Mi lesz a létminimummal?

Nem titok, hogy Ukrajnában a létminimum valós összege lényegesen magasabb, mint a hivatalos. Jelenleg a kormány keresi a forrásokat, hogy biztosítsa december 1-jétől legalább a hivatalos létminimum jelenlegi, 2 508 hrivnyás szintjének megemelését 2 589 hr-ra, ahogyan azt a költségvetési törvény előirányozza – derül ki a korrespondent.net összeállításából.

Mennyi az annyi?

Mint ismeretes, a munkaképes személyek létminimuma Ukrajnában 2022. január 1-jétől 2 393 hrivnya volt, július 1-jétől 2 508 hr-ra nőtt, s a tervek szerint 2 589 hr-ra emelik december 1-jétől. A Szociálpolitikai Minisztérium becslése szerint a valós létminimum hozzávetőlegesen 2,6-szerese a hivatalosnak és közel 6,5 ezer hrivnyát tesz ki.

Ugyanakkor Okszana Zsolnovics szociálpolitikai miniszter szerint ebben a kérdésben nem egy-egy személlyel, hanem a háztartásokkal kell számolni.

„Ha egy személyről van szó, valóban körülbelül arra a 6 000-re van szüksége, hogy fizesse a bérleti díjat, a lakbért és rezsit. Ha az emberek ketten-hárman vannak, akkor ez az összeg minden következő személlyel csökken. Meg kell érteni, hogy ez a minimum nem vonatkoztatható lineárisan minden egyes emberre, a háztartásokkal kell számolni. De egyértelmű, hogy a jóváhagyott (létminimum – a szerk.) kisebb, mint a tényleges” – ismeri el Zsolnovics.

Mindenről az infláció és a háború tehet?

Makszim Oriscsak, a Tőzsdetechnológiák Központjának (Центр біржових технологій, ЦБТ) elemzője szerint az árak emelkedése miatt a reális létminimumnak magasabbnak kellene lennie a jelenleginél. Az idei év első hat hónapjában az infláció 17,4%, a maginfláció pedig 11,4% volt, emlékeztet. Összehasonlításképpen: az infláció 2021-ben 10%, 2020-ban 5%, 2019-ben 4,1% volt.

Az lenne a logikus ezek szerint, ha a lakosság létminimumát az alapvető élelmiszerek drágulásával és a közüzemi díjak emelkedésével arányosan emelnék. Hiszen a létminimum összegét egy hipotetikus fogyasztói kosár értéke alapján számítják ki. A fogyasztói kosár tartalmazza a kulcsfontosságú élelmiszerek (kenyér, zöldség és gyümölcs, cukor, só, tea, hús, hal, tej, olaj stb.), a „nem élelmiszertermékek” árait, valamint a szolgáltatások – beleértve a lakhatási és kommunális szolgáltatásokat – díjait is.

Megjegyzendő, hogy jelenleg az infláció mellett további tényezők is súlyosbítják az ukránok gondjait: a háború, a munkahelyek megszűnése, a családfenntartó elvesztése, a tartalékok kimerülése, a jelentősebb készpénz-megtakarítások hiánya. Mindez növeli annak kockázatát, hogy több lesz a szegény és éhező ember az országban, nő a bűnözés és a nélkülözés, amit nem lesz egyszerű orvosolni.

Mi az oka az eltérésnek?

Olekszandr Ohrimenko, az Ukrán Elemző Központ elnöke azt állítja, nem véletlen, hogy a hivatalos létminimumunk úgy van kiszámítva, ahogy. A Szociálpolitikai Minisztérium lényegében elismeri, hogy Ukrajnában a hivatalos létminimum összege sokkal alacsonyabb a megélhetéshez valójában szükségesnél. De egy dolog kijelenteni, és más dolog változtatni valamin. Ukrajna fennállásának évei alatt mindössze a 2002 és 2007 közötti időszakban esett egybe a hivatalos és a valós létminimum. Más években a hivatalos létminimum mindig elmaradt a reálistól. Ennek az az oka, hogy a hivatalos létminimum mértékétől függ a minimális nyugdíj és a minimálbér összege, valamint az összes állami alkalmazott fizetése. Ukrajnában nincs elég pénz az állami költségvetésben ahhoz, hogy a valós minimálbér alapján fizessék ezeket a juttatásokat.

Emelést terveznek

Zsolnovics szociálpolitikai miniszter szerint a kormány jelenleg a költségvetés feltöltésén dolgozik annak érdekében, hogy decemberben a tervezettnek megfelelően 2589 hr-ra emeljék a létminimumot, mivel ez már szerepel a költségvetésben. A szakértők azonban kételkednek abban, hogy találnak pénzt erre az intézkedésre.

Makszim Oriscsak például azt mondja, hogy a kormánynak a költségvetés feltöltése terén végzett munkája elismerésre méltó, de nem teljesen világos, hogyan lehet elérni a tervezett emelést. Miután az ország elvesztette megyéi egy részét, fokozódott a népességfogyás, a munkaképes lakosok száma pedig csökkent, a terv fantasztikusnak tűnik. Az újabb hitelek, a magasabb adók és egyéb követelések ugyanakkor csak a lyukak foltozását jelentik.

Az előrejelzések már 2021 végén is arról szóltak, hogy a következő tíz évben háború nélkül is csökkenni fog a munkaképes korúak száma. A növekvő számú nyugdíjas ellátásához a nyugdíj­alapot az ő fizetésükből kellett volna feltölteni. Az általános demográfiai helyzet önmagában is az állami költségvetés terheinek növekedéséhez és a nyugdíj tényleges értékének csökkenéséhez vezet. A szakember ezért is pesszimista a kormány költségvetés-feltöltési terveit illetően. Véleménye szerint egyelőre a fizetésképtelenség felé tart az ország, és minden költségvetési intézkedés célja ennek elkerülése kell, hogy legyen.

Marad a különbség

A már idézett Ohrimenko is úgy véli, amíg háború dúl az országban, nem indokolt arról beszélni, vajon egybeesik-e a hivatalos és a reális létminimum.

„Valójában nálunk a hivatalos létminimumot nem úgy számítják, ahogyan kellene, hanem annak alapján, hogy mennyi pénz van az állami költségvetésben. És ezen nem lehet változtatni. Ha 6 500 hrivnyára emeljük a létminimumot, akkor a nyugdíjkiadásokat a háromszorosukra, az állami alkalmazottak fizetését pedig a kétszeresükre kell emelni. Már a háború előtt is nehéz volt ezt megtenni, és most, úgy gondolom, a következő 20 évben lehetetlen lesz, még ha a háború véget is ér. Ezért fel kell készülnünk arra, hogy a valós és a hivatalos létminimum még sokáig el fog térni minálunk. Elméletileg ez megoldható, de akkor arra van szükség, hogy minden vállalkozás, elsősorban a kis- és közepes vállalkozások megfizessenek minden adót és ne keressenek lehetőségeket ennek elkerülésére. De nem akarják ezt megtenni, és valószínűleg nem is fogják akarni a közeljövőben.”

Addig is, amíg minden vállalkozó „adófizetői öntudatra” ébred, marad nekünk a hivatalos létminimum.

(pszv/korrespondent.net)