A kárpátaljai magyarság jelene és jövője is téma volt a Rákóczi Szabadegyetemen

A Rákóczi Szövetség első alkalommal szervezte meg június 23–26. között a Rákóczi Szabadegyetemet Sátoraljaújhelyen. A háromnapos közéleti tábor egyik legnagyobb figyelmet keltő témája vidékünkhöz kapcsolódott. A Kárpátok bércein innen: a kárpátaljai magyarság jelene és jövője című szombati panelbeszélgetésen Brenzovics Lászlóval, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnökével, Orosz Ildikóval, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) elnökével, valamint Vidnyánszky Attilával, a Nemzeti Színház igazgatójával Iváncsik Attila kárpátaljai televíziós és rádiós újságíró beszélgetett.

A beszélgetésen szó esett arról, hogy június 23-án az Európai Tanács (ET) döntött Ukrajna és Moldova tagjelölti státuszának megadásáról. Ennek kapcsán Brenzovics László elmondta, hogy a KMKSZ egy nyilatkozatot is közzétett, melyben üdvözli az ET döntését, továbbá kiemelte, hogy a kialakult háborús helyzetben valamennyi ukrán állampolgár számára reményt keltő, hogy Ukrajna a jövőben teljes jogú EU-tagországgá válhat. Hangsúlyozta, hogy Magyarország mindig támogatta Ukrajna európai integrációs törekvéseit, s ebben Magyarország is érdekelt.

„Nagyon ritkán vannak most jó hírek Ukrajna irányából, hiszen a háború, a rengeteg áldozat, a sok menekült folyamatosan egyfajta reménytelenséget jelent az ország vonatkozásában, s az utóbbi időben az ukrán–magyar kapcsolatok sem alakultak jól. Mindenképpen pozitív hír az, hogy Ukrajna megkapta a tagjelölti státuszt az Európai Uniótól, ami fontos lépés Ukrajna európai integrációja vonatkozásában” – jelentette ki a KMKSZ elnöke, hozzátéve: „Örvendetes az, hogy hosszú idő után, s ha telefonon is, de tárgyalások folytak az ukrán államelnök és a magyar miniszterelnök között, ahol az ukrán államelnök megköszönte Magyarország támogatását ebben a folyamatban, és azt a humanitárius segítséget is, melyet Magyarország nyújtott. Mi reméljük azt, hogy ezek a pozitív folyamatok folytatódni fognak a két ország viszonyában, a tagjelölti státusz közelíti Ukrajnát Európához, és a béke irányába fog hatni. Ezt üdvözöltük nyilatkozatunkban.”

A kárpátaljai magyar oktatásról, az oktatási intézmények jelenlegi helyzetéről Orosz Ildikó beszélt a jelenlévőknek. A KMPSZ és a II. RF KMF elnöke reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a 2022–2023-as tanévet szeptembertől minden oktatási intézmény jelenléti formában kezdheti majd meg, azonban addig is számos programmal készültek, ugyanis a nyár folyamán a gyerekek táborozási lehetőségére fektetik a hangsúlyt.

„Nagyon reménykedünk, hogy szeptemberben az online oktatás befejeződik. Erről az ukrán miniszter is nyilatkozott, hogy szeretnék jelenléti oktatással kezdeni a szeptembert. Ehhez feltételeket kell megteremteni az iskolákban és ott, ahol akarnak tanítani, ezen dolgoznak, például a megfelelő óvóhelyek kialakításában. A legaktívabb iskolák most is szeretnének foglalkozni a gyerekekkel, hiszen lassan negyed év kiesett a tanulás szempontjából” – vázolta a helyzetet Orosz Ildikó, kiemelve a nyári táborok jelentőségét, mellyel elsősorban a több hónapja online oktatásban tanuló gyerekek számára kívánnak lehetőséget biztosítani a tanulással egybekötött szórakozásra, élmények gyűjtésére és a közösségi lét megélésére.

Az elnök asszony kitért a főiskola különböző szakjaira történő megváltozott jelentkezésre is: „Készülünk arra, hogy felveszünk diákokat, mert a törvények szerint, aki nappali tagozaton tanul akár szakgimnáziumban, technikumban, akár főiskolai vagy egyetemi szinten, azok mentesülnek a tanulmányaik alatt a katonaságtól is, illetve azért is várjuk a diákokat, mert minél több értelmes emberre lenne szükség ahhoz, hogy majd, amikor béke lesz, újraépítsük ezt a dolgot. Ehhez a feltételek adottak most: a legtöbb szakra egy motivációs levéllel lehet majd jelentkezni” – emelte ki.

A háború kitörését követően mind a beregszászi főiskola, mind a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház kivette a részét a menekültek elszállásolásában és ellátásában, az intézményekben több száz Ukrajna háborús övezeteiből otthonát elhagyni kényszerült talált ideiglenes menedékre, akik közül többen jelenleg is itt tartózkodnak.

Érintve a kultúra témakörét szóba került a beregszászi színház helyzete is. Vidnyánszky Attila, aki a beregszászi társulat alapítója is, elmondta, a Nemzeti Színház azonnal befogadta a beregszászi színházat. „Voltak partnereink, segítőink ebben a történetben, például a szállások kapcsán más színházak is besegítettek, és egy sor színház felajánlotta, hogy a beregszászi színház játszhatja előadásait náluk” – mutatott rá az igazgató.

A társulat eddig mintegy húsz előadást játszott a Nemzeti Színházban, emellett létrehozták A helység kalapácsa című produkciót. „Úgy éreztem, muszáj, hogy dolgozzanak az emberek, muszáj, hogy kiszakítsam egy kicsikét őket abból a helyzetből, abból a gondolatvilágból, amiben léteznek, ami ránehezedik a lelkükre, és ezért létrehoztunk egy produkciót, ami egy nagyon bájos előadás, s úgy gondolom, hogy évekig fogják játszani. Hogy erősítsük a jelenlétüket, a Nemzeti Színház Tamási Áron-évfordulóhoz készített Tündöklő Jeromos című produkciójába is beállt az egész csapat. Ennek Gyulán lesz a bemutatója augusztusban. A következő cél az, hogy a lányokkal egy olyan előadást hozzunk létre, amelyet otthon játszanak majd, amelyet otthon tudnak majd ősszel működtetni részint a színházban, részint tájolni vele” – tért ki a részletekre Vidnyánszky Attila.

A panelbeszélgetés végén a kárpátaljai magyarság helyzetjelentése mellett a résztvevők a jövőképre is kitértek. A felszólalók bíznak abban, hogy a nehéz helyzet ellenére meg tud maradni a magyarság Kárpátalján.

TV21 Ungvár/CsA