Végrendelkezés és öröklés háború idején

2022. július 12., 16:36 , 1115. szám

„Lehet végrendeletet készíteni háború idején? A környék egyetlen közjegyzője elutazott, nem is tudom, kihez fordulhatnék. És mi a helyzet az örökléssel?”

– A háború, a hadiállapot sajnos még a végrendelkezéssel és a hagyatéki eljárással kapcsolatos kérdésekre is rányomja a bélyegét. 2022. március 11-én Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma módosította az öröklés kérdését szabályozó rendelkezések némelyikét, figyelembe véve a hadiállapot által előidézett változásokat. Módosult a közjegyzői cselekmények végrehajtásának rendje is (lásd: Порядок вчинення нотаріальних дій нотаріусами України, затверджений наказом Міністерства юстиції України від 22 лютого 2012 року N 296/5).

Lényeges változás, hogy hadiállapot vagy rendkívüli állapot idején a hagyatéki eljárást a kérelmező örökös kérvénye alapján Ukrajna bármelyik közjegyzője megindíthatja, függetlenül az örökség megnyílásának helyétől. Tehát míg békeidőben a hagyatéki eljárást rendszerint az örökség megnyílásának helyén indítják meg, addig hadiállapot idején a hagyatéki eljárás az ország bármelyik szegletében megindítható. Például, ha az örökhagyó az Ungvári járásban élt és halt meg, az örökösei viszont a Nagyszőlősi járásba valók, az örökösök a saját járásukban illetékes közjegyzőtől is kérhetik a hagyatéki eljárás megindítását. (A Polgári törvénykönyv – Ptk. – 1221. cikkelye szerint az örökség megnyílásának helye az örökhagyó utolsó bejelentett lakóhelye, ha az nem ismert, a hátrahagyott ingatlan vagy annak hiányában az ingó vagyon fő részének helye.)

Ugyanakkor felhívnám a figyelmet, hogy érvényben maradtak az örökség elfogadásának határidejére és eljárására vonatkozó normák. Vagyis az örökösöknek az örökség elfogadását megerősítő kérvényüket továbbra is az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül kell benyújtaniuk. A hat hónap egy úgynevezett jogvesztő határidő, vagyis aki elmulasztja, az a továbbiakban csak bírósági úton és csak alapos indokkal kezdeményezheti a határidő megújítását, amire azért van szükség, hogy módja legyen benyújtani a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek az örökség elfogadása iránti kérvényét. A határidő elmulasztása azért sem szerencsés, mert a bírósági gyakorlatból ítélve az utóbbi időben a bírák valamivel szubjektívebben ítélik meg, hogy mi minősül alapos oknak a mulasztásra.

Ugyanakkor emlékeztetnék, hogy a Ptk. 1268. cikkelyének 3. pontja értelmében az az örökös, aki az örökség megnyílásának időpontjában életvitelszerűen együtt élt az örökhagyóval, auto­matikusan – tehát kérvényírás nélkül – örökösnek (az örökséget elfogadónak) minősül, hacsak a hagyatéki eljárás hat hónapja alatt nem jelentette ki írásban, hogy lemond az örökségről.

A kérvényt az örökség elfogadásáról személyesen kell benyújtani a közjegyzőnek, aki a hagyatéki eljárást lefolytatja, illetve faluhelyen – közjegyző hiányában – a helyi önkormányzat illetékes tisztviselőjének –, ha ott rendelkeznek a megfelelő képesítéssel bíró munkatárssal (lásd a Ptk. 1269. cikkelyét, illetve A közjegyzőségről szóló törvény 37. cikkelyét!). A tizennegyedik életévét betöltött személy jogosult az örökség elfogadása iránti kérelmet benyújtani szülei vagy gondviselője hozzájárulása nélkül. Kiskorú, cselekvőképtelen személy nevében az örökség elfogadására irányuló kérelmet szülei (örökbe fogadó szülei), gyámja nyújtják be.

Az öröklési igazolást – amely alapján a hagyaték tárgyát képező vagyon tulajdonjoga átruházható – a közjegyző az örökség megnyílásától számított hat hónap elteltével állítja ki az örökösök részére. Faluhelyen a helyi önkormányzat felhatalmazott tisztségviselője az öröklési igazolás kiállítására is jogosult (lásd A közjegyzőségről szóló törvény 37. cikkelyét!).

A félreértések nagy száma miatt érdemes hangsúlyozni, hogy az örökség elfogadása iránti kérelem benyújtása és az öröklési igazolás megszerzése a hagyatéki eljárás két különböző lépése. Az örökség elfogadása iránti kérelem időben (az örökhagyó elhunytától, vagyis az örökség megnyílásától számított hat hónapon belül, és nem a hat hónap elteltével!) történő benyújtása nélkül csak bírósági úton lehetséges megszerezni az öröklési igazolást, azaz „pereskedni” kell.

Ami a végrendelet hitelesítését illeti, azt fő szabályként a végrendelkező lakóhelye szerint illetékes közjegyzőnek kell elvégeznie. Amennyiben az adott régióban nem működik közjegyző, a végrendeletet a helyi önkormányzat illetékes tisztségviselője is hitelesítheti. (Titkos végrendeletet ugyanakkor nem hitelesíthet az önkormányzati tisztviselő!)

A kórházban vagy egyéb, fekvőbetegeket ellátó egészségügyi intézményben, idősek, rokkantak otthonában tartózkodó személy végrendeletét a főorvos, annak egészségügyi kérdésekben illetékes helyettese vagy az ügyeletes orvos, a bentlakásos intézmény igazgatója, vezetője hitelesítheti. A katonák, a hadsereg civil alkalmazottai, valamint családtagjaik végrendeletét az egységük, alakulatuk állomáshelyén, a katonai hivatalban vagy intézményben, ahol nincs közjegyző vagy közjegyzői cselekmény végrehajtására illetékes hatósági személy, hitelesítheti az adott alakulat, hivatal, intézmény parancsnoka vagy vezetője (bővebben e témáról lásd A közjegyzőségről szóló törvény 40. cikkelyét!).

A felsorolt esetekben a végrendeletet legalább két tanú jelenlétében hitelesíti az arra jogosult személy. Az ilyen végakarat a közjegyző által hitelesített végrendelettel egyenértékű.

Tanú kizárólag cselekvőképes személy lehet. Nem lehet viszont tanú:

1. a közjegyző vagy más tisztviselő, hivatalos személy, aki a végrendeletet hitelesíti;

2. a végrendeletben szereplő örökös;

3. a végrendeletben szereplő örökös családtagja és közeli hozzátartozója;

4. olyan személy, aki nem tudja elolvasni vagy aláírni a végrendeletet.

A tanúknak, akik jelenlétében hitelesítették a végrendeletet, el kell olvasniuk és alá kell írniuk azt. A tanúk személyazonosságára vonatkozó információkat fel kell tüntetni a végrendelet szövegében.

A szóban forgó tisztviselők kötelesek az általuk hitelesített végrendelet egy példányát haladéktalanul átadni az örökhagyó lakóhelye szerinti állami közjegyzői levéltárnak. Az állami közjegyzői levéltár állami közjegyzője köteles ellenőrizni az átvett dokumentum jogszerűségét, és megőrizni azt, tájékoztatva erről a végrendelkezőt, valamint a végrendeletet hitelesítő tisztviselőt. Ha a végrendelet jogszabályba ütközőnek bizonyul, az állami közjegyzői levéltár állami közjegyzője értesíti erről az örökhagyót és a végrendeletet hitelesítő tisztviselőt.

hk