Mit hoz nekünk 2022?

Számos változásra számíthatunk idén azon túl is, hogy rövidesen átvánszorgunk a Vízi Tigris évébe a kínai horoszkóp szerint. Íme néhány a lényegesebb újdonságok közül az adók, bérek, juttatások és jogszabályok terén a vesti.ua és a segodnya.ua alapján.

Éhbérek

A minimálbér még tavaly december 1-jén 6 500 hrivnyára emelkedett, és idén nem számíthatunk újabb emelésre egészen 2022. október 1-jéig, amikor is 200 hrivnyával 6700 hrivnyára nő majd. A minimálbér növekedése miatt a vállalkozók által fizetendő egységes szociális hozzájárulás összege is változott, 1 320 hrivnya helyett 1 430 hrivnya lett.

A pedagógusoknál idén nem várható általános béremelés. A 2021. december 28-i kormányhatározat értelmében csupán az oktatási dolgozók egyes kategóriáinak alapbérét emelik 10–30%-kal. Például 10%-os béremelésre azok a munkavállalók számíthatnak, akiknek tevékenysége közvetlenül kapcsolódik az oktatási folyamathoz a szakosított oktatási intézményekben; nő továbbá a gimnáziumok, líceumok, kollégiumok, bentlakásos gimnáziumok, bentlakásos líceumok, bentlakásos kollégiumok tanári állományának, továbbá a felsőfokú szakiskolák és internátusok pedagógusainak juttatása is.

Ismét sok szó esik az egészségügyi dolgozók bérének rendezéséről. Korábban Volodimir Zelenszkij elnök 20 ezer hrivnyás minimálbért és 24 ezer hrivnya körüli átlagbért ígért az orvosoknak. A középszintű egészségügyi dolgozóknak Viktor Ljasko egészségügyi miniszter 13,5 ezer hrivnya minimálbért helyezett kilátásba.

Nyugdíjak és létminimum

A létminimum összegének emelkedése miatt idén összesen három alkalommal nőtt/nő a minimális nyugdíj összege: 2022. január 1-jétől 1 934 hrivnyára, július 1-jétől 2 027 hrivnyára, december 1-jétől pedig 2 093 hrivnyára módosul. Eközben a Szociálpolitikai Minisztérium számításai szerint alapszükségletei kielégítésére egy nyugdíjasnak havonta mintegy 3 592 hrivnyára lenne szüksége.

Márciusban esedékes a szokásos nyugdíjindexáció. Ekkor a minimálbérnek és az inflációnak megfelelően igazítják ki az idősek járandóságát. Emellett a 80 éven felüliek havi 500 hrivnya pótlékra számíthatnak, a 75–80 évesek 400 hrivnyára.

Életkorhoz kötött nyugdíjminimumot vezetnének be. Ezek szerint a 25 év munkaviszonnyal rendelkező férfiaknak és a 20 éves munkaviszonyt felmutató nőknek 80 éves kortól 2 600 hrivnyában állapítanák meg a nyugdíjminimumát. A 75–80 év közöttieké 2 500 hrivnya lenne.

Folytatódik az ukránosítás

Január 16-tól lépnek életbe a nyelvtörvény követelményei az országos sajtót illetően. Ettől kezdve csak abban az esetben adhatnak ki más nyelveken lapokat, folyóiratokat, egyéb kiadványokat Ukrajnában, ha azokat azonos példányszámban ukrán nyelven is megjelentetik. A helyi sajtó esetében ez a követelmény 2024. július 16-tól lép életbe. Ismeretes ugyanakkor, hogy a rendelkezés nem vonatkozik az őshonos kisebbségek és az Európai Unió hivatalos nyelvein, valamint angolul megjelenő kiadványokra.

