A foglalkoztatás szabályainak változásáról a hadiállapot idején

2022. április 11., 09:03 , 1101. szám

„Mit tudni arról, hogyan változnak a munkaviszonyt szabályozó rendelkezések háború idején?”

– Március 15-én a Legfelső Tanács törvényt fogadott el A munkaviszony szervezéséről hadiállapot idején (Закон України Про організацію трудових відносин в умовах воєнного стану). Ez a jogszabály hivatott meghatározni minden vállalkozásnál, intézménynél, szervezetnél – tulajdonformától, tevékenységtől, ágazati hovatartozástól függetlenül – az alkalmazottak és a szerződéses viszonyban állók foglalkoztatásának sajátosságait A hadiállapot jogrendjéről szóló törvénynek megfelelően bevezetett hadiállapot idején. A dokumentum megerősíti, hogy ebben az időszakban korlátozzák az Ukrajna Alkotmányának 43. és 44. cikkelyeiben foglalt emberi és állampolgári jogokat.

A jogszabály előírja többek között, hogy a hadiállapot idején a munkaszerződés megkötésekor bármely munkavállalói kategória esetében előírható a próbaidő. Az új munkavállalók operatív toborzása, valamint a szakember- és munkaerőhiány kiküszöbölése érdekében, a ténylegesen távollévők pótlására – ideértve azokat is, akiket a háborús cselekmények miatt evakuáltak, a szabadságon lévőket, az átmenetileg munkaképteleneket, vagy akiknek ismeretlen a tartózkodási helyük – a munkáltatók határozott idejű munkaszerződést köthetnek új munkavállalókkal a hadiállapot idejére vagy az ideiglenesen távol lévő munkavállaló helyettesítésének idejére.

Ezen túlmenően a törvény kimondja, hogy a hadiállapot idején a munkáltatónak joga van a munkavállalót a beleegyezése nélkül a munkaszerződésében nem szereplő egyéb munkakörbe helyezni (kivéve az áthelyezést a harci cselekmények által érintett területekre), ha ez a munkavállalónak egészségi okokból nem ellenjavallott, és csak a harci cselekmények következményeinek, valamint az emberek életét vagy normális életkörülményeit veszélyeztető vagy veszélyeztetni képes egyéb körülmények megelőzése vagy megszüntetése céljából; az elvégzett munka szerinti bérezéssel, amely azonban nem lehet alacsonyabb, mint az átlagkeresete az előző munkakörében. Érdemes megjegyezni, hogy a hadiállapot ideje alatt nem alkalmazandó a Munkatörvénykönyv 32. cikkelyének rendelkezése, azaz a munkavállalót nem kötelesek előre (két hónappal korábban) figyelmeztetni a munkakörülmények jelentős változására.

Fontos változás a munkaszerződésnek a munkavállaló kezdeményezésére történő felmondásával kapcsolatban, hogy amennyiben a vállalat, intézmény, szervezet a harci cselekmények övezetébe kerül, minek következtében veszélyeztetetté válik a munkavállaló élete és egészsége, a kéthetes felmondási idő nélkül is megszakítható a munkaszerződés (kivéve azokat, akiket hadiállapot idején közérdekű munka végzésére köteleztek, vagy akiket kritikus infrastruktúrának minősülő intézményben foglalkoztatnak).

Hadiállapot idején a munkavállaló a munkáltató kezdeményezésére az átmeneti keresőképtelensége, valamint – a szülési és gyermeknevelési szabadság (a gyermek 3 éves koráig) kivételével – a szabadsága alatt is elbocsátható az elbocsátás időpontjának megjelölésével, ami az átmeneti keresőképtelenségnek az ezt igazoló dokumentum szerinti megszűnését követő első munkanapnak, illetve a szabadság lejártát követő első munkanapnak felel meg. A hadiállapot idején a Munkatörvénykönyv 43. cikkelyének rendelkezései nem alkalmazandók, kivéve a vállalkozások, intézmények vagy szervezetek szakszervezeti testületeibe beválasztott alkalmazottak elbocsátásának esetét.

