Határozat az ukrajnai lakossággal való szolidaritásról, a kisebbségi jogok teljesítéséről

A Kereszténydemokrata Internacionálé közgyűlése

2022. július 14., 18:32 , 1117. szám

Luandában, Angola fővárosában tartotta soron következő közgyűlését a 106 jobbközép pártot tömörítő Kereszténydemokrata Internacionálé (IDC-CDI) július 8–9-én. A fórumon elfogadott határozatok szövegét július 12-én hozták nyilvánosságra. Ezek egyikében a tagpártok szolidaritásukat fejezik ki Ukrajnával és az ország lakosságával. A határozati javaslatot a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt – mely 2018 óta tagja a keresztény értékeket képviselő szervezetnek – terjesztette be magyarországi és külhoni magyar pártok támogatásával. A közgyűlésen a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében részt vett Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti képviselő, aki a kárpátaljai magyar közösség nevében megköszönte a háború sújtotta Ukrajnában élő lakosok, a mielőbbi béke, valamint a kisebbségi jogok tiszteletben tartása melletti kiállást és politikai támogatást. A képviselő asszony újságírónk kérdéseire adott válaszaiban kifejtette az említett határozat relevanciáját.

– Milyen lényeges témákat tárgyaltak a Kereszténydemokrata Internacionálé közgyűlésén?

– A Kereszténydemokrata Internacionálé legutóbbi közgyűlésére Angola fővárosában, Luandában került sor. A koronavírus-járvány kezdete óta a szervezet is hibrid formában szervezi üléseit, hogy minél többen részt tudjanak venni a munkában.

A kétnapos ülés során több témát érintettünk és több nyilatkozatot is elfogadtunk. A Luandai Nyilatkozat fő üzenete, hogy az augusztus 24-én sorra kerülő parlamenti választások során az angolai hatóságoknak garantálni kell a szabad és tisztességes választásokat az országban, de elfogadtunk egy állásfoglalást a Mexikóban tapasztalható megnövekedett erőszak helyzetéről, emellett állásfoglalás készült a politikai pártok megerősítéséről is mint a demokrácia sarokkövéről, melyben az IDC-CDI aggodalmát fejezi ki a populista politikai erők által végrehajtott összehangolt fellépések növekedése miatt, valamint elítéli az orosz álhíreket és propagandakampányokat. A Kereszténydemokrata Internacionálé elnöksége beterjesztett egy határozatot A demokrácia és a biztonság megerősítéséről az európai kontinensen címmel, melyben elítélik az Oroszországi Föderáció Ukrajna elleni agresszióját, és arra ösztönzik az Európai Unió tagállamait, hogy maradjanak egységesek az agresszióra adott válaszukban, illetve erősítsék meg a biztonsági és védelmi képességeiket. Üdvözlik a NATO-szövetségesek múlt héten Madridban hozott döntését, mely szerint elfogadták Finnország és Svédország csatlakozási kérelmét, és felszólítják a NATO tagjait, hogy mielőbb hagyják jóvá ezt a döntést nemzeti parlamentjeikben, hogy biztosítsák a békét és a stabilitást az európai kontinensen. Emellett üdvözlik és támogatják az Európai Tanács 2022. június 23-i döntését, miszerint tagjelölt státuszt biztosított Ukrajnának és Moldovának. Elfogadásra kerültek továbbá Mozambik és Mali helyzetéről szóló határozatok is.

– A közgyűlés elfogadott egy, a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt által beterjesztett határozati javaslatot. Mit érdemes kiemelni az említett határozatról?

– A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség aktívan részt vesz a nemzetközi szervezet munkájában és fontosnak tartotta, hogy kifejezzük véleményünket a Kereszténydemokrata Internacionálé közgyűlésén az Ukrajnában dúló háborúval kapcsolatban, hiszen így lehetőség nyílik hallatni az Ukrajnában élő magyar kisebbség véleményét is a nemzetközi színtéren. Az IDC-CDI 106 pártot tömörít a világ 73 országából, ezáltal az üzenetünk a világ számos pontjára eljuthat.

A KMKSZ Az ukrajnai lakossággal való szolidaritásról szóló határozatot az anyaországból a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), valamint a külhoni magyar pártok támogatásával terjesztette be: Szlovákiából a Szövetség, Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogatta az állásfoglalási indítványunkat.

A szövegben kifejeztük, hogy támogatjuk Ukrajna szuverenitását, területi integritását és elítéljük Oroszország Ukrajna ellen indított katonai agresszióját, valamint követeljük, hogy az haladéktalanul szüntessen be minden katonai tevékenységet Ukrajnában, feltétel nélkül vonja ki katonai erőit és felszerelését Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről. Kifejeztük hálánkat a szomszédos országok – Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és a Moldovai Köztársaság – lakosságának, hatóságainak, akik azonnal és késedelem nélkül segítették a háború elől menekülő ukrán lakosságot, de emellett az Ukrajnában maradt lakosságról sem feledkeztek meg. Megköszöntük az Európai Unió által tanúsított szolidaritást is. Írásba foglaltuk, mennyire fontos számunkra, hogy létrejöjjön a mielőbbi béke, természetesen Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásával. Üdvözöltük az Európai Tanács június 23-ai döntését, mely jóváhagyta Ukrajna uniós tagjelölt státuszát. Kifejeztük szolidaritásunkat Ukrajna lakosságával, akik hatalmas veszteségeket szenvedtek el.

A kárpátaljai magyar közösség, mely szintén megszenvedi a háború viszontagságait és következményeit, azonnal segítségére sietett a háború szörnyűségei elől menekülő kelet-ukrajnai embereknek. Mind a kárpátaljai lakosság, mind a magyar szervezetek, intézmények aktív szerepet vállaltak abban, hogy a belső menekültek mielőbb megfelelő szállást, élelmet kapjanak, biztonságban elhelyezésre kerüljenek. Ezért is szorgalmazzuk a mielőbbi békét határozatunkban, hiszen a térséget és lakosságát hatalmas kihívások elé állította a háború, továbbá az egyre romló gazdasági helyzet miatt kétséges, hogy meddig bírják ellátni Kárpátalján a menekülteket. Csak a béke segítheti elő azt, hogy megkezdődjön Ukrajna újjáépítése, és az otthonukat elhagyni kényszerült lakosok hazatérhessenek.

– Mi a véleménye a határozat elfogadását követően arról, hogy annak szövegébe bekerült a kisebbségi jogok teljesítéséről szóló pont is?

– A kárpátaljai magyar kisebbség és az Ukrajnában élő összes kisebbség számára égetően fontos témát is felvetettünk, mégpedig a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Erre vonatkozóan hangsúlyoztuk, hogy Ukrajnának az Európai Unió tagjelöltjeként tiszteletben kell tartania a jogállamiságot, teljesítenie kell az alapvető jogokra vonatkozó EU-normákat, beleértve a kisebbségi jogokat is. Hiszen ha a háború véget ér, a kárpátaljai magyar közösség megmaradásának záloga a többséggel azonos jogok biztosítása. Mi azt kérjük, hogy Ukrajna tartsa tiszteletben és garantálja a nemzeti kisebbségi jogokat az ország nemzetközi kötelezettségvállalásainak eleget téve. Ez a téma egy kisebb vitát váltott ki, de végül sikerült keresztülvinni, hogy az elfogadott szöveg része legyen, hiszen, mint már említettem, a magyar kisebbség szempontjából a szülőföldön való megmaradás egyik életbevágóan fontos kérdése, hogy Ukrajnában tartsák tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, és fontos, hogy ezt továbbra is napirenden tartsuk minden lehetséges politikai platformon. Ukrajna európai uniós tagjelölti státuszánál az Európa Bizottság is feltételként szabta meg, hogy ha Ukrajna az Európai Unió tagja szeretne lenni, tiszteletben kell tartania a területén élő nemzeti kisebbségek jogait, és úgy kell megalkotnia a nemzeti kisebbségek jogait szabályozó törvényeket, hogy azok összhangban legyenek a Velencei Bizottság által megfogalmazott ajánlásokkal.

Remélem, hogy a béke belátható időn belül helyreáll, és Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országaként végrehajtja a Bizottság által megfogalmazott feltételeket, hogy minél előbb annak tagja lehessen.    

CsA

Határozat az ukrajnai lakossággal való szolidaritásról

1. Határozottan támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását és elítéli az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított jogtalan, provokálatlan és indokolatlan katonai agresszióját és invázióját;

2. Követeli, hogy az Oroszországi Föderáció haladéktalanul szüntessen be minden katonai tevékenységet Ukrajnában, feltétel nélkül vonjon ki minden katonai erőt és felszerelést Ukrajna teljes, nemzetközileg elismert területéről;

3. Méltatja az uniós polgárok, a tagállamok és maga az Európai Unió által tanúsított szolidaritást, továbbá háláját fejezi ki a szomszédos országok, különösen Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és a Moldovai Köztársaság hatóságainak és polgárainak, akik akadálytalanul és késedelem nélkül fogadtak be több százezer háború elől menekülő ukrán állampolgárt és nyújtottak példátlan támogatást az Ukrajnában maradt embereknek;

4. További diplomáciai erőfeszítéseket sürget a felek közötti béketárgyalások előmozdítása érdekében, az Ukrajna elleni orosz agresszió befejezésének elősegítésére, valamint az Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartásán alapuló békés megoldás megtalálására;

5. Elismeri Ukrajna európai törekvéseit, és üdvözli Ukrajna uniós tagjelölt státuszának jóváhagyását, ami az ukrajnai lakossággal való szolidaritás egyértelmű politikai jele;

6. Legmélyebb szolidaritását fejezi ki Ukrajnával és annak polgáraival, akik hatalmas veszteségeket szenvedtek el, és reméli, hogy hamarosan létrejön a béke, mivel ez mindenki érdeke, és amely lehetőséget nyújt Ukrajna újjáépítésének megkezdésére;

7. Hangsúlyozza, hogy Ukrajnának az Európai Unió tagjelöltjeként tiszteletben kell tartania a jogállamiságot, teljesítenie kell az alapvető jogokra vonatkozó EU-normákat, beleértve a kisebbségi jogokat is.

Luanda, 2022. július 09.

Az ukrajnai lakossággal való szolidaritásról szóló határozati javaslatot a „KMKSZ” – Ukrajnai Magyar Párt terjesztette be, az alábbi politikai pártok támogatásával:

Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, Magyarország

Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP), Magyarország

Szövetség, Szlovákia

Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Szerbia

Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), Románia