Valamivel később, 2022. július 16-tól életbe lép az ukrán nyelvnek a számítógépes programok és a „világhálós reprezentációk” (honlapok, közösségi oldalak) felületein való kötelező használatára vonatkozó norma. Ezzel párhuzamosan bevezetik a közigazgatási felelősségre vonást az államnyelvről szóló törvény követelményeinek megsértése miatt a magánszemélyek és a sajtó esetében is. A kiróható büntetés a nem adózó minimális jövedelem 200–700-szorosának (3,4–11,9 ezer hrivnya) megfelelő pénzbírság lehet, vagy figyelmeztetés, ha a szabálysértést első alkalommal követték el. Így 2022 júliusától már nemcsak az intézmények, hanem a tisztségviselők, alkalmazottak is bírságolhatók a nyelvtörvény megsértése miatt.

Közlekedés: újra itt a műszaki vizsga

A járművezetőket érintő talán legnagyobb változás, hogy idén szeptembertől ismét előírják a gépjárművek kötelező műszaki vizsgáztatását. A rendelkezés szinte minden járműtípusra vonatkozik, még a pótkocsikra is. A rendelkezés oka az ukrán jogszabályok hozzáigazítása az európaiakhoz. Az utóbbiak úgy rendelkeznek, hogy a közlekedési eszköznek a műszaki normák mellett a környezetvédelmi előírásoknak is meg kell felelniük. Ez sok fejfájást okozhat még a jövőben a hazai járművezetőknek, hiszen a külföldről behozott használt személygépkocsik döntő hányada már nem felel meg az európai követelményeknek.

Január 1-jétől a közutakon a gyors­hajtók kiszűrésére felszerelt kamerák egyéb szabálysértéseket is rögzíthetnek: áthaladás a vörös jelzésen, áthajtás a szembejövő forgalmi sávba, megállás a tömegközlekedési eszközök számára fenntartott sávban.

Nőtt egyes bírságok összege. Például a jármű irányításának átadásáért a megfelelő vezetői jogosítvánnyal nem rendelkező személynek 3,4 ezer hrivnya bírságot róhatnak ki. Egy éven belül ismétlődő szabálysértés esetén a 40 800 hrivnya bírság mellett a szabálysértő jogosítványát is bevonják 5–7 évre, esetleg a járművet is elkobozhatják.

Ittas vezetésért 17 ezer hrivnya bírság szabható ki, s egy évre bevonják a jogosítványt.

Többe kerül a gépkocsi regisztrációja

A létminimum összegének változása miatt január 1-jétől nőtt a kötelező állami nyugdíjbiztosítási hozzájárulásnak a személygépkocsi első regisztrációjakor fizetendő összege. A munkaképes polgárok létminimuma 88 hrivnyával emelkedett és jelenleg 2481 hrivnyát tesz ki.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint, amennyiben a gépkocsi ára nem haladja meg a létminimum 165-szörösét (409 365 hr), a hozzájárulás ennek az összegnek a 3%-a.

Amennyiben az autó ára a létminimum 165-szöröse és 290-szerese (409 365–719 490 hr) közötti összeg, az illeték mértéke ennek 4%-a.

Ugyanakkor azon járművek esetében, amelyek ára meghaladja a létminimum 290-szeresét (azaz a 719 490 hrivnyát), az 5%-ának megfelelő hozzájárulást kell fizetni.

A jelzett összegek nem tartalmazzák az áfát.

Itt a földadó

Január 1-jétől változtak az adók és az illetékek. Mostantól a földtulajdonosoknak be kell fizetniük a költségvetésbe az úgynevezett minimális adókötelezettséget (2022-ben ez a föld értékének 4%-a). Ha a mezőgazdasági termelő által fizetett összes adó (földadó, jövedelemadó, egységes adó stb.) összege kevesebb, mint a minimálbér (6 500 hr), akkor meg kell fizetni a különbözetet is. A rendelkezés a településhatárokon kívüli mezőgazdasági hasznosítású földterületekre vonatkozik.

Emellett bevezetik a mezőgazdasági termékek adóztatását (kivéve az állattenyésztésből származó termékekét). Ha az adott földrészlegen megtermettek értékesítéséből származó bevétel meghaladja a minimálbér tizenkétszeresét (2022-ben ez 78 ezer hrivnya), a gazdálkodónak 18%-os személyi jövedelemadót kell fizetnie utána.

