Megtorpantak a béketárgyalások
Egyesek szerint megtorpantak az Ukrajna és Oroszország között folyó béketárgyalások, mások szerint szó sincs róla. Annyi bizonyos, hogy új fejleményről egy ideje nem számoltak be. Az okokra többféle magyarázat is létezik.
Johnson üzenete
Az Ukrajinszka Pravda (UP) terjedelmes összeállítást szentelt minap az Ukrajna és Oroszország között folyó béketárgyalások eddigi történetének és pillanatnyi állásának.
Az ukrán kormányzathoz közeli forrásai alapján a portál azt írja, „az orosz fél [...] gyakorlatilag készen állt a Zelenszkij–Putyin-találkozóra. De történt két dolog, ami után az ukrán tárgyalóküldöttség tagjának, Mihajlo Podoljaknak nyíltan el kellett ismernie, hogy az elnökök találkozója már »nem időszerű«”.
Az első „dolog” az orosz csapatok által az ideiglenesen megszállt ukrán területeken elkövetett atrocitások, háborús bűncselekmények napvilágra kerülése volt. „Az oroszokkal kötendő megállapodások másik akadálya április 9-én érkezett Kijevbe”, tehát nem sokkal azután, hogy az isztambuli találkozón (március 29. – a szerk.) kirajzolódtak egy ukrán–orosz megállapodás körvonalai – írja az UP.
Volodimir Zelenszkij elnökhöz közel álló források szerint az ukrán fővárosban váratlanul megjelenő Boris Johnson brit miniszterelnök két egyszerű üzenettel érkezett. Az első, hogy Vlagyimir Putyin háborús bűnös, akivel nem tárgyalni kell, hanem a végsőkig nyomás alatt tartani. A második, hogy Ukrajna talán kész valamiféle megállapodást aláírni az orosz elnökkel a biztonsági garanciákról, ők azonban nem.
Az UP szerint Johnson álláspontja arról tanúskodott, hogy a „kollektív Nyugat”, amely februárban még azt javasolta Zelenszkijnek, hogy meneküljön, most úgy érzi, Putyin valójában egyáltalán nem olyan mindenható, mint amilyennek képzelték, és van esély megszorítani.
Putyin panasza
Három nappal azután, hogy Johnson visszarepült a ködös Albionba, Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások „zsákutcába jutottak”.
„Az isztambuli tárgyalásokon azért sikerült meglehetősen komoly áttörést elérni, mert ukrán kollégáink nem kapcsolták össze Ukrajna nemzetközi biztonságának követelményeit nemzetközileg elismert határaival, bizonyos értelemben mintegy zárójelbe téve a Krímet, Szevasztopolt és az Oroszország által elismert donbászi köztársaságokat” – jelentette ki az agresszor ország elnöke.
Azonban e megállapodások elérése után Oroszország szembe találta magát a Kijev megyei Bucsa körüli helyzettel (a meggyilkolt több száz civillel – a szerk.), és ezután Ukrajna tárgyalóinak álláspontja a rendezésről megváltozott – jelezte az orosz elnök.
„Moszkva szeretne egy olyan megállapodást, amely minden kérdésre tartalmazza a megoldást. Azonban nem mindenki tudja elképzelni magát egy asztalnál ülve Oroszországgal. Számukra a biztonsági garanciák Ukrajnának egy dolog, az Oroszországgal kötendő megállapodások egy másik. Oroszország azt akarja, hogy minden egy dokumentumban legyen, de az emberek azt mondják: „Sajnáljuk, láttuk, mi történt Bucsában, a körülmények változnak” – idézi Volodimir Zelenszkijt az UP.
Ezt követően állt be a szünet a tárgyalási folyamatban – mutat rá a portál.
Okok és okozatok
Szerhij Nikiforov, Ukrajna elnökének szóvivője a Strana.ua Telegram-csatornájának nyilatkozva úgy vélte, az UP újságírói „mellélőttek” elemzésükben, felcserélik az okokat és az okozatokat.
„Az Isztambult megjárt kontaktcsoportok tartják a kapcsolatot. Bármikor szervezhetnek újabb tárgyalási fordulót. Más kérdés, hogy nagyrészt már megegyeztek minden olyan témában, amelyben felhatalmazták őket a megállapodásra. Most a legnehezebb és legfontosabb döntések vannak hátra Ukrajna biztonsági garanciáiról és területi integritásáról. Csak az elnökök tudnak megegyezni erről” – mondta el Nikiforov.
Megerősítette, az ukrán fél nem utasítja el az elnöki szintű találkozót.