A munkaidő, a pihenőidő és a szabadnapok tekintetében a jogszabály előírja, hogy a hadiállapot idején a munkavállalók rendes munkaideje nem haladhatja meg a heti 60 órát. Azon munkavállalók esetében, akik számára a törvények csökkentett munkaidő megállapítását írják elő, a munkaidő nem haladhatja meg a heti 50 órát. Az öt- vagy hatnapos munkahét bevezetéséről a munkáltató a katonai parancsnokság döntése alapján, a katonai adminisztrációval közösen határoz. A napi munkavégzés (műszak) kezdetének és befejezésének időpontját a munkáltató határozza meg. A heti megszakítás nélküli pihenőidő 24 órára csökkenthető. A Munkatörvénykönyv 53. cikkelyének (a munkaidő hossza az ünnep-, szabad- és munkaszüneti napot megelőző napon), 65. cikkelye első pontjának, a 67. cikkely 3–5. pontjának, valamint 71–73. cikkelyeinek (ünnep- és munkaszüneti napok) rendelkezései hadiállapot idején nem alkalmazandók.

Ami a szabadságolást illeti, hadiállapot idején a munkavállaló 24 naptári nap éves fizetett alapszabadságra jogosult. Hadiállapot idején a munkáltató a munkavállalótól bármilyen szabadságot megtagadhat, kivéve a szülési és gyermeknevelési szabadságot a gyermek hároméves koráig, ha az érintett munkavállaló kritikus infrastruktúrának minősülő vállalatnál, intézményben, szervezetben dolgozik. A hadiállapot ideje alatt a munkáltató – a munkavállaló kérésére – fizetés nélküli szabadságot biztosíthat A szabadságolásról szóló törvény 26. cikkelye 1. pontjában megállapított időkorlát figyelembevétele nélkül.

Fontos változás, hogy a hadiállapot idején megengedett a nők alkalmazása (kivéve a várandós és egy év alatti gyermeket nevelő nőké) nehéz, káros vagy veszélyes munkakörülményekkel járó munkára, valamint föld alatti munkára. A gyermekes munkavállalók (a tárgyalt jogszabály 8. cikkelyében meghatározott esetek kivételével) a hadiállapot ideje alatt beleegyezésükkel éjszaka és hét végén, ünnep- és munkaszüneti napokon is dolgozhatnak, túlórázhatnak, kiküldetésbe vezényelhetők.

Hadiállapot idején a hozzájárulásuk nélkül nem alkalmazhatók éjszakai munkára: várandós és egy év alatti gyermeket nevelő nők, valamint a fogyatékossággal élők, akiknek az ilyen munka orvosilag ellenjavallott. A hadiállapot idején a Munkatörvénykönyv 54. cikkelyének 1. és 2. pontja nem alkalmazandó.

Ami a bérezést illeti, a munkabért a munkaszerződésben meghatározott feltételekkel folyósítják. Abban az esetben, ha az ellenségeskedés miatt lehetetlen bért fizetni, a munkabér folyósítása felfüggeszthető mindaddig, amíg a vállalkozásnak ismét lehetősége nyílik fő tevékenységének folytatására.

Hadiállapot idején a kollektív szerződés bizonyos rendelkezései a munkáltató kezdeményezésére felfüggeszthetők. A munkaszerződés felfüggeszthető az Ukrajna elleni katonai támadás miatt, ha az kizárja, hogy a munkáltató munkát biztosítson, a munkavállaló pedig elvégezze a munkáját a munkaszerződésben foglaltak szerint. A munkaszerződés felfüggesztésének idejére a munkavállalók bérének, garanciális és kompenzációs juttatásaiknak a folyósítása teljes egészében a katonai agressziót elkövető államot terheli.

Ez a jogszabály A hadiállapot jogrendjéről szóló törvénnyel összhangban bevezetett hadiállapot idején érvényes, és a hadiállapot megszűnésével, eltörlésével hatályát veszti.

hk