Mostantól az ugyanazon évben értékesített második ingatlan után 5%, minden további eladásért 18% személyi jövedelemadót kell fizetni. A szabály az örökölt ingatlanokra nem vonatkozik.

Immár hagyományosan nő a szeszes italok jövedéki adója (5%-kal). Drágul a bor és minden egyéb alkoholtartalmú termék. A dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adóját ugyancsak emelik.

Valószínűleg keveseket érint, de mégiscsak jó hír, hogy 2026-ig meghosszabbították az elektromos autók behozatalára vonatkozó, 2021-ben lejárt áfamentességet. Ugyancsak 2026-ig mentesülnek az áfa megfizetése alól a behozott, kizárólag sűrített és cseppfolyós metángázzal vagy biogázzal üzemelő járművek.

Kötelező oltás

Az előttünk álló esztendő újdonságaihoz tartozik, hogy bővítik azon szakmák és foglalkozások körét, amelyek gyakorlásához kötelező lesz felvenni a koronavírus elleni védőoltást. Ebbe a körbe sorolandók mostantól a központi végrehajtó hatalom és regionális szerveinek munkatársai, a helyi állami adminisztrációk és szervezeti egységeik dolgozói, a felsőoktatási, továbbképzési, szakképzési, általános középfokú speciális, iskolán kívüli és iskola előtti oktatási intézmények munkatársai, a speciális képzési intézmények (típustól és tulajdonformától függetlenül) dolgozói, a helyi önkormányzati szervek alkalmazottai, az állami és önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények, valamint az önkormányzati fenntartású vállalatok, intézmények és szervezetek dolgozói.

A kötelező pénztárgép

A készpénzes elszámolási műveleteket lebonyolító egyéni vállalkozók (FOP) számára az új esztendő egyik meghatározó eseménye a pénztárgép, esetleg az azonos funkciót betöltő, okostelefonon, táblagépen, számítógépen működtethető program, alkalmazás kötelező használatának bevezetése. A törvényt annak ellenére vezették be, hogy a fővárosban hónapokon át tiltakoztak ellene az érintettek, további halasztást remélve.

Csak néhány esetben lehet elkerülni a pénztárgép alkalmazását. Például a FOP-ok első csoportjához tartozó, az egységes adófizetést választó személyek (az egyéni vállalkozók, akik nem foglalkoztatnak alkalmazottakat; a piaci árusok; a háztartási szolgáltatásokat nyújtók) nem kötelesek beszerezni pénztárgépet. Az önálló szakmai tevékenységet folytató vállalkozók – informatikusok, jogászok, tanácsadók, újságírók stb. – is működhetnek nélküle. A kormány bizonyos esetekben (ha nem kereskednek jövedéki termékekkel, illetve nem kereskednek párhuzamosan a világhálón is) a falusi kiskereskedőket szintén felmentette a pénztárgép használata alól.

Ezenkívül a FOP-ok 2–4. csoportjához tartozók esetében, ha az ügyfél készpénzzel fizetett az áruért vagy a szolgáltatásért a bank pénztárán keresztül a banki rekvizitumok alapján, fizetési megbízással, önkiszolgáló terminálon keresztül vagy utánvéttel a kézbesítési szolgáltatók valamelyikének útján, nincs szükség a pénztárgépre. Ha például az ügyfél átvételkor fizet a csomagért (utánvét), és a posta ezt az összeget átutalja a vállalkozó számlájára, akkor a művelet az utóbbi szempontjából nem minősül készpénzesnek. Ebben az esetben a pénztári csekket a posta állítja ki az ügyfélnek.

A törvényalkotók elképzelése szerint a teljes „fiskalizálás” segít az értékesítés kivezetésében a szürke zónából, és megszüntet számos olyan rendszert, amelyet a vállalkozók előszeretettel alkalmaznak az adóalap csökkentésére.

                (ntk)