Az ENSZ-nek változnia vagy mennie kell?

2022. augusztus 10., 15:23 , 1120. szám

Az ENSZ honlapján az áll, hogy egyik fő feladata a béke és biztonság fenntartása a bolygón. A szervezet azonban nem tud eleget tenni ennek a vállalásának – mutat rá összeállításában a korrespondent.net.

Forrong a világ

Volodimir Zelenszkij elnök augusztus 3-i hagyományos esti videoüzenetében ismét bírálta a nemzetközi biztonsági rendszert.

„A napokban sok a híradás az információs térben és a közösségi oldalakon a más földrajzi térségekben előforduló konfliktushelyzetekről, veszélyekről. Előbb a Balkán, aztán Tajvan, most talán a Kaukázus. [...] Mindezek a helyzetek különbözőeknek tűnnek, ám egy tényező egyesíti őket: a globális biztonsági architektúra nem működött. Ha működne, nem lenne ennyi konfliktus” – mutatott rá az elnök.

Zelenszkij szerint Ukrajna nemcsak a háború kezdete utáni 161. napon hívja fel a figyelmet erre a tényre, hanem évek óta ezt teszi: „Mióta Oroszország teljesen figyelmen kívül hagyta a nemzetközi jogot, az emberiesség szempontjait.”

Az államfő biztos benne, hogy az ukránok most a világon mindenki számára nagyon fontos dolgot tesznek. Egyesítik a szabad világot, s nemcsak a szabadságért folytatott harcuk, hanem annak megértése körül is, hogy mennyire törékeny minden nép szabadsága Európában és a világ más részein.

„Ezt a törékenységet csak közös fellépéssel lehet megvédeni, és ahhoz, hogy ez hosszú távon működjön, olyan hatékony globális biztonsági architektúrára van szükség, amely garantálja, hogy egyetlen állam se folyamodhasson többé terrorhoz egy másik állammal szemben” – fogalmazott Zelenszkij.

Hát az ENSZ?

Az Egyesült Nemzetek Szervezetét régóta éri bírálat időnként tétlenségnek tetsző lassúsága miatt, a képviselői által használt „mélységes aggodalmunkat fejezzük ki” frázis pedig már rég gúny és tréfa tárgya. Kijevben ez a tétlenség vagy lassúság legutóbb az ukrán hadifoglyokat július 29-én ért tragédia miatt váltott ki felháborodást. Mint ismeretes, a Donyeck megyei Olenyivciben az oroszok által fenntartott hadifogolytábort tüzérségi támadás érte (vagy robbanás történt a területén). Az esetben több mint 50 hadifogoly vesztette életét. A médiában idézett hírszerzési vélemény szerint orosz zsoldosok által szervezett merényletről lehet szó. A kijevi hatóságok követelték, hogy az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt, amelyek korábban garantálták az ukrán katonák életét és egészségét, küldjék képviselőiket a táborba. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azonban csak augusztus 4-én jelentette be, hogy szándékukban áll küldöttséget meneszteni a helyszínre az eset körülményeinek kivizsgálására.

Ez a legszörnyűbb háborús bűn – vélekedett az esetről az ukrán televíziós hírcsatornák közös műsorfolyamában Valerij Rjabih katonai szakértő. Szerinte a világ egy terrorista állammal áll szemben, amely egyben az ENSZ vétójoggal rendelkező tagja is.

„Az egyik határozott lépésnek a nemzetközi szervezetek részvétele kell legyen, minden olyan struktúra képviselőinek részvétele, amelyeknek hatáskörébe tartozik az ilyen bűncselekmények kivizsgálása. Majd ennek a bűncselekménynek, valamint az agresszor állam által Ukrajnában idén és a korábbi években … elkövetett egyéb bűncselekmények összességének a szóban forgó államnak a nemzetközi kapcsolatok rendszeréből való kizárásáról szóló határozat meghozatalához kell vezetnie” – fogalmazott Rjabih.

Megreformálni vagy lecserélni?

Az ENSZ számos ígéretet tett már Ukrajnának, de lényegében nem tartotta be azokat – emlékeztette a médiát Mikola Davigyuk politológus. Mint rámutatott, ez nemcsak az olenyivci terrortámadásra vonatkozik: az ENSZ biztonságot ígért az ukrán gabona exportálása során is, de a megállapodás aláírását követő első órákban Oroszország csapást mért az odesszai kikötőre, ahol a gabona volt.

„Egy kérdés az ENSZ-hez: nem akarják megtisztítani a Biztonsági Tanácsot, és nem akarják elérni, hogy Oroszország ne gátolhassa meg az ellene kezdeményezett határozatokat?” – vetette fel Davigyuk.

Mondjuk, hogy az ENSZ-nek békefenntartókat kell küldenie Ukrajna területére – fejtegette a szakértő. Mivel az Oroszországi Föderáció blokkolna egy ilyen határozatot, két lehetőség kínálkozik: vagy Oroszország kizárása a Biztonsági Tanácsból és az Egyesült Nemzetek Szervezetéből, vagy magának a szervezetnek az átalakítása.

Az Oroszországi Föderáció kizárása az ENSZ-ből nem valószínű – véli Oleh Szaakjan politológus. Meggyőződése azonban, hogy végül felülvizsgálják a nemzetközi szervezet architektúráját, akárcsak a globális biztonsági architektúrát általában. Az ENSZ-t vagy megreformálják, vagy megszűnik, és valami más veszi át a helyét.

„Nyilvánvaló, hogy az ENSZ-t a XX. században hozták létre, az akkori kockázatokra, arra a helyzetre válaszul. A hidegháborúban többé-kevésbé hatékonynak mutatkozhatott. Ma már a múlt eszköze” – állapítja meg Oleh Szaakjan.

Hasonlóan vélekedik az ENSZ sorsáról Borisz Tiesenhausen politológus is. Szerinte a múlt században létrehozott struktúrák nem tudnak megfelelően reagálni az ebben az évszázadban jelentkező hibrid fenyegetésekre.

„A struktúrák tehetetlenek, az eszköztár korlátozott és a diktátorok tulajdonképpen ezt használják ki. Tisztában vannak vele, hogy semmi sem fenyegeti őket az elítélésen vagy valamilyen szankción kívül, és nyugodtan megvalósítják birodalmi ambícióikat” – mondja a szakértő.

Véleménye szerint értelmetlen a régi struktúrákat átalakítani. Helyettük új struktúrákat kell létrehozni új alapszabályokkal és eszközökkel.

„Kétlem, hogy a modern konfliktusokat akár módosított statútum mellett is meg lehetne oldani (az ENSZ révén – a szerk.). Szíria és Ukrajna a példa erre. Itt kemény strukturális formátumra van szükség, például több államból álló katonai védelmi unióra. Méghozzá kívánatos, hogy ennek az uniónak az egyik tagja atomhatalom legyen” – mondja Borisz Tiesenhausen.

(pszv/korrespondent.net)