„Ukrajna elnöke minden alkalommal megismétli, hogy kész találkozni Oroszország elnökével és tárgyalni. Nem látunk semmiféle viszontkészséget Oroszország részéről. Hogy mely okokból, azt hadd kommentálja az orosz fél” – tette hozzá Nikiforov.
A szóvivő tagadta, hogy az ukrán álláspont változása annak következménye, hogy a Nyugat nem kíván megállapodni Moszkvával.
„A megállapodás a garanciákról a lehetséges békekonstrukció része. A jövőbeni megállapodások formátuma még nincs meghatározva. A harcok befejezésének kérdése Ukrajna és Oroszország elhatározásának kérdése. A kollektív Nyugat kívánságairól magának a Nyugatnak kell nyilatkoznia” – mondta.
Nikiforov egyértelművé tette, hogy Ukrajnának egyelőre nem áll szándékában kilépni a tárgyalási folyamatból, annak ellenére sem, hogy egyes kormányzati tisztviselők szerint nem lesz békekötés Oroszországgal, s egészen Moszkva kapitulációjáig kell folytatni a háborút. Szerinte ezek a nyilatkozatok csupán magánvélemények, s „nem az ukrán kormányzat konszolidált álláspontja”.
Elég volt a Minszkekből
Annyi bizonyos, hogy Ukrajna nem egyezik bele a konfliktus újbóli befagyasztásába. Ezt Volodimir Zelenszkij tette újfent egyértelművé a The Wall Street Journal (WSJ) minapi washingtoni rendezvényén.
„Akkor lettem elnök, amikor Minszk–1, Minszk–2 volt. Léteztek dokumentumok, amelyeket megsértettek, ami azt jelenti, hogy nem voltak komoly dokumentumok. Papíron azonban léteztek megállapodások – befagyott konfliktus volt. Ellene vagyok. Ilyen dokumentumunk biztosan nem lesz” – hangsúlyozta az elnök.
„Ukrajna biztosan nem megy bele még egyszer ilyen diplomáciai mocsárba” – szögezte le.
Zelenszkij a WSJ-nek adott interjújában így fogalmazta meg a fő célt: „A területi integritás helyreállítása az első számú feladatunk. Ez az Oroszországi Föderáció csapatainak visszaszorítását jelenti a február 24-i határokig. Megértjük, hogy nehéz lesz helyreállítani a területi integritást az ideiglenesen megszállt Krím félszigeten. És mégis úgy gondolom, hogy később, miután megmutattuk az erőnket, áttérhetünk a diplomácia útjára. Mert minden háború diplomáciával ér véget, és úgy gondolom, hogy ki kell tartanunk. [...] Ennek minden esetben tárgyalás lesz a vége, ilyen vagy olyan formátumban” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij.
(ntk/pravda.com.ua/t.me/stranaua)
Ukrajna felfegyverzése
Az elmúlt hét egyik látványos eseménye volt Boris Johnson felszólalása Ukrajna Legfelső Tanácsában. A brit kormányfő ezúttal nem személyesen látogatott el Kijevbe, hanem videokapcsolaton keresztül szólt az ukrán képviselőkhöz.
Beszédének meghatározó eleme kétségtelenül az a bejelentés volt, mely szerint Nagy-Britannia mintegy 300 millió font értékben szállít újabb katonai felszereléseket Ukrajnának. A csomagban egyebek mellett az ukrán városokat lövő tüzérségi ütegek lokalizálására alkalmas radarrendszerek, az ukrán erők ellátására szolgáló, nagy teherbírású drónok és több ezer éjjellátó berendezés szerepel. Hozzátette: London a következő hetekben Brimstone típusú, hajók ellen bevethető rakétákat és Stormer légvédelmi fegyverrendszereket is szállít Ukrajnának. A brit kormány mindemellett páncélozott járműveket is küld civilek evakuálására támadás alatt álló területekről, és a kritikus fontosságú infrastrukturális létesítmények karbantartásán dolgozók védelmére.
Johnson kijelentette, hogy Ukrajna megnyeri az Oroszország által indított háborút. Szavai szerint ugyanis a Kreml alapvető számítási hibát, rettenetes baklövést követett el az invázióval. Úgy fogalmazott: Vlagyimir Putyin orosz elnök legyőzhetetlennek mondott háborús gépezete megtört az ukránok hazafiasságának és hazaszeretetének mozdíthatatlan akadályán. Hozzátette: az ukránok arra tanították a világot, hogy az agresszor által kifejtett brutális erőszak sem ér semmit egy olyan nép erkölcsi erejével szemben, amely elszántan küzd szabadságáért.
