten reagált a vádakra, melyek szerint a Kárpátokban található elnöki dácsán ünnepelték nagy társasággal Andrij Jermak születésnapját, s a vendégeket az állami szolgálatok helikopterei szállították a fővárostól mintegy 500 kilométerre található rezidenciára. Ugyanakkor nem tagadta, hogy az előző hétvégét az üdülőben töltötte, ahová a hivatalvezetője is elkísérte. Mivel az elnöki helikopter meghibásodott, a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatának gépeivel utaztak, ismerte el, ám a zajos mulatozást tagadta. Szavai lényegében beismerésként hatottak, különös tekintettel arra, hogy előzőleg Jermak napokig tagadott.

Az államfő a botránytól függetlenül is védelmébe vette Jermakot, akit az ukrán politika szürke eminenciásának tartanak, s akit az utóbbi időben számos bírálat ért. „Nem tartom helyénvalónak elveszíteni egy hatalmas személyiséget csak azért, mert Petro (Porosenko) úrnak nem tetszik” – utalt az elnök arra, hogy szerinte a Jermak körüli botrányokat Petro Porosenko exelnök és más oligarchák keltik.

Illik kiabálni az elnökkel?

Sok szó esett a sajtóról. Az elnök több ellenzéki újságírónak is jelezte, hogy tudja, melyik oligarcha áll az általa képviselt média mögött. Szavik Suszternek, az ország talán legnépszerűbb közéleti show-ja, a Szólásszabadság műsorvezető-szerkesztőjének kijelentette: „Maga, Szavik, lehet, hogy nem rosszindulatból, de szolgálja az oligarchákat, ön az ország helyzetének egyik destabilizálója.”

Jurij Butuszovval, a censor.net portál főszerkesztőjével Zelenszkij szabályosan összeveszett. Azzal vádolta őt egyebek mellett, hogy emberek halála szárad a lelkén, miután nyilvánosságra hozta a felvételt, amelyen látható, amint az ukrán hadsereg (a minszki megállapodások által tiltott – a szerk.) drónt vetett be a Donyec-medencében. Butuszov szintén vádakkal illette az elnököt, amiért az szerinte méltatlanul bánt az országot szolgáló hírszerzőkkel a Wagnergate kapcsán. Talán csak a kamerák tartották vissza a két férfit attól, hogy egymás torkának essenek, ahogyan az az ukrán talkshow-kban szokás.

Az elnök a nép buzdítására vár

Az államfő azt állította, még nem döntötte el, hogy ismét indul-e az elnökválasztáson.

„Ha elveszítem azt az érzést, hogy ember vagyok, ha elveszítem a kapcsolatot a társadalommal, akkor mindent elveszítek, és ugyanolyan leszek, mint minden elnök. És én határozottan nem erre vállalkoztam” – mondta.

Zelenszkij ugyanakkor elégedett az elért eredményekkel.

„Nem mindent (végeztünk el – a szerk.), amit ígértünk. De erre öt évet kaptunk, nem két és fél évet. Nagyon elégedett vagyok a föld- és az infrastrukturális reformmal. Az állam digitalizálásával. Ezek gyors győzelmek. Az igazságszolgáltatási reform kezdete nagyon hosszú és nehéz folyamat, de megindult” – sorolta a sikereket.

„Ez (a döntés a választásokon való indulásról – a szerk.) személyem támogatottságától és a megítélésemtől függ. Kimegyek az utcára és érzem, hogyan viszonyulnak hozzám az emberek. Van, amiért köszönetet mondanak, néha rámutatnak a hibákra. […] Ha azt mondják, hogy támogatnak, akkor elgondolkodom azon, hogy induljak-e egy második ciklusra vagy sem. És ezt a döntést a családommal, a gyerekeimmel együtt fogom meghozni, mert szenvednek a hivatásom miatt” – mondta.

Üzenet

Utóbb sokakban felmerülhetett a kérdés, mi szükség volt a sajtótájékoztatóra, ha az elnök válaszai az újságírók kérdéseire ritkán bizonyultak értékelhetőeknek és informatívaknak, ráadásul minduntalan érzékeltette, hogy nincs ínyére az érintkezés az ellenzéki médiával. Elemzők úgy látják, Zelenszkijt két cél vezérelhette: elterelni a figyelmet az utóbbi hetek botrányairól, egyben figyelmeztetni legnagyobb ellenfelét, Rinat Ahmetovot – és felkészíteni rá a közvéleményt –, hogy semmitől sem riad vissza.

