Nyelvtörvény: A weben is államnyelven

Július 16-án újabb normái léptek életbe Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvénynek. A változások ezúttal az államnyelvnek az interneten és a számítógépes programok, alkalmazások felhasználói felületein való használatát érintik. A nyelvi ombudsman bírságot szabhat ki a szabálysértésért. A BBC News Ukrajina sorra vette, miként változnak törvényi rendelkezések.

Ukrán közösségi média

Július 16. óta a webhelyek és közösségi oldalak, alkalmazások nyelve kötelezően az ukrán. Ide értendők a YouTube, a Viber, a Telegram és számos mobil alkalmazás is. Egyaránt vonatkozik a törvény a kormányzatra és a helyi hatóságokra, az állami és kommunális tulajdonban lévő vállalkozásokra, intézményekre és szervezetekre, az Ukrajnában bejegyzett tömegtájékoztatási eszközökre, valamint a szolgáltatásaikat vagy áruikat itt értékesítő vállalatokra.

Mostantól a webhely ukrán nyelvű változatának alapértelmezettként kell betöltődnie az ukrajnai felhasználók számára. A más nyelvű változatok csak e mellett létezhetnek a törvény szerint. Ugyanakkor az oldal ukrán verziója nem tartalmazhat kevesebb információt, mint az idegen nyelvű változatok. Az Ukrajnában működő külföldi cégek esetében az oldalnak elegendő információt kell szolgáltatnia az államnyelven ahhoz, hogy érthető legyen a cég tevékenysége.

Ugyanakkor vannak kivételek. A most életbe lépett szabály nem vonatkozik azon tömegtájékoztatási eszközök internetes oldalaira, amelyek kizárólag krími tatár nyelven, Ukrajna őshonos népeinek más nyelvein, angolul, vagy az Európai Unió hivatalos nyelvein jelennek meg. Ez a kárpátaljai magyar kiadványok számára is felmentést jelent az új követelmény alól.

A webáruházak esetében ez a norma még január 16-án életbe lépett. Immár fél éve kötelesek az árukról és szolgáltatásokról államnyelven információkat közzétenni internetes oldalaikon és felületeiken.

Az ukrán nyelvű „felület”

Szintén július 16-tól az ukrán nyelvű felhasználói felület kötelezővé válik az Ukrajnában értékesített termékeknél. A terjedelmet és a tartalmat tekintve az ukrán nyelvű felület nem tartalmazhat kevesebb információt, mint a más nyelvű verziók. Ez azt jelenti, hogy minden olyan terméket, amelyre programot telepítenek – az autótól a mosógépig vagy a kávéfőzőig –, „honosítani” kell az ukrajnai értékesítéshez – emlékeztet az államnyelvvédelmi biztos hivatala.

A terméknek rendelkeznie kell ukrán nyelvű felülettel mind az elektronikus képernyőn, mind a közönséges nyomógombokkal ellátott vezérlőpulton.

Mire számíthatnak a törvénysértők?

Ha tisztségviselők, vállalkozások, intézmények és szervezetek vezetői vagy magánszemélyek megsértik a nyelvtörvény ezen normáit, pénzbírsággal sújthatók. Mostantól az államnyelvvédelmi biztosnak ehhez is megvannak a szükséges jogosítványai.

A szabálysértőkkel szemben adminisztratív jogsértési eljárás indul, jegyzőkönyvet vesznek fel. A szabálysértésért kiszabható bírság 3 400 hrivnya és 8 500 hr közötti összeg, ha a jogsértést első alkalommal követik el. Ismételt szabálysértés esetén a bírság összege elérheti a 11 900 hrivnyát.

Tarasz Kreminy nyelvi ombudsman elpanaszolta, hogy a megyei katonai önkormányzatok vezetői és a városok polgármesterei szinte nap mint nap megsértik a törvényt az egész ország szeme láttára. Emlékeztetett, hogy ezentúl megbüntethetik őket ezért.

„Az eljárás nagyon egyszerű: rögzítik a tényt, jegyzőkönyv készül, értesítést küldenek és megszületik a határozat. Ugyanúgy, ahogyan például a közlekedési szabálysértésért pénzbírságot fizetnek, »nyelvi« bírságot is ki fognak szabni, ami ellen a bíróságon lehet fellebbezni” – idézte a miniszteri biztost a sajtószolgálata.

A nyelv mint a küzdelem jelzője

Az ombudsman emlékeztetett arra, hogy a nyelv az identitás és a harc jelzője. Oroszország február 24-i támadása után az ukránok 78%-a többet kommunikál ukránul. Legalábbis ez derül ki a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által az ukrán közvéleménynek a háború kitörése utáni változásáról májusban készített felmérésből. A válaszadók további 11%-a közölte, hogy szintén így tenne (azaz többet beszélne ukránul), ha lenne rá lehetősége.

„Az ukrán nyelvre való átállás rekordmutatói megerősítik immunitásunkat a megszállóval szemben. Ezért minél tovább tart a háború, annál közelebb kerül Oroszország veresége” – jegyezte meg Tarasz Kreminy.

A nyelvi változások krónikája

Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról szóló törvényt 2019 áprilisában fogadták el, és az év július 16-án lépett hatályba. A változások ekkor elsősorban az állami és kommunális szférát, az oktatást, a közterületeket és a közösségi kommunikációt érintették.

Az elmúlt három évben az államnyelvtörvényt fokozatosan kiterjesztették az élet számos területére. A jogszabály előírásai 2020. január 16. óta vonatkoznak a reklámra, majd fél év elteltével – júliustól – kiterjedtek az egészségügyre, a tudományra, a műszaki és projektdokumentációk nyelvezetére, a jogi személyek levelezésére és bevallásaira, sőt a közlekedési infrastruktúra (repülőterek, kikötők, vasútállomások, állomások, megállók stb.) megnevezéseire is. 2021 januárjától kötelezővé vált az ukrán nyelv használata a polgárok kiszolgálása során, valamint az árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos tájékoztatásban. 2021. július 16-án a nyelvtörvényt kiterjesztették a kultúra, a turizmus, a könyvkiadás és a könyvterjesztés területére is. Az ukrán nyelvvizsga kötelezővé vált a tisztviselők és az állampolgárságért jelentkezők számára. Ez év januárja óta pedig ukrán nyelven jelennek meg az újságok és folyóiratok.

(ntk/bbc.com)