Azóta újabb fejezettel bővült a brit–ukrán katonai együttműködés, amennyiben csütörtökön Boris Johnson brit miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hosszabb hatótávolságú fegyverek szállításának lehetőségéről tárgyalt telefonon. Johnson szóvivőjének tájékoztatása szerint a két vezető áttekintette az ukrajnai harci fejleményeket, és azt, hogy az ukrán fegyveres erőknek milyen további támogatásra van szükségük.
A német támogatás távolról sem alakul ennyire gördülékenyen. A korrespondent.net idézte Kristine Lambrecht német védelmi minisztert, aki szlovákiai látogatása során bejelentette, átadnak Ukrajnának hét PzH 2000 önjáró löveget. Ezek a gépek jelenleg éppen az esedékes szervizen esnek át. Lambrecht egyben megígérte, hogy Németország megtanítja az ukrán katonákat az önjáró lövegek kezelésére.
A Die Welt viszont arról ír, hogy késik a már korábban megígért Gepard légvédelmi rendszerek szállítása, mivel nem áll rendelkezésre a kellő mennyiségű lőszer. Korábban jelentették, Svájc semlegességére hivatkozva nem engedélyezte Németország számára az általa gyártott lőszerek átadását harmadik félnek, azaz Ukrajnának.
Közben Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere további 150 millió dollár biztonsági támogatást hagyott jóvá Ukrajna számára.
„A mai napon, az elnök utasításának megfelelően, jóváhagytam legfeljebb 150 millió dollár összegű további azonnali katonai támogatást Ukrajnának újabb fegyverek és felszerelések formájában az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának tartalékaiból” – közölte Blinken.
A külügyminiszter emlékeztetett, hogy ez a mostani 2021 augusztusa óta az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának készleteiből származó, Ukrajnának szánt fegyverek, haditechnika és felszerelések immár kilencedik részlete. Elmondása szerint ezzel az Ukrajnának fegyverek és felszerelések formájában nyújtott biztonsági támogatás teljes összege – azóta, hogy február 24-én Oroszország megindította Ukrajna elleni invázióját – mintegy 3,8 milliárd dollárt tesz ki.
„Változatlanul ellátjuk Ukrajnát olyan fegyverekkel, amelyeket erői hatékonyan használnak országuk és honfitársaik szabadságának védelmében. A katonai segítség mellett továbbra is közvetlen pénzügyi támogatást nyújtunk Ukrajnának, támogatjuk az ukrajnai polgári lakosság elleni orosz atrocitások bizonyítékainak dokumentálását, valamint a Putyin összeomló gazdaságára nehezedő nyomás további fokozását. Ezek az erőfeszítések együttesen hozzájárulnak Ukrajna pozíciójának megszilárdításához a tárgyalóasztalnál, miközben továbbra is elszigetelik Oroszországot a világtól mindaddig, amíg be nem fejezi az Ukrajna elleni értelmetlen háborúját” – hangsúlyozta Blinken.
(hk/MTI/korrespondent.net/eurointegration.com.ua)
Támogatásáról biztosította Ukrajnát a kanadai miniszterelnök
Vasárnap Kijevbe látogatott Justin Trudeau kanadai miniszterelnök, aki megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
A kanadai politikus ellátogatott a fővároshoz közeli Irpinybe. Olekszandr Markusin, a város polgármestere Facebook-bejegyzésben úgy fogalmaz, Trudeau azért látogatott el a településre, hogy „a saját szemével láthassa mindazt a borzalmat, amelyet az orosz megszállók idéztek elő a városban”.
Zelenszkij elnökkel közös sajtótájékoztatójukon Trudeau bejelentette: Kanada újabb szankciókat vet ki orosz személyek és vállalatok ellen.
„Világos, hogy Vlagyimir Putyin (orosz elnök) felelős ezekért a borzasztó háborús bűntettekért” – mondta a kanadai kormányfő.
A kanadai miniszterelnök arról biztosított, hogy országa nemcsak folytatja Ukrajna megsegítését, hanem konszolidálja a nemzetközi partnerek erőfeszítéseit, többek között, ami a szankciókat illeti.
Trudeau közölte továbbá, hogy Kanada újra megnyitja nagykövetségét az ukrán fővárosban.
A kanadai kormányfő vasárnap Zelenszkij elnök társaságában kapcsolódott be a G7-országcsoport vezetőinek videokonferenciájába. Beszédében az ukrán államfő konkrét eszközöket javasolt a G7-eknek, amelyekre most szüksége van Ukrajnának és a világnak, „akik értékelik a szabadságot, a demokráciát és a függetlenséget”.
„Úgy gondolom, hogy egy ilyen csúcstalálkozó Ukrajna részvételével ma annak a bizonyítéka, hogy a szabad világ nemcsak a szabadság védelmében, hanem a győzelem elérésében is eltökélt, akárcsak 77 évvel ezelőtt” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
(zzz/eurointegration.com/MTI)
Ungvárra látogatott az amerikai first lady
Jill Biden, Joe Biden amerikai elnök felesége kelet-európai körútja során kereste fel a kárpátaljai megyeközpontot – jelentette a Jevropejszka Pravda a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás Telegram-csatornája nyomán.
A tájékoztatás értelmében az amerikai elnök hitvese május 8-án, anyák napján Ungváron találkozott Olena Zelenszkával, az ukrán államfő feleségével.
„Jill Biden és Olena Zelenszka meglátogattak egy ungvári iskolát, ahol Ukrajna harcok sújtotta megyéiből áttelepült belső menekülteket helyeztek el. A first lady látogatása azt demonstrálja, hogy az Egyesült Államok magas rangú képviselői támogatják Ukrajnát” – áll a közleményben.
Hozzátették, „az ungvári látogatást érthető okokból nem jelentették be, maximálisan titokban tartották, és az esemény nem volt sajtónyilvános”. A találkozón csak a Fehér Ház sajtószolgálata volt jelen.
Az elmúlt hét folyamán az amerikai elnök felesége Romániát és Szlovákiát is felkereste, hogy ukrán menekültekkel találkozzon.
„Anyák napján ukrán anyákkal és gyermekeikkel akartam lenni. Az elmúlt néhány hónapban túl sok ukrán volt kénytelen elhagyni otthonát, hátrahagyni szeretteit” – írta útjáról Twitter-bejegyzésében Jill Biden.
(hk/eurointegration.com.ua)
Zelenszkij: Ez két világnézet háborúja
Volodimir Zelenszkij elnök videoüzenetben köszöntötte országa népét május 9-én, a nácizmus felett aratott győzelem napján.
„Ez nem két hadsereg háborúja. Ez két világnézet háborúja. Barbárokkal, akik ágyúzzák a Szkovoroda Múzeumot, és azt hiszik, hogy a rakétáikkal elpusztíthatják filozófiánkat. Bosszantja őket, idegen számukra, megrémíti őket. Lényege, hogy szabad emberek vagyunk, akik a saját útjukat járják…
Szabadságunkért, gyermekeink szabadságáért harcolunk, ezért győzni fogunk. Soha nem felejtjük el, mit tettek elődeink a második világháborúban, amelyben több mint nyolcmillió ukrán vesztette életét. […] És hamarosan két győzelem napja lesz Ukrajnában. Valakinek pedig egy sem marad. Akkor győztünk. Most is győzni fogunk. És a Hrescsatik látni fogja a győzelmi felvonulást – Ukrajna győzelméét!”
Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy senki sem sajátíthatja ki annak az Ukrajnának a második világháborús győzelmét, amely a Hitler-ellenes koalíció tagjaként harcolt a nácizmus ellen.
(hk/pravda.com.ua)
Putyin ünnepi beszédében nem volt újdonság
A várakozásokkal ellentétben Vlagyimir Putyin orosz elnök sem hadat nem üzent Ukrajnának, sem mozgósítást nem hirdetett meg május 9-én a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján, a Vörös téren megrendezett katonai díszszemlén elmondott beszédében.
Kijelentette viszont, hogy Oroszország ukrajnai katonai fellépésével agressziót akadályozott meg. Szerinte nyílt előkészületek folytak egy újabb büntetőműveletre a Donyec-medencében, „a behatolásra történelmi földjeinkre, köztük a Krímre”.
„Kijev bejelentette nukleáris fegyverek beszerzésének lehetőségét, a NATO-blokk pedig aktív katonai fejlesztésbe kezdett a velünk szomszédos területeken” – idézi Putyint az MTI.
Szerinte „minden arról szólt, hogy elkerülhetetlen lesz az összecsapás a neonácikkal, a banderistákkal”, akiket az Egyesült Államok és társai támogattak.
Az orosz elnök szólt a háborús veszteségekről is és kártérítést ígért az áldozatok hozzátartozóinak.
(zzz/MTI/bbc.com)