Ebből a megállapításból kiindulva Zelenszkijnek az államcsíny lehetőségére vonatkozó szavai arra vallhatnak, hogy az ország leggazdagabb emberét ugyanazon forgatókönyv szerint próbálhatják meg semlegesíteni, mint amelyet az év elején Viktor Medvedcsukkal szemben alkalmaztak. Ebben az esetben csak idő kérdése, hogy megjelenjenek a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács határozatai, amelyek megfosztják az oligarchát médiájától és korlátozzák vállalatai irányításában, vagyona felhasználásában, esetleg a személyes szabadságában is.

(ntk)

A sajtótájékoztató „utóélete”

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az államcsínyre vonatkozó, múlt pénteki sajtótájékoztatóján elhangzott kijelentését kommentálva az elemzők elsősorban a bizonyítékokat hiányolják – derül ki az Amerika Hangja és a Szabadság Rádió összeállításából.

Az érintett Rinat Ahmetov hazugságnak nevezte az elnök szavait.

„Felháborít ennek a hazugságnak a terjesztése, függetlenül attól, hogy az elnököt milyen indítékok vezérlik. Álláspontom egyértelmű volt és lesz is: egy független, demokratikus és integrált Ukrajna a Krímmel és szülőföldemmel, a Donbásszal. A tetteim ezt igazolják” – idézi az oligarchát az Interfax–Ukrajina.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője is elhatárolódott Zelenszkij szavaitól.

„Oroszország soha nem tervezte a részvételt. És Oroszország egyáltalán soha nem foglalkozik ilyen ügyekkel” – közölte az orosz sajtónak nyilatkozva.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem támasztotta alá bizonyítékokkal a december 1–2-i államcsíny előkészületeivel kapcsolatos információkra vonatkozó kijelentését – mutatott rá a közösségi médiában Anders Aslund, a Georgetowni Egyetem elemzője.

„Több kell ahhoz, hogy ez a kijelentés hitelt érdemlővé váljon” – jelezte Aslund.

Gennady Rudkevich, a Georgiai Egyetem politológiai programjának koordinátora is azt emeli ki, hogy Ukrajna elnöke nem szolgált bizonyítékokkal állításainak alátámasztására, és megjegyzi, hogy letartóztatások sem történtek az állítólagos puccskísérlet kapcsán. „Egy ilyen kijelentés önmagában is destabilizáló hatású” – teszi hozzá Rudkevich emlékeztetve, hogy korábban Moszkva kihasználta az instabilitást a katonai inváziók alkalmával.

„Az orosz támadás feltartóztatásának legjobb módja ebben a szakaszban nem kisebb mennyiségű nyugati fegyver beszerzése, hanem az ukrán nép Oroszországgal szembeni egységének demonstrálása. Ez egy politikai egységfront létrehozásával történik, nem pedig valós vagy képzelt puccsokkal. Valójában, ha van valami, ami valószínűbbé teheti az orosz inváziót, az az ukrán puccs vagy a tömeges letartóztatások, amelyek célja a (valós vagy képzelt) puccs megakadályozása. Éppen ilyen instabilitással igazolta Putyin a múltban a betöréseket (beleértve az ukrajnait is)” – írta Rudkevich a Twitteren.

Leonyid Ragozin külpolitikai szakíró kíváncsi, vajon látnak-e majd napvilágot részletek az ukrán elnök kijelentéseinek alátámasztására, de megjegyzi, „már hónapok óta világos, hogy Zelenszkijt komoly kihívás éri a biztonsági intézményeknek a Porosenko volt elnök körül egyesült radikális nacionalistákkal szövetséges tisztviselői részéről”.

A konfrontáció példájaként a szemleíró a Wagnergate-et és a Zelenszkij elleni vádemelési kísérletet hozza fel. „A Zelenszkij elleni impeachment kísérlete kudarcot vallott, most meg ez” – írta Ragozin.

Michael Botsiurkiw nemzetközi szemleíró nem hisz Zelenszkij bejelentésében.

„Komolyan? Remélem, ez nem egy teátrális kísérlet a csökkenő népszerűségi mutató felélesztésére, vagy ami még rosszabb, nem ürügy az ellenfelek és/vagy a média elleni támadásra” – írta.

Nem sokkal lapzártánk előtt, hétfőn jelent meg a hír az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) weboldalán, hogy az SZBU Nyomozati Főosztálya az államhatalom megszerzésére irányuló cselekmények elkövetése miatt indult büntetőeljárás keretében folytat bírósági szakasz előtti vizsgálatot. A Büntető törvénykönyv 109. cikkelyének 1. pontja alapján indult eljárás az államhatalom magkaparintására irányuló cselekmények Ukrajna és az Oroszországi Föderáció egyes polgárai általi előkészítése ügyében – áll a közleményben.        

(hk)