Élet a gyorsuló infláció közepette

2022. június 23., 13:09 , 1113. szám

Mitől emelkednek az árak, mekkora inflációra számíthatunk és mit tehetünk ellene? – ennek járt utána összeállításában az UNIAN hírügynökség.

Egymásra rakódó hatások

Negyedik hónapja tart a háború. A harcok hatalmas pusztítást okoznak az infrastruktúrában és akadályozzák a gazdaság működését. Ezek a negatív folyamatok súlyosbítják az élelmiszerek világpiaci árának amúgy is jelentős emelkedését és a szezonális ingadozásokat a hazai piacon, ami az árak növekedéséhez vezet. Mivel az ukránok jövedelmük közel felét minden hónapban élelmiszerre költik, a drágulása érzékenyen érinti a polgárok pénztárcáját. A hrivnya leértékelődése is fokozza a nyugtalanságot és emeli az importárakat, különösen az üzemanyag esetében, ami idővel mindenre kihat, amit fogyasztunk.

Az Állami Statisztikai Szolgálat szerint az infláció májusban Ukrajnában éves szinten 18 százalékra emelkedett. Az élelmiszer árucsoport árai azonban ennél is jobban emelkedtek. Így a kenyér és a száraztészták ára 30, illetve 27 százalékkal nőtt. A vaj 23 százalékkal, a hal 28 százalékkal, a hús 14 százalékkal, a tej 19 százalékkal drágult. A gyümölcsök 20 százalékkal, a zöldségfélék pedig több mint 77 százalékkal kerültek többe.

Ugyanakkor a gabonafélék – különösen a hajdina, a rizs és a köles – is lényegesen többe kerültek. Az Artemszil legnagyobb Donyeck megyei üzemének bezárásával átmeneti sóhiány alakult ki, ami szintén hozzájárult e fontos termék árának emelkedéséhez. Ehhez jön még a benzin és a gázolaj, amelyek literenkénti ára a háború kezdete óta legalább 20 hrivnyával emelkedett.

Sajnos az áruk és szolgáltatások drágulása számos objektív okból kifolyólag folytatódni fog a szakértők szerint.

Csak a ruha és a rezsi stabil

Az Investment Capital Ukraine (ICU) pénzügyi csoport elemzői szerint az infláció kulcstényezői változatlanok: az élelmiszer- és üzemanyagárak meredek emelkedése.

„A fogyasztói kosár két összetevője – a ruha és a rezsi – ugyanakkor visszafogja a fogyasztói árak növekedési ütemét. A közüzemi díjak emelkedése változatlanul lassul, mivel a kormány az elmúlt 12 hónapban nem változtatott a gáz- és áramdíjakon” – mutatnak rá az ICU-nál.

Ugyanakkor a befagyott rezsidíjak sincsenek ingyen, hiszen a piaci érték és a kedvezményes lakossági ár közötti különbözetet az állami költségvetésből fedezik. Az előzetes becslések szerint az államnak az év végéig legalább 6 milliárd dollárt kell találnia a díjak szinten tartására.

Azonban az ICU szakértői hangsúlyozzák, hogy még a lakossági tarifák befagyasztása sem segít az infláció teljes megfékezésében, így ősszel a fogyasztói árak emelkedése elérheti a 30 százalékot.

„A májusi infláció azt mutatja, hogy az inflációs nyomás továbbra is jelentős, és megerősítjük előrejelzésünket, miszerint ősszel a fogyasztói árindex elérheti a 25-30 százalékot” – jelezték az elemzők.

„Az infláció fő tényezői továbbra is a kínálati oldalon jelentkeznek, hiszen számos áru és szolgáltatás célba juttatását nehezítik a logisztikai zavarok. Az üzemanyagárak gyors emelkedése és az üzemanyaghiány is figyelemreméltó nyomást gyakorol a termelési költségekre. Arra számítunk, hogy Ukrajnában az infláció tovább gyorsul, és 2023 végéig 20 százalék felett marad, mivel a gazdaság még sokáig fog alkalmazkodni a kínálati sokkokhoz és a magas árfolyamkockázatokhoz” – teszik hozzá az ICU-ban.

A legnagyobbak is megszenvedik

Nem Ukrajna az egyetlen ország, amely szenved a növekvő inflációtól. Emelkednek az árak a világ nagy gazdaságaiban, köztük az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is. Hivatalos adatok szerint az USA-ban 8,6 százalékra, az EU-ban pedig 8,1 százalékra emelkedett az éves infláció májusban. Ez negyvenéves maximum!

„Mivel Ukrajna nem a világgazdaság legerősebb szereplője, itt még a képzeletbeli USA-beli gazdasági »pillangó« szárnycsapása is hurrikánt okozhat. Így a globális inflációs trendek nem kerülhették el az országot, hanem csak ráerősítettek a háborús kihívásokra” – mondta Jaroszlav Zseleznyak, a Legfelső Tanács Pénzügyi, Adó- és Vámpolitikai Bizottsága elnökének első helyettese.

Éppen ezért az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) a fejlett országok tapasztalatait felhasználva az infláció visszaszorítása érdekében májusban radikálisan 25 százalékra emelte az alapkamatot. Reményeik szerint ez segíteni fog a nemzeti valuta megerősítésében és az árak emelkedésének lassításában.

„A fogyasztói infláció májusi dinamikája az árnyomás további növekedését jelzi. Az inflációs kockázatok változatlanul jelentősek. Erre való tekintettel született a döntés az alapkamat megemeléséről 10-ről évi 25 százalékra. Ennek a lépésnek az a célja, hogy fenntartsa az árfolyam-stabilitást, és ezzel megfékezze az import termékek árának emelkedését” – közölte az NBU.

A nemzeti bank intézkedései azonban önmagukban aligha lesznek képesek jelentős mértékben lassítani az árak emelkedését. Ehhez az egész állam kemény munkájára van szükség. Mindenek­előtt az export problémáját kell megoldani. Hagyományos mezőgazdasági termékeink (gabona, tojás, hús) külföldi értékesítésének korlátozott lehetőségei miatt jelentős az ország devizabevételeinek csökkenése.

Ehhez még hozzá kell tenni a külföldön munkát vállalóktól származó devizabevételek csökkenését, valamint a jelentős dollár- és eurókiáramlást amiatt, hogy a migránsaink ukrán kártyával fizetnek a határon túl. Az NBU által a hrivnya stabilizálására fordított összegekkel együtt mindez az arany- és devizatartalékok 7 százalékos, 25 milliárd dollárra való csökkenéséhez vezetett májusban. Az export újraindításának viszont hozzá kell járulnia a devizatartalékok fokozatos feltöltéséhez és a helyzet stabilizálásához.

Ugyanakkor továbbra is akut probléma az üzemanyag, amelynek a logisztikai gondokkal párosuló hiánya miatt a termékek ára változatlanul emelkedik, hiszen azokat valahogyan el kell juttatni a fogyasztókhoz.

Hogyan vészeljük át?

A szakértők megjegyzik, hogy az elmúlt években nem történt áttörés a gazdálkodás, a kiadások optimalizálásának, magyarán a takarékoskodásnak a tudományában. Ugyanazok az elvek érvényesek ma is, amelyek a legutóbbi válságok alkalmával beváltak, és amelyek egyformán működnek az üzletemberek és a hétköznapi polgárok esetében.

„Először is, takarékoskodás idején érdemes elvégezni az összes kiadás pontos számbavételét. Segít, ha a család legalább valamilyen könyvelést vezetett a költségekről és kiadásokról. De ha nem készült is ilyen, érdemes legalább megpróbálni felidézni az elmúlt hónapok kiadásait, és egy maximálisan kimerítő listát készíteni. Minél részletesebb, annál jobb. Tartsuk észben, hogy ebben a munkában nincsenek felesleges részletek” – mondja Alina Kompanec, a Unex Bank marketingigazgatója.

A második szakaszban – elmondása szerint – meg kell határozni azokat a tételeket, amelyekről nem lehet lemondani.

„Ezek valószínűleg az étkezés, a kommunális szolgáltatások, a tömegközlekedési eszközökön való utazás lesznek. Ugyancsak külön kell választani a kérdéses, fontosnak tűnő, de az életminőség jelentős romlása nélkül teljesen elhagyható vagy legalábbis egy olcsóbb alternatívával helyettesíthető tételeket. Például ezt az időszakot fel lehet használni a dohányzás abbahagyására. Egy régi dohányos akár havi 2000 hrivnyát is megtakaríthat. A saját autón való utazás kiváltható a tömegközlekedéssel” – mutatott rá Kompanec.

A lista harmadik része fogja tartalmazni azokat a tételeket, amelyekről veszteség nélkül lemondhatunk: ruhatár felújítása, szórakozás, műszaki cikkek vásárlása. Ezt követően hozzáláthatunk a „felesleges” kiadások törléséhez.

„Az ilyen intézkedéseknek rendkívül fontos része a legteljesebb kontroll. Ha még nem használt az otthoni költségvetés nyilvántartására szolgáló alkalmazást, éppen itt az ideje telepíteni. Nem szükséges lemondani az apró dolgokról, amelyek örömöt okoznak. De világosan látni kell valódi értéküket, és lehetőség szerint költséghatékonyabb alternatívákat kell találni” – tanácsolta a szakértő.

 (zzz/unian.ua)

Májusban 1,6%-kal nőttek az élelmiszerárak Kárpátalján

A Kárpátaljai Megyei Statisztikai Főosztály tájékoztatása szerint a régió fogyasztói piacán 2022 májusában áprilishoz képest 1,6%-kal nőttek az élelmiszerárak – jelentette a Zakarpattya Online.

Legnagyobb mértékben, 4,8%-kal a száraztészták drágultak, miközben a gyümölcsök ára 4,2%-kal, a halé és a haltermékeké 3,2%-kal, a zöldségféléké 2,4%-kal, a kenyéré 1,6%-kal nőtt. A tojás ugyanakkor 17,9%-kal, a cukor 4,1%-kal, a napraforgóolaj pedig 1,8%-kal lett olcsóbb. A szeszes italok és dohánytermékek ára 3,6%-kal emelkedett, ezen belül a szeszes italoké 5,6%-kal, a dohánytermékeké 1,4%-kal. A ruházati cikkek és lábbeli 1,4%-kal drágultak, ezen belül a ruházat 2,2%-kal, a lábbeli 0,4%-kal.

2022. január–májusban az élelmiszerek fogyasztói árindexe a régióban 119,7%-ot tett ki 2021 decemberéhez képest.

Ebben az időszakban a zöldségfélék drágultak a legnagyobb mértékben (78,6%-kal). A köles, a rizs, a gyümölcs, a fagyasztott hal, a hajdina, a zabpehely, az árpa, a száraztészták, a búzadara, a vaj, a sajt és az olvasztott sajt, valamint az alma ára 61,9–16,2%-kal emelkedett. A tojás ára ugyanakkor 52,7%-kal csökkent. A szeszes italok és dohánytermékek 15,8%-kal, ezen belül a szeszes italok 23,2%-kal, a dohánytermékek 8,6%-kal drágultak. A ruházati cikkek és lábbelik ára 1,7%-kal emelkedett ebben az időszakban.

(ntk/zakarpattya.net.ua)