Menekültek: Békére várva
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) által júliusban hat európai országban végzett felmérés eredményei azt mutatják, az Ukrajnából érkezett menekültek többsége reméli, hogy mielőbb hazatérhet, de 65%-uk azt tervezi, hogy amíg nem rendeződik a helyzet, ami a harcokat és a biztonsági helyzetet illeti, külföldön marad – derül ki egyebek mellett a BBC News Ukrajina összeállításából.
A válaszadók 16%-a közölte, úgy tervezi, hogy a következő két hónapon belül visszatér Ukrajnába. Azonban 15%-uk csak egy ideig maradna otthon, családlátogatás, a készletek pótlása vagy a rokonok kimenekítése céljából térne haza Ukrajnába.
Azokat, akik úgy döntöttek, hogy „örökre” visszatérnek, főként az a meggyőződés vezérli, hogy javult a biztonsági helyzet ott, ahol a háború előtt éltek – ezt 40%-uk hiszi így. De jelentős részük tér vissza anyagi problémák és a kormányzati szolgáltatásokhoz való hozzáférés szükségessége miatt.
Ebben a felmérésben két adatot érdemes kiemelni és megjegyezni a jövőre nézve: a külföldön tartózkodó ukrán menekültek 90%-a nő és gyermek, a menekültek 77%-a felsőfokú vagy speciális szakmai végzettséggel rendelkezik.
Hasonló képet mutatnak a Rejting Szociológiai Csoport június végén közzétett országos felmérésének eredményei is. Vizsgálatuk szerint a válaszadók 87%-a jelezte hazatérési szándékát. Azonban a közeljövőben csak 15%-uk készül erre. Majdnem egynegyedük (24%) szeretne visszatérni, de még várnak, és csaknem felük (48%) visszatér, ám csak azután, hogy véget ért a háború. Ugyanakkor 8%-uk kijelentette, hogy nem tér haza.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által a CASE Ukraine megbízásából készített felmérés egyetlen egyszerűnek tűnő kérdésre összpontosított: Ukrajnában tervezi-e gyermekei és unokái jövőjét? A pozitív forgatókönyv, amelyet a legtöbben választottak: ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, és a háború véget ér Oroszország kapitulációja következtében, akkor körülbelül 85%-uk Ukrajnában látja a jövőjét. Fegyverszünet vagy a háború elhalasztásának forgatókönyve esetén a válaszadók közel fele külföldön tervezi gyermekei jövőjét. Ha viszont a háború elhúzódik, továbbra is fennáll a bombázások és rakétatámadások veszélye, a válaszadóknak csak kevesebb mint a fele, mintegy 43%-a látná szívesen gyermekeit Ukrajnában.
Az ukrán közgazdászok egyetértenek abban, hogy a lakosság visszatérése elsősorban nem a gazdaságról és a pénzről szól.
„A legtöbb ember természetesen annak alapján hoz döntést, hogy a cirkálórakéta a gyermekem fejére zuhanhat-e vagy sem” – mondja Hlib Vislinszkij, a Gazdasági Stratégiai Központ ügyvezető igazgatója.
„Egy fő előfeltétel létezik: a biztonság – állítja Dmitro Bojarcsuk, a CASE Ukraine ügyvezető igazgatója is. – Láthatják, nem telik el hét anélkül, hogy ne ágyúznának néhány polgári objektumot, több tucat áldozattal. A gyermekes nők számára ez egy olyan tényező, amelyet nagyon nehéz tolerálni.”
„És egy dolog a rakéta, s egy másik, hogy mindez valamilyen más fázisba mehet át, például valamiféle terrorcselekményekbe – teszi hozzá a közgazdász. – Amíg nem tanulunk meg úgy élni, mint Izraelben, ezzel az életszemlélettel, a »Vaskupolával« – bár az sem nyújt 100%-os védelmet –, addig ez a helyzet nem változik.”
„Ukrajna meglehetősen szegény, de biztonságos ország volt. Emlékeznek, hogy mondták: amilyen az ország, olyanok a terrortámadások? De ez már nem aktuális, igazi háború folyik az országban – mutat rá. – Míg korábban az emberek készek voltak itt élni, még ha nem is túl gazdagon, de sok tekintetben viszonylagos biztonságban, addig most minden a feje tetejére állt.”
A szakértők két további fontos szempontra is felhívják a figyelmet, amelyek nagyban befolyásolják a menekültek hazatérését: lesz-e hol lakniuk és dolgozniuk a hazájukban. Abban valamennyien egyetértenek, hogy bár a kormány sokat tesz ez ügyben, amíg a harcok be nem fejeződnek, a két kérdés egyike sem rendezhető végérvényesen.
(hk/bbc.com)