Müncheni csúcs: Ukrajna atomhatalom lenne?

A hét végén némi túlzással Németország volt a világ közepe. Mindenki arra figyelt, mi történik a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián, amelynek fő témája az ukrajnai válság volt.

A nagyhatalmak a szokásos műsorral álltak elő

Nem volt hiány a Kijevet bátorító, Moszkvát fenyegető nyilatkozatokból.

„Az Egyesült Államok jelentősen hozzájárult Ukrajna biztonságához: humanitárius segítséggel és gazdasági segítséggel, s továbbra is támogatni fogjuk Ukrajna népét” – jelentette ki Kamala Harris, az USA alelnöke.

Felidézte Joe Biden elnök szavait, miszerint az amerikai hadsereget ugyan nem vetik be Ukrajnában, de „a NATO területének minden hüvelykjét megvédik”. Hozzátette: tiszteletben kell tartani minden állam szuverenitását és területi integritását, és megengedhetetlen erőszakkal megváltoztatni a nemzeti határokat.

A szankciókkal való fenyegetés sem maradhatott el.

„Világossá tettük, hogy szeretnénk, ha a kérdés diplomáciai úton rendeződne, és továbbra is nyitottak vagyunk a diplomáciai út iránt. De ha Oroszország agresszív lépéseket tesz, szankciókat fogunk alkalmazni a szövetségeseinkkel együtt, világszerte” – tette hozzá Harris.

Boris Johnson brit miniszterelnök a megszokottnál békülékenyebb hangot ütött meg. Közölte, a NATO kész garanciákat nyújtani Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra vonatkozóan, hogy a katonai szövetség nem jelent veszélyt Oroszországra. Szerinte az oroszokban az a téves elképzelés él, hogy a NATO egy fenyegető szövetség. Jelezte azért, hogy egy esetleges Ukrajna elleni támadás esetén országa kész a szövetségeseivel együtt kemény szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben.

Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint Oroszország ürügyet keres, hogy megtámadhassa Ukrajnát, amely azonban nem szolgáltatott okot erre. Nagyon fontos ellenőrizni, hogy mi történik a helyszínen, elkerülendő a félretájékoztatást – tette hozzá. Ezért lényeges, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet megfigyelő missziójának teljes hozzáférése legyen a helyszínekhez – mondta.

Az eszkalálódó ukrajnai konfliktus minden érdekeltjének a minszki megállapodásokra kell összpontosítania, és nem szabad fokoznia a feszültséget az ország keleti részén kialakult nehéz helyzet miatt – jelezte Vang Ji kínai külügyminiszter. Biztosította hallgatóságát, hogy Peking mindig is kiállt valamennyi ország területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett, beleértve Ukrajnát is.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár felhívta a figyelmet, hogy egyelőre nem látni a deeszkaláció jeleit. Megjegyezte továbbá, hogy az európai biztonság kizárólag az Egyesült Államokkal való együttműködésen alapszik, „amit két világháború bizonyít”.

Stoltenberg szerint a NATO megerősíti elrettentő és védelmi erőit a szövetség valamennyi tagjánál, hogy elkerülje a tévedéseket vagy félreértéseket az egymás védelmére irányuló rendíthetetlen elkötelezettséggel kapcsolatban. „Tehát ha a Kreml célja az, hogy kevesebb NATO legyen Oroszország határain, akkor csak több NATO-t kap” – tette hozzá harciasan.

Kijevi irgum-burgum

Szombaton Volodimir Zelenszkij elnök is felszólalt a konferencián. Előzetesen támadt némi vita akörül, hogy elhagyhatja-e az országot az államfő ilyen válságos helyzetben. Az NBC forrásaira hivatkozva közölte, a Fehér Ház „aggódott”, hogy Zelenszkij részt kíván venni a konferencián. Utólag megállapíthatjuk, Zelenszkij nem csupán világot látni utazott Münchenbe, az elnök újabb külpolitikai offenzíva megindítására használta fel a németországi eseményt.

Előadása bevezetéseként feltette a kérdést: valóban elfelejtette a világ a XX. században elkövetett hibáit? Hogy hová vezetett a megbékéltetési politika, miként alakult át a „miért kellene meghalni Danzigért” kérdés a „muszáj meghalni Dunkerque-ért” kérdésévé? – vont párhuzamot az ukrán államfő a második világháború időszaka és napjaink között, utalva a nagyhatalmak gyakorta hallható kijelentéseire, miszerint nem küldik harcolni katonáikat Ukrajnába.

Zelenszkij szerint az évtizedekkel ezelőtt kialakított nemzetközi biztonsági rendszer elavult, és nem képes megbirkózni a kihívásokkal. Mint fogalmazott, „ez köhögés elleni szirup, amikor koronavírus elleni vakcinára lenne szükség”.

Ukrajna esetében a biztonsági rendszer sokadszor bizonyult lassúnak és tehetetlennek – hányta a világ szemére elnökünk, hogy hagyták elfajulni a Donyec-medencei helyzetet. Az államfő új világrend kiépítését sürgette, még azelőtt, hogy kitörne a következő nagy háború.

Jelezte, Ukrajna megvédi magát, s egyben „hozzájárul Európa és a világ biztonságához”. Rámutatott, a harcok nem Európa, hanem Ukrajna területén folynak. Éppen ezért viszont a Kijevnek nyújtott katonai segítség magától értetődő, azért nem kell hálálkodnia – szögezte le.

Kijev egyenes válaszokat vár és érdemel az európai uniós és az euroatlanti integrációjára vonatkozó kérdésekre – jelezte Zelenszkij.

„Vonatkozik ez a NATO-ra is. Azt mondják nekünk, az ajtó nyitva áll, de egyelőre idegeneknek tilos a belépés. Ha a szövetség nem minden tagja akar látni bennünket, vagy minden tagja nem akar látni bennünket, mondják meg becsületesen. A nyitott ajtók jók, de nekünk egyenes válaszok kellenek, s nem évekig lezáratlan kérdések” – hangsúlyozta, s ismét sürgette, hogy Ukrajna kapjon egyértelmű, belátható időn belüli csatlakozási időpontot a NATO-tól.

Kijev kizárólag diplomáciai úton szándékozik visszaszerezni területeit, és rendezni a konfliktust – biztosított az államfő. Hangsúlyozta, Ukrajna következetesen végrehajtja a normandiai és a minszki megállapodásokat, és kész bármilyen egyéb formátumban megállapodni a békéről, feltéve, hogy az egyezségnek részese lesz Ukrajna és Oroszország.

Az államfő közölte, Ukrajna konzultációkat kezdeményez az 1994-ben a magyar fővárosban, az atomfegyverekről való lemondása fejében aláírt budapesti memorandum keretében. Ez lesz a negyedik, s egyben az utolsó próbálkozása országának. Ha ezúttal sem kap biztonsági garanciákat, Ukrajna teljes joggal tekintheti úgy, hogy a memorandum nem működik, s valamennyi, az 1994-es egyezség keretében elfogadott megállapodás kétségbe vonható – jelentette ki.

Egyben csúcstalálkozó összehívását sürgette az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjai, valamint Ukrajna, Németország és Törökország részvételével az európai biztonsági kihívások kezelésére.

Volodimir Zelenszkij egyben támogatást kért országa számára a nyugati partnerektől.

Kinek szólt az üzenet?

Ukrajnában a kormánypárti média nagy lelkesedéssel fogadta a beszédet, mondván, az ország megmutatta, hogy képes önálló külpolitikai kezdeményezésre, miközben a nagyhatalmak igyekeznek kihasználni Kijevet. Dicsérték Zelenszkij bátorságát, amellyel a szövetségesek fejére olvasta tétlenségüket, hogy nem hajlandók hathatós intézkedésekkel meghátrálásra késztetni Oroszországot.

A szakértők szerint viszont a beszéd legalább annyira szólt az ukrajnai közvéleménynek, mint a világnak. Azt volt hivatott szemléltetni, hogy a kormányzat a válság közepette is határozott, kézben tartja a helyzetet, tudja, hogy mit csinál, van terve.

Ugyanakkor az elemzők nem tudták mire vélni, hogy az államfő ismét előhozakodott a budapesti memorandummal. A többség szerint a memorandum már rég halott és végrehajthatatlan. Ha fel is mondja Ukrajna a megállapodást, már nem kaphatja vissza az atomfegyvereit – mutattak rá.

Ezen a ponton viszont megoszlottak a vélemények. Az egyik tábor szerint Kijev aligha mer kilépni az atomsorompó-­egyezményből, s azt is kétségesnek tartják, hogy saját erőire támaszkodva új atomprogramot indíthatna, mint például Irán. Következésképpen a müncheni beszéd csak afféle látszatcselekvés, amely semmi egyébre nem jó, mint hogy néhány órára ismét Kijevre irányítsa a figyelmet. A másik tábor szerint viszont Ukrajnában minden feltétel adott az atomfegyver létrehozásához belátható időn belül, ami viszont a feje tetejére állíthatja a jelenlegi erőviszonyokat.

                 (ntk)