A végrendelet érvényességéről

2022. július 31., 11:19 , 1118. szám

„Öreg nagymamánk egy vonalas füzet kettőslapjára leírta a végrendeletét, szépen felsorolva, kinek mit szán a vagyonából. Összehívott bennünket, a gyerekeit, és felolvasta nekünk. Aztán betette a papírost a mappába, amelyben az iratait tartja, hogy mindenki tudja, hol keresse, ha ő már nem lesz. Ezzel a maga részéről elintézettnek tekintette az ügyet. Azt mondta, bízik benne, hogy még egyszer utoljára szót fogadunk neki. Bár mindannyian egyetértettünk a leírtakkal, engem nyugtalanít a dolog. Jó ez a végrendelet így?”

– A füzetlapon rögzített vég­akarat nem minősül végrendeletnek. Nem véletlen, hogy a törvények számos követelményt támasztanak a végrendelettel szemben, hiszen az a cél, hogy a létrejövő dokumentum minden kétséget kizáróan az örökhagyó akaratát tükrözze, illetve kizárja, hogy azt ellopják, kicseréljék, utólag semmissé nyilvánítsák, megkérdőjelezzék vagy félreértelmezzék.

Kezdjük azzal, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 1234. cikkelye értelmében a polgár csak személyesen végrendelkezhet, közvetítők útján nem. A Ptk. 1247. cikkelye kimondja, hogy a végrendelet írásos formában készül, keletkezése helyének és időpontjának feltüntetésével, készítőjének saját kezűleg kell aláírnia azt, s közjegyző vagy más erre jogosult (hivatalos) személy által hitelesíteni szükséges. Amennyiben betegségéből vagy egyéb okból – például fogyatékosságból – kifolyólag az örökhagyó akadályoztatva van abban, hogy személyesen lássa el kézjegyével a végrendeletét, megbízása alapján ezt más, akár egy kívülálló személy is megteheti. Ebben az esetben azonban – tehát amikor egy kívülálló személy írja alá a végrendelet szövegét – az örökhagyónak és a közjegyzőnek is kötelezően jelen kell lennie az aláírásnál (lásd a Ptk. 207. cikkelyének 4. részét!). Ilyenkor a közjegyző hitelesíti a kívülálló személy aláírását, egyúttal feltüntetve azon okokat is, amelyek miatt másvalakinek kellett aláírnia a dokumentumot az örökhagyó helyett. A közjegyző vagy más erre jogosult személy által hitelesített végrendeletet állami nyilvántartásba veszik.

A végrendelet megírásának és hitelesítésének rendjét a Ptk. 1248. cikkelye, Ukrajna törvénye A közjegyzőségről, valamint a közjegyzői tevékenységet szabályozó igazságügyi minisztériumi szabályzat a legapróbb részletekig meghatározza. Ezekből a dokumentumokból kiderül egyebek mellett, hogy az örökhagyónak jogában áll saját kezűleg megírni a végrendeletét, de felhasználhatja e célra a rendelkezésére álló műszaki eszközöket – például számítógépet vagy mechanikus írógépet – is. A végrendelkező kérésére a közjegyző is lejegyezheti szavai alapján a végrendelet szövegét, amit a végrendelkező aláírásával hitelesít a lejegyzett szöveg elolvasása után. Amennyiben a végrendelkező akadályoztatva van abban, hogy személyesen olvassa el a lejegyzett végrendeletet, a dokumentum hitelesítésére legalább két tanú jelenlétében kerül sor (lásd a Ptk. 1253. cikkelyét!).

Fontos rámutatni e helyütt, hogy a jogszabályok rögzítik: amennyiben a végrendelet megírásának és hitelesítésének fentebb összefoglalt eljárása bármilyen vonatkozásban sérül vagy hiányos, a dokumentum érvénytelennek minősül. A mindennapi életben persze vannak olyan rendkívüli helyzetek és esetek, amelyeket a törvények nem szabályoznak, amikor az örökhagyó nem él – nem élhet – a végrendelkezéshez való jogával a törvények által megszabott rend szerint, amikor nincs mód a végrendelet szabályszerű összeállítására vagy hitelesítésére. Ezen esetek közé sorolhatók a különböző okból otthon megírt, közjegyző által nem hitelesített, azaz nem hivatalos végrendelkezések, valamint a rendkívüli helyzetekben – például súlyos betegség, öngyilkosság, baleset, háború stb. – megfogalmazott végakaratok is, amikor nincs mód a törvényi előírások betartására.

Ilyen esetekben kizárólag a bíróság hivatott dönteni a végrendelet érvényességéről. Ugyanis a Ptk. 219. cikkelyének 2. része értelmében a bíróságnak jogában áll érvényesnek nyilvánítani egy ilyen dokumentumot, amennyiben megállapítható, hogy az a végrendelkező tényleges akaratát tükrözi, a közjegyzői hitelesítést pedig a megboldogult szándékával ellentétes leküzdhetetlen akadályok tették lehetetlenné. A bírói gyakorlat azonban nem egységes e tekintetben, főként a közjegyzői hitelesítés hiányára hivatkozva szokták elutasítani a szabálytalan végrendeletek érvényesítését – néha még olyankor is, amikor azzal egyébként minden érintett örökös egyetért.

És itt elérkeztünk a fiókban/mappában őrzött végrendelet legnagyobb hiányosságához. Mert hiába ért egyet ma mindenki a nagymama akaratával, megeshet, hogy később megbomlik a családi egység. Ebben az esetben viszont az örökösöknek már egészen bizonyosan nincs esélyük a nagyszülő akaratának érvényesítésére.

hk