A lépcsőházi kiszolgálóhelyiségek visszaperléséről

2022. január 31., 16:09 , 1093. szám

„Idegenek vették birtokukba a lépcsőházunkhoz tartozó babakocsi- és biciklitárolót. Szerszámokat és felszereléseket tartanak ott, s azt állítják, hogy privatizálták a helyiséget. Hogyan szerezhetik vissza a tárolót a lakók?”

– Az Alkotmánybíróság állásfoglalása (№ 1-2/2004), illetve a Legfelső Bíróság határozatai (például № 463/2237/16-ц) értelmében a kiszolgálóhelyiségek egy többlakásos ház valamennyi lakójának közös tulajdonát képezik, és így nem privatizálhatók. Ha valakinek mégis sikerült privatizálnia, van mód a visszaszerzésére, de a bíróságot nem kerülhetjük el.

Amennyiben a lakók rászánják magukat a tároló visszaperlésére, mindenekelőtt meg kell bizonyosodniuk róla, hogy a helyiséget valóban privatizálták, esetleg megvásárolták. Más szóval be kell szerezniük egy igazolást, amelyből kiderül, hogy pillanatnyilag ki a tulajdonos. A dokumentum az ingatlanjogok állami nyilvántartása (Державний реєстр речових прав на нерухоме майно) alapján állítható ki. Megkérhetik az okirat kiállítására valamelyik közjegyzőt, de személyesen is kikérhetik az Igazságügyi Minisztérium úgynevezett elektronikus szolgáltatási kabinetjén keresztül (https://online.minjust.gov.ua/login) – az utóbbihoz úgynevezett elektronikus digitális aláírásra, azaz КEП-re is szükség lesz.

A második lépés elvégezni a törvénytelenül elfoglalt helyiség értékbecslését. Erre azért van szükség, hogy be tudják fizetni a kereset után a megfelelő összegű bírósági illetéket.

Ezután következik a keresetlevél megírása valamennyi lakó (a kiszolgálóhelyiség tulajdonosai) nevében, akik részt kívánnak venni a perben.

A keresetlevélnek lényegében három követelést kell megfogalmaznia:

1. a bíróság nyilvánítsa érvénytelennek a kiszolgálóhelyiség tulajdonjogát megállapító okiratot;

2. semmisítse meg a bíró ennek az ingatlan tulajdonnak az állami regisztrációját;

3. állítsa helyre az eredeti, a jogsértést megelőző helyzetet, azaz szolgáltassa vissza az ingatlant a lakóközösségnek.

Lehetőség van arra is, hogy a lakók vagyoni és nem vagyoni (erkölcsi) kártérítést követeljenek a történtekért. Ezt a tulajdonjog helyreállítására vonatkozó keresettel párhuzamosan is megtehetik.

Ebben az esetben is be kell szerezniük a kiszolgálóhelyiség privatizálását igazoló dokumentumot. Ezután feljelentést kell tenniük a helyiséget „bitorlók” ellen a rendőrségen, és átvenni a talont, amely igazolja, hogy a feljelentést rögzítették a bírósági szakasz előtti vizsgálatok egységes nyilvántartásában. Ha a rendőrség elutasítja a feljelentés nyilvántartásba vételét, forduljanak keresettel a bírósághoz, kérve, hogy a bíró rendelje el a nyilvántartásba vételt (ezért a keresetért nem kell bírósági illetéket fizetni).

A rendőrségi eljárás eredményei alapján keresettel fordulhatnak a bírósághoz az okozott anyagi és erkölcsi (nem vagyoni) kár megtérítése ügyében.

Javasolnám, hogy mindehhez vegyék igénybe ügyvéd, esetleg képzett jogász segítségét.

A perrel kapcsolatban fel kell készülniük bizonyos kiadásokra. Például az erkölcsi kár okozásának alátámasztására igazságügyi pszichológiai vizsgálatot kell végeztetni, amelynek díja igen változó lehet, kb. 5-7 ezer hrivnyától egészen 25 ezerig (minden egyes sértett esetében).

A közjegyzőtől igénylendő ingatlan-nyilvántartási igazolás illetéke kb. 300-500 hrivnya. Ha személyesen igénylik a dokumentumot a világhálón, azért csak 37 hrivnyát kérnek el.

Az ingatlan értékét a szakértők mintegy 2 500 hrivnyáért becsülik fel. A művelet elvben ingyen is elvégezhető az Állami Vagyonalap weboldalán keresztül (https://evaluation.spfu.gov.ua/), ahol e-tanúsítványt kaphatnak az ingatlan becsült értékéről.

A keresetlevél megírása átlagosan 1 500–5 000 hrivnyába kerül (az eset bonyolultságától függően). Az ügyvéd tiszteletdíja (vele jogsegélynyújtási szerződést kell kötniük) a helyben bevett tarifáktól függ. Rendszerint a keresetlevelek és a csatolandó dokumentumok nyomtatása (több példányban) sincs ingyen.

Ezek a kiadások perköltségnek minősülnek, s amennyiben megnyerik a pert, számíthatnak a megtérítésükre.

Ezen túlmenően minden felperesnek bírósági illetéket kell fizetnie a keresete után az ukrán törvények által meghatározott díjszabásnak megfelelően. A bírósági illetékről szóló törvény 4. cikkelye értelmében magánszemély által benyújtott nem vagyoni jellegű keresetlevél esetén az illeték mértéke a munkaképes személy létminimumának 0,4 része, azaz 992,4 hr. Vagyoni jellegű keresetlevél esetén a bírósági illeték mértéke a kereset értékének 1%-a (legalább a munkaképes személy létminimumának 0,4 része: 992,4 hr.; és legfeljebb a munkaképes személy létminimumának ötszöröse: 12 405 hr.).

Az ilyen ügyek rendszerint nem érnek véget az elsőfokú bíróság határozatával. Fellebbezés vagy semmisségi panasz esetén minden felperesnek újabb bírósági illetéket kell befizetnie. Ennek mértéke fellebbezés esetén a keresetlevél benyújtásakor fizetett illeték 150%-a; semmisségi panaszért a keresetlevél benyújtásakor fizetett illeték 200%-át kell leróni.

A bírósági illeték megfizetése terén igénybe vehető kedvezményekről részletesebben A bírósági illetékről szóló törvény 5. cikkelyéből tájékozódhatnak